Általános információk

 

 

 

 

Főbb gazdasági mutatók, a gazdaság szerkezete, főbb ágazatok

 

Vietnam főbb gazdasági mutatói, 2007-09

 

Forrás: Általános Statisztikai Hivatal; vietnami kormányszervek

 

A 2008 évi 6,2%-os növekedés után a 2009. évi gazdasági növekedés 5,3%-ra mérséklődött, ami világviszonylatban és Ázsián belül is kiemelkedő. A hivatalos adatok szerinti 1 024 USD egy főre jutó GDP, a vásárlóerő-paritáson csaknem 3 000 USD-nek felel meg. A kormányzat célja a kevésbé fejlett országok közül a közepesen fejlett országok köréhez történő felzárkózás. A világgazdasági válság által csak felerősített makrogazdasági turbulenciákat Vietnam sem tudta elkerülni, azok főleg a nemzeti fizetőeszköz árfolyamgyengülésében, a külkereskedelmi és fizetési mérleghiány növekedésében, illetve a túlzott hitelkiáramlásban jelentkeztek.
A 2009-es gazdasági növekedést termelési oldalon főleg az ipar (+5,5%) és a szolgáltató szektor (6,6%) húzták, e két szektor részaránya a GDP-ben rendre 40% és 39%. E két ágazathoz képest a mezőgazdaság teljesítménye mérséklődött a legnagyobb mértékben, a 2008. évi 3,8% után tavaly 1,8%-os növekedést regisztráltak. A szektor aránya még mindig viszonylag magas a nemzetgazdaságban, ezért alacsony teljesítménye komolyan visszafoghatja a teljes gazdasági növekedést.
Továbbra sincs érdemi elmozdulás az állami szektor dominanciájában (42%), sőt egy kormányfői nyilatkozat szerint 2009-ben, a kormányzat támogató intézkedései következtében még nőhetett az állam szerepe a GDP-hez történő hozzájárulásban. 2008 után 2009-ben sem került sor érdemi privatizációra.
Vietnam 2009. évi főbb makrogazdasági mutatóin belül említeni kell, hogy ugyan a kereskedelmi deficit csökkent, de a külkereskedelem teljesítménye romlott 2008-hoz képest. Az idegenforgalom (3,8 millió külföldi látogató) 11%-kal csökkent, jelentősen emelkedett az államadósság, és közel 5 Mrd USD-vel esett vissza a valutatartalékok értéke (18,8 Mrd USD 2009 végén).
2009-ben a tőzsdén kevés új cég jelent meg, ezek között kiemelkedően fontos az öt nagy állami kereskedelmi bank egyike, egyben az ország 3. legnagyobb bankja, a Bank for Foreign Trade of Vietnam (Vietcombank), a Vietnam Bank for Industry and Trade (VietinBank), továbbá a legnagyobb biztosítótársaság, a Bao Viet Holdings.
A kormányzat eltérő törekvései ellenére a nemzeti valuta további leértékelése elkerülhetetlen volt, így a 2008-as – júniusi és decemberi, összesen 8%-os – leértékelést követően 2009 novemberében újabb 3,5%-kal, majd 2010. február 11-től további 3,4%-kal értékelték le a dongot a dollárhoz képest.
A 2008 végén indított, két fázisban kivitelezett és összesen mintegy 8,5-8,8 Mrd USD nagyságúra becsült gazdaságstimuláló csomag sikeresnek bizonyult, megelőzte a gazdasági recessziót és segített a világgazdasági visszaesés hatásainak minimalizálásában. A csomag legfontosabb elemei az adócsökkentés, a vállalkozások finanszírozásának biztosítása kamattámogatási programmal, illetve az állami infrastrukturális beruházások indítása, felgyorsítása voltak. A csomag intézkedéseinek többsége 2009 végén vagy 2010. első negyedév végén megszűnt.
A kormány gazdasági válság-kezelő programjainak következtében a beruházások GDP-hez viszonyított aránya kiemelkedően magas szinten alakult, 42,8% volt, igen csekély mértékben nőtt 2008-hoz képest. A gazdaság regionális versenyképessége szempontjából komoly probléma a fejlett iparágak relatív hiánya.

 

 

 

Külkereskedelmi tendenciák, statisztika, főbb partnerek, import termékek

 

Vietnam külkereskedelmi forgalma, 2006-09

 

Forrás: Vietnami Ipari és Kereskedelmi Minisztérium

 

A vietnami import nagyobb mértékben csökkent az exportnál, így a kereskedelmi mérleg hiánya mérséklődött, de az továbbra is jelentős: a 12,8 Mrd USD érték a GDP több mint 13%-ának felel meg. A deficites relációkban továbbra is meghatározó Kína (Tajvan, Hongkong és Makaó nélkül), Tajvan, Dél-Korea, Thaiföld, Szingapúr és Japán. Ez a hat ország adja Vietnam összes importjának 2/3-át és a velük folytatott kereskedelem egyenlege több mint 28 Mrd USD deficitet mutat. Ezekből az országokból érkezik a külföldi beruházások állóeszköz-szükségletének, a termelésben felhasznált alap­anyagoknak és az import fogyasztási cikkeknek jelentős hányada, miközben az USA, az EU és Japán adja a high-tech importot.
Az exportban az USA, EU és Japán együttesen 47%-kal részesedik, 15% az ASEAN tagok és valamivel 9% alatti Kína aránya. 2008-hoz képest ez csekély elmozdulás, de abba az irányba mutat, hogy a fejlett országok gazdasági válság által erősebben sújtott piaca helyett Vietnam jobban összpontosít Kínára.
Az importban 36, az exportban 47%-os a külföldi érdekeltségű vállalatok részesedése.
Vietnam főbb exporttermékei a nyersolaj, a textil és ruházati cikkek, rizs, kávé, a gumi, a szén, hal-termékek és feldolgozott erdei termékek (faáruk). Ma még dominál a mezőgazdasági termékek és nyersanyagok részesedése a teljes kivitelben, de a feldolgozóipar gyors fejlődésével ez a helyzet rövidesen változni fog. A 2009-es adatok szerint a teljes exportbevételből a nyersolaj részesedése 11%, a halászati termékeké és a lábbeliké 7-7%, az elektronikus berendezéseké, ékszereké és a rizsé 5-5%, a faipari termékeké és a gépek-berendezéseké 4-4%, a kávé 3%-kal, a feketeszén és a gumi 2-2%-kal részesedett. Vietnam főbb import cikke között kőolaj-termékek, acél, műtrágya, elektronikai termékek, gépek és berendezések, gumiáruk, műanyagok szerepelnek.  

 

 

 

Tőkeáramlás, statisztika, főbb partnerek

 

Vietnam közvetlen tőkebefektetés importja és exportja, 2007-09

 

Forrás: Tervezési és Befektetési Minisztérium

 

A Vietnam részéről jóváhagyott FDI 2008-ban 64,0 Mrd USD, a ténylegesen befektetett tőke pedig mintegy 11,5 Mrd USD volt, ami kiemelkedő rekord. A legnagyobb új – egyelőre csak engedélyezett, de nem megkezdett – FDI projektek az acéliparra, olajfinomításra, turizmusra koncentráltak. Az engedélyezett projektek tekintetében a lista élén Tajvan, Malajzia, Japán, Dél-Korea áll, a ténylegesen beérkezett FDI terén pedig Japán és az USA vezeti a ranglistát, bár utóbbi esetében nehéz hiteles statisztikát találni, mivel számos befektetés off-shore közvetítő cégeken keresztül érkezik (Hongkong, British Virgin szigetek, Tajvan). A 2009. évi FDI-jal az országba irányuló külföldi befektetések vállalt összege 166 Mrd USD körüli szintre emelkedett, a ténylegesen beérkezett összeg pedig 83 Mrd USD-re tehető (utóbbiról nagyon eltérő és megbízhatatlan statisztikák látnak napvilágot).

Vietnamot továbbra is a világ legvonzóbb befektetési célpontjai között jegyzik. A szakértők és elemzések általában széles körben egyetértenek abban, hogy a pillanatnyi problémák ellenére Vietnam hosszú távú gazdasági kilátásai pozitívak.
Az ország külföldi tőkekihelyezése egyelőre csekély, bár 2006-tól a kormányzat látványosan segíti, bátorítja a vállalatokat a szomszédos (főleg Kambodzsa és Laosz), valamint a potenciális (USA, Oroszország, EU) piacokon történő befektetésekre. A 2006-ban életbe léptetett új (a kifelé irányuló befektetésekre vonatkozó) törvény hatására már a következő évben 77%-kal nőtt a tőkekifektetés értéke, és elsősorban a mezőgazdaság, faipar, egyéb ipari területek és a telekommunikáció területeire koncentrálódik. A tőkekihelyezés legfontosabb célországa Kambodzsa és Laosz (energetika, bányászat, telekommunikáció), emellett jelentős az Algériában és Irakban olajkitermelésre irányuló beruházás.

 

 

 

Bilaterális kapcsolatok Magyarországgal, külkereskedelem, tőkeáramlás

 

A magyar – vietnami külkereskedelem áruszerkezete (M USD)

 

 

Értékváltozás és a forgalom megoszlása 2009-ben (%)

 

Forrás: KSH

 

Bilaterális forgalmunk a lehetőségekhez képest alacsony, kiegyensúlyozott, különösen Vietnam legtöbb más fejlett partneréhez képest feltűnően alacsony a passzívum. 2009-es 50,1 M USD-s importunk szerkezetében nincs változás, 70% feletti aránnyal dominálnak a gépek, beren­dezések (főleg audio eszközök, berendezések), ezt követi 20%-os részesedéssel a feldolgozott termékek kategóriája (textiláru, cipők, stb.), 6% az élelmiszer, ital, dohány.
2009-ben exportunk a válság ellenére bővült és 41,2 M USD-t ért el, így tovább csökkent az egyébként sem magas deficit. Kivitelünk több mint felét teszik ki a gyógyszeripari termékek, nagyobb tételt képeznek még a lámpaalkatrészek, vegyi- és gumiipari termékek és az élelmiszerek, italáruk is.
A vietnami statisztikák a KSH-tól jelentősen eltérő számokat mutatnak. Eszerint a magyar import 110,4 M USD (árucsoportok szerinti bontás nincs), míg 62,4 M USD-s exportunkból 31,3 M USD-t tesznek ki az elektronikai cikkek, 11,9 M USD-t a ruházati cikkek (a gyógyszerre nincs adat).
Vietnami exportunk jelentős részét továbbra is néhány nagyvállalatunk adja, a 22,2 M USD értékű teljes magyar gyógyszerexport kivitelünk közel 54%-át teszi ki (Richter és EGIS egyaránt 6-6%-kal növelte vietnami exportját, ebben a termékkörben az összforgalomból jelentős részesedéssel rendelkezik a Humán BioPlazma Gyógyszergyár, a TEVA és az Alkaloida is). A gyógyszerek ezzel továbbra is meghatározó termékek a forgalomban, bár arányuk – az egyéb termékcsoportok exportjának nagyobb növekedési üteme miatt – folyamatosan csökken. Feltehetőleg jelentős – de vállalati szintű statisztika híján nem elemezhető – néhány multinacionális vállalat exportja a gépek és berendezések, illetve az elektronikai cikkek, alkatrészek terén.
Bilaterális viszonylatban nincs a statisztikákban is megjelenő befektetés. Bár az MNB nyilvántartásban nem kimutatható, a hivatalos vietnami források szerint az utóbbi 15 évben több magyar vállalat eszközölt tőkebefektetéseket Vietnamban a márványbányászat és feldolgozás, kereskedelem, bukósisakgyártás, szoftverfejlesztés, szoftverek honosítása, valamint a repülőtéri poggyászcsomagolás területein.

Az EGIS Gyógyszergyár Rt. technológia transzferének köszönhetően két termékének gyártása vietnami vállalat által történik.
Vietnami részről nagyobb magyarországi tőkebefektetésre nincs reális esély. Ismereteink szerint Magyarországon van néhány kisebb (néhány 10 ezer USD értékű) vietnami érdekeltségű befektetés, ezek azonban meglehetősen gyorsan változnak, kumulált összegük sem jelentős.

 

 

 

Magyar export szempontjából perspektivikus ágazatok, termékcsoportok

 

• Egészségügy: tradicionális volumenhordozó exporttermékeink a gyógyszerek, a kilátások továbbra is biztatóak. Megfelelő finanszírozási konstrukció – mint pl. a segélyhitel megállapodás – mellett az orvosi műszerek exportja is számottevő lehet.
• Környezetvédelmi ipar: hulladékgazdálkodáshoz, szennyvíztisztításhoz kapcsolódó technológiák, berendezések egyrészt a kommunális, másrészt az ipari létesítmények számára. Kulcskérdés a finanszírozás.
• Ivóvíz-ellátás: Vietnam számára kiemelt kérdés, amely jó lehetőségeket kínál a kellő tapasztalattal és kapacitással rendelkező magyar vállalatok számára elsősorban technológia és know-how átadására, de emellett berendezések szállítására is. Segélyhitel célterület.
• Információ- és kommunikáció-technológia: a hazai szellemi kapacitást kihasználó, magas színvonalú egyedi termékek, technológiák, IT megoldások, szolgál­tatások exportja.
• Katonai és egyéb biztonságtechnikai berendezések szállítása, felújítása, melyben a szovjet-orosz haditechnika ismerete, valamint a tradicionális jó politikai kapcsolat kihasználható előnyünk, de a konkrét üzletkötés rendszerint állami rásegítést is igényel magyar részről.
• Élelmiszereink és italaink számára egyes speciális piaci szegmensek lehetnek célterületek, a kezdeti marketing azonban általában komoly befektetést igényel (pl. hotelek, illetve a fokozatosan egyre nagyobb forgalmat bonyolító, aktívan terjeszkedő szupermarketek, üzletláncok választékában való megjelenés).
• A gyorsan fejlődő – részben hazai, részben külföldi tulajdonú – vietnami könnyűipar és összeszerelő ipar alkatrész-, illetve eszköz-ellátása, elsősorban azokon a területeken, ahol jó minőségre és mérsékelt árra van szükség. Probléma a megfelelő vietnami partner megtalálása, valamint a jelenleg alapvetően ismeretlen magyar termékek elfogadtatása.

 

 

 

Magyar szempontból perspektivikus privatizációs lehetőségek

 

A 2008-ban Vietnamot is elérő gazdasági problémák (magas infláció, mélypontra esett tőzsde, ingatlanpiaci áresés) után 2009 a lassú javulás éve volt, de a privatizáció nagyon lelassult. 2010-ben a korábbi tervek szerint több nagy állami kereskedelmi bank és legalább egy nagy mobilszolgáltató tőzsdei bevezetése esedékes lenne. A könnyűiparban adódhatnak priva­tizációs lehetőségek, elsősorban KKV méretű vállalatok tekintetében. Zöldmezős beruházásra több ágazatban jó lehetőségek kínálkoznak. Kiemelhető a magas színvonalú szállodák, üdülő komplexumok, irodaházak iránt hosszú távon várható kereslet, a termelő beruházások között pedig magyar érdeklődésre tarthat számot a takarmánygyártás és élelmiszer-feldolgozás.

 

 

 

Közbeszerzés

 

A 2006. április 1. óta hatályos közbeszerzési törvény (2005. évi 61. tv.) értelmében a következő esetekben alkalmazandó közbeszerzési eljárás:

• Amennyiben egy projekt finanszírozásában az állami vagy önkormányzati költségvetés finanszírozási aránya eléri a 30%-ot, különösen:
• új építési beruházások, illetve már folyamatban lévő vagy megvalósult beruházások bővítése;
• eszközbeszerzés;
• tervezési projektek;
• kutatási és fejlesztési, illetve szakértői szolgáltatásra irányuló projektek.
• Állami finanszírozással működő szervek – államigazgatás, párt, társadalmi szervek, szakmai szervezetek – folyamatos működési beszerzései.
• Állami tulajdonú vállalatok nagyobb eszközbeszerzései vagy építési beruházásai. A törvény szempontjából állami tulajdonúnak számít minden olyan vállalat, amelyben a vietnami állami hányad eléri a 30%-ot.

A következő közbeszerzési formák alkalmazhatók:

• nyílt pályázat;
• korlátozott pályázat (pl. a donor igénye alapján vagy speciális szaktudást igénylő pályázat esetén);
• közvetlen kijelölés (donor igénye esetén; nemzetbiztonságot érintő tenderek esetén; korábbi beszerzéshez kapcsolódó beszerzés esetén; 500 millió VND /kb. 27 ezer USD/ alatti szakértői, illetve 1 milliárd VND /kb. 54 ezer USD/ alatti árubeszerzési vagy építési tender esetén);
• közvetlen beszerzés (amennyiben a szállítótól azonos tartalommal 6 hónapon belül tender keretében történt beszerzés);
• árajánlatok bekérése révén (2 milliárd VND alatti /kb. 108 ezer USD/, napi forgalomban beszerezhető tételekre);
• saját kivitelezéssel (amennyiben a beruházó megfelelő képességekkel rendelkező kivitelező is egyben);
• speciális esetekben a miniszterelnök engedélyével a kiíró által javasolt egyéb eljárás.

A közbeszerzés erősen decentralizált. A miniszterelnök hatáskörébe tartoznak a kiemelt országos jelentőségű projektek. Az ide tartozó projektek előkészítését és értékelését a Tervezési és Beruházási Minisztérium végzi, beleértve a közbeszerzési terv készítését, tenderdokumentáció előkészítését és a nyertes pályázó kiválasztását. A szakmailag illetékes miniszter vagy az erre kijelölt helyhatósági szerv véleményezi a közbeszerzési tervet, a tenderdokumentációt.

A kiemelt projekteken túl minden egyéb az egyes szaktárcák, illetve minisztériumi jogállású egyéb szervek hatáskörébe tartozik. Utóbbiak szektortól függően bizonyos összeghatár alatt delegálhatják a felelősséget a tartományi szervek hatáskörébe. Minisztériumi hatáskörbe tartozó, nem delegálható projektek:

• nemzetbiztonságot és alapvető társadalmi-politikai területet érintő projektek – összeghatártól függetlenül;
• mérgező és robbanóanyagok előállítása, ipari parkok infrastruktúrája - összeghatártól függetlenül;
• energia szektor, ásvány- és olajkitermelés, vegyipar, gépipar, cementgyártás, kohászat, ingatlanfejlesztés, közlekedés (hidak, főutak, kikötők, repülőterek, vasutak) – 1500 mrd VND (kb. 81 millió USD) felett;
• öntözés és vízelvezetés, posta és távközlés, elektronikai és műszaki berendezések gyártása, orvosi műszer és gyógyszeripar, előzőekben nem említett egyéb közlekedési infrastruktúra – 1000 mrd VND (kb. 54 millió USD) felett;
• könnyűipar, üveg, porcelán, nyomtatás, erdészet, kertészet, mezőgazdaság és halászat, védett természeti területek – 700 mrd VND (kb. 38 millió USD) felett;
• egészségügy, kultúra, oktatás, rádió és televízió sugárzás, turizmus, sport, kutatás, egyéb polgári célú építés – 500 mrd VND (kb. 27 millió USD) felett.

A delegált projektek előkészítését és értékelését a tartományi tervezési és beruházási hivatalok, vagy a felelős miniszter által kijelölt közbeszerzési bizottságok végzik. Bár a közbeszerzési törvény elvileg egységes kereteket teremt, a végrehajtási jogszabályok hézagossága miatt azonban a delegált projektekre gyakorlatilag nincs egységesen alkalmazott írott eljárásrend és nincsenek pontosan meghatározható, állandó szervezeti elemek az eljárásokban. Az egyes kiemelt jogú városok és tartományi hatóságok (összesen csaknem 70!) saját szabályokat és eljárásrendeket követelhetnek meg a törvényileg előírt keretek mellett, esetenként akár azzal ellentmondásban is.

A projektért felelős – projektgazda szerepet is betöltő – miniszterelnök, miniszter vagy alsóbb szintű szerv („illetékes hatóság”) hagyja jóvá a közbeszerzési tervet, a pályázati kiírást és a nyertest kiválasztó döntést. Alsóbb szintű szervek között a tartományi népi bizottságok (önkormányzatok) elnökétől az alsóbb szintű önkormányzatokon át az egyes vállalatok igazgató tanácsáig vagy igazgatójáig terjednek a lehetőségek.

Előírás szerint a közbeszerzési értesítőben – mind a nyomtatott, mind az internetes kiadásban – a következő információkat kötelező közzétenni:

• közbeszerzési tervek;
• prekvalifikációs felhívások és ezek eredményei;
• közbeszerzési tenderkiírások és azok eredményei;
• meghívásos eljárás esetén a meghívott pályázók listája;
• „feketelista”, valamint a közbeszerzési előírások sérelme esetén tett intézkedések;
• a hatályos közbeszerzési jogszabályok;

Törvény szerint a belföldi jogalanyok által pályázható tendereket csak vietnami nyelven, a nemzetközi tendereket vietnami és angol nyelven is publikálni kellene, a gyakorlatban előfordul azonban, hogy az utóbbiak is csak vietnami nyelven érhetők el.

A közbeszerzésre vonatkozó fontosabb jogszabályok:

• 2005. évi 61. tv. a közbeszerzésről (hatályos 2006. április 1-től)
• 2003. évi 16. tv. az építkezésről (hatályos 2004. július 1-től)
• 58/2008/ND-CP kormányrendelet a közbeszerzésről (hatályos 2008. júniustól)
• 12/2009/ND-CP kormányrendelet az építési projektek szabályozásáról (hatályos 2009. április 1-től)
• 118/2008/QD-BKH tervezési és beruházási miniszteri határozat a közbeszerzési tenderkiírások formai követelményeiről
• 731/2008/QD-BKH tervezési és beruházási miniszteri határozat az építési tender­kiírások formai követelményeiről
• közbeszerzési értesítő honlapja (gyakorlatilag csak vietnami nyelvű, és még úgy is gyakran elérhetetlen): dauthau.mpi.gov.vn/
• a pályázati felhívásokat témák és megjelenési időpont szerint csoportosítva tartalmazó fizetős szolgáltatás (szintén csak az eredeti kiírás nyelvén): www.dau-thau.com/