Általános információk

 

 

 

 

Főbb gazdasági mutatók, a gazdaság szerkezete, főbb ágazatok

 

Az USA főbb gazdasági mutatói

 

Forrás: US Bureau of Economic Analysis; US Department of Treasury

 

Az Amerikai Egyesült Államok a világ egyik legnagyobb és legfejlettebb gazdasága: a legnagyobb tőkeexportőr, részesedése a világkereskedelemből mintegy 40%, az 1 főre jutó GDP értéke eléri a 46 400 USD-t. Az utóbbi években az ország gazdasága a magas állami-, vállalati-, és jelzálog-adósság, a számottevő egészségpénztári és társadalombiztosítási kiadások, és a magas külkereskedelmi deficit problémáival küzdött. 2008. II. felére az ország súlyos, gazdasági világválságot kirobbantó pénzügyi válságba került, ami először az építőiparra terjedt át, majd az autóiparra, végül a gazdasági élet minden szegmensére. A magas kőolajárak, emelkedő élelmiszerárak, tartósan zuhanó tőzsdei és ingatlan árak, valamint a hitelpiaci válság hozzájárultak a recesszió elmélyüléséhez. A gazdasági szakértők egyetértenek abban, hogy az USA-ban 1933 óta a 2008-09-ben tapasztalt volt a legnagyobb gazdasági válság.
2009-ben éves szinten a GDP mintegy 2,4%-kal csökkent, a III. negyedévben azonban 2,2%-kal, a IV. negyedévben pedig már 5,6%-kal nőtt a gazdaság. A GDP, a kiskereskedelmi forgalom és a házépítések számának növekedése mind a gazdasági kilábalás irányába mutat. A három év alatt duplájára nőtt munkanélküliségi ráta hónapok óta nagyjából változatlan szinten áll (2010 márciusában 9,7%), ami jelzi, hogy bár megindult a gazdasági növekedés, de a munkaerő-piaci helyzet csak nagyon lassan javul. A költségvetési deficit a válság enyhítését célzó jelentős mértékű gazdaság-ösztönző csomagok és szociális intézkedések hatására számottevően megemelkedett. Az államadósság elmúlt 3 évi növekvő tendenciája úgy tűnik 2010-ben is folytatódik. Fennáll az a veszély, hogy az év végére az USA államadóssága eléri a GDP 100%-át, ami a gazdaságkutatók szerint jelentős kockázatokat rejt magában, többek között erősen fékezi a gazdasági növekedést. Néhány évre biztosan szükség lesz ahhoz, hogy a kedvezőtlen tendenciák megforduljanak.
Az ország ágazati szerkezetében korábban a nehézipar volt a meghatározó, de napjainkban már a finommechanikai és elektronikai berendezések gyártása, illetve az információs technológiai termékek és szolgáltatások dominálnak.
Az ország a világ egyik legfejlettebb agrárgazdaságaként vezető szerepet tölt be számos termék (gyapot, búza, kukorica, köles, dohány, citrusfélék, cukornád) termesztésében és világkereskedelmi forgalmában is. A mezőgazdaság néhány trópusi növény kivételével teljes mértékben fedezi a belső szükségleteket. A mezőgazdasági termelők jelentős állami támogatásban részesülnek. Az Egyesült Államok energiahordozókban (kőolaj, földgáz, szén), ásványi nyersanyagokban (urán-, vas-, színes- és nemesércek, foszfát, kén) nagyon gazdag. Mindemellett az ipar igényei miatt és stratégiai megfontolások következtében, jelentős méretű nyersanyag-behozatalt (bauxit, kőolaj, vasérc) bonyolít le. A szolgáltatási szektor (bank, biztosítás, távközlés, kereskedelem stb.) az utóbbi években a gazdaság meghatározó ágazatává vált. A GDP növekedése már szinte kizárólag a szolgáltatások növekedéséből származik, ezen belül a húzóágazatok a bank-, biztosítás-, ingatlanforgalmazás-szolgáltatások, viszonylag lassabb a növekedés a kiskereskedelmi, az üzleti és szakmai szolgáltatási ágazatban. Az elmúlt néhány év során az információs-technológia ágazat volt a gazdaság leggyorsabban fejlődő szektora.
Az egyes gazdasági ágak – az eltérő természeti adottságoknak megfelelően – területi egységenként elkülöníthetők. A nyugati partvidéken elsősorban az elektronikaipar, a hadiipar, az űrkutatás, a repülőgyártás; a déli részeken a kőolaj finomítás, valamint a vegyipar a jellemző tevékenység. A közép-nyugati terület északi államaiban (Illinois, Michigan, Ohio és Indiana) a járműgyártás, míg déli részein elsősorban az élelmiszeripar és az alumíniumkohászat van jelen. A Nagy-Tavak környékén a hagyományos nehézipar a jellemző. Az ország keleti, atlanti partvidéke – annak is északi államai, élükön New Yorkkal – a szolgáltatóipar központja. Ezen kívül olyan iparágak működnek a keleti államokban, mint például az elektronika, valamint a déli területeken a vegyipar és a repülőgépgyártás.
Az Egyesült Államok kormányzati politikája prioritásként kezeli az energetikai, környezetvédelmi, információtechnológiai, telekommunikációs szektorok fejlesztését, a közlekedés–szállítás, bányászat, ásványkitermelés, illetve az export-intenzív infrastrukturális projektek elősegítését.
Az USA gazdaságának legfőbb erőssége a rugalmasság és a gyors alkalmazkodóképesség. Ipara nagymértékben diverzifikált, és technológiailag fejlett. Legfontosabb iparágai: acélipar, bányászat, elektronika, élelmiszer feldolgozás, faipar, fogyasztási cikkek gyártása, járműipar, kőolaj-finomítás, repülőgépipar, telekommunikáció, vegyipar.

 

 

 

Külkereskedelmi tendenciák, statisztika, főbb partnerek, import termékek

 

Az USA külkereskedelmi forgalma

 

Forrás: US Bureau of Economic Analysis;

 

Az Egyesült Államok hagyományosan a világ egyik legnagyobb áru-, és legnagyobb szolgáltatás-exportőre, gazdaságában a munkahelyek 15-18%-a az exporthoz kötődik. Importja az exportot hosszú évek óta jóval meghaladja, külkereskedelmi forgalmára tetemes deficit jellemző. A 2008 végén kirobbant gazdasági válság hatására - a fogyasztás, a kereslet visszaesése következtében - az amerikai külkereskedelmi forgalom is jelentősen csökkent. Az árukereskedelem 20-30%-os visszaeséséhez képest a szolgáltatáskereskedelem kisebb mértékben, 10%-kal csökkent.
A kereskedelmi mérleg éves hiánya 2008 végére az előző évi 701 Mrd dollárról 696 Mrd dollárra mérséklődött. 2009 első félévében folytatódott a kereskedelmi forgalom csökkenése, májusra a kereskedelmi mérleg hiánya 10 éve nem tapasztalt szintre, havi 26 Mrd dollárra esett vissza. Az év második felében előbb az import, majd az export is lassú növekedésnek indult, így a kereskedelmi mérleg egyenlegének javulása is lassult, majd a deficit újra növekedésnek indult. A decemberi hiány 40 Mrd dollárt ért el, míg az éves deficit az előző évi érték közel felére csökkent, 379 Mrd dollárt tett ki. A válság elmúltával a hiány várhatóan tovább fog emelkedni, és elérheti a válság előtti szintet.
Az USA WTO tagsága mellett regionális és kétoldalú megállapodásokat köt az amerikai exportőrök piacra jutása érdekében. Jelenleg 17 országgal van érvényben szabadkereskedelmi egyezménye, további 3 országgal kötendő egyezmények pedig életbe lépés előtt állnak (Kolumbia, Panama Dél-Korea). Legfontosabb kereskedelmi partnerei 2009-ben: Kanada (430 Mrd USD), Kína (365 Mrd USD), Mexikó (305 Mrd USD), Japán (147 Mrd USD), Németország (114 Mrd USD), Egyesült Királyság (93 Mrd USD), Dél-Korea (68 Mrd USD), Franciaország (60 Mrd USD), Tajvan (47 Mrd USD), Brazília (46 Mrd USD). Magyarország az Egyesült Államok kereskedelmi partnereinek a rangsorában 2009-ben a 62. helyen szerepelt, megelőzve többek között Portugáliát, Csehországot, Szlovákiát, Szlovéniát.
Az USA főbb importtermékei: nyersolaj; személygépkocsi és alkatrészei, földgáz, számítógép és alkatrészei, telekommunikációs berendezések, szív és érrendszeri gyógyszerek, ólommentes benzin, tehergépjármű, gépalkatrész, repülőgép, helikopter és alkatrészeik, motor alkatrész, ékszerek, kémiai vegyületek, nyomtatott és integrált áramkörök, fabútor, megmunkálatlan alumínium, ruházat, orvosi műszerek, lábbeli, alumínium ötvözet, félkész vas és acél termékek, sör, játék, markológép, műanyag áruk, gyémánt. Főbb exporttermékei: vegyipari alapanyagok; kőolaj és származékai; elektromos gépek, berendezések; félvezetők, telekommunikációs eszközök; repülőgépek; gépjárművek; orvosi, fogorvosi és gyógyszerészeti termékek; ékszerek.
A szolgáltatáskereskedelem legjelentősebb részét 2009-ben az „egyéb magán szolgáltatások” (közel 50%), valamint az utazási, közlekedési és szállítási szolgáltatások (együttesen 33%) tették ki. Számottevő volt még az üzleti szolgáltatások részaránya is (17%). A tengerentúli látogatók számának egy évtizede tartó csökkenése, és az USA világturizmusból való részesedésének folyamatos mérséklődése egyre inkább aggasztja az Egyesült Államok kormányzatát. 2009-ben az USA-ba látogató külföldi (tengerentúli) turisták száma 2,4 millió fővel volt kevesebb, mint 2000-ben. A kedvezőtlen tendencia visszafordítása érdekében 2010 márciusában Obama elnök aláírta az első amerikai turisztikai promóció és kommunikációs programot, amelytől 40 ezer új munkahely létrejöttét és az USA-ba irányuló turizmus fellendülését várják.

 

 

 

Tőkeáramlás, statisztika, főbb partnerek

 

A magyar - USA külkereskedelem áruszerkezete (M USD)

 

 

Értékváltozás és a forgalom megoszlása 2009-ben (%)

 

Forrás: KSH

 

Az Egyesült Államok hazánk egyik legjelentősebb tengerentúli kereskedelmi partnere. Értékét, illetve az összexportban képviselt részesedést tekintve a közép-európai térségből egyedül Magyarország Amerikába irányuló kivitele számottevő. A kétoldalú külkereskedelmi forgalomra évek óta jelentős nagyságú magyar aktívum jellemző, bár értéke az elmúlt évben mérséklődött a gazdasági válság következtében csökkenő külkereskedelmi forgalom hatására. Kétoldalú termékforgalmunkban, az exportban és az importban is a gépek és gépi berendezések dominálnak.
A magyar export mértéke és szerkezete elsősorban a nálunk termelő multinacionális vállalatok politikájától függ, mert bár több mint ezer magyar cég exportál az Amerikai Egyesült Államokba, az összes export 90%-át azonban a Magyarországon is jelenlévő multinacionális vállalatok bonyolítják le.
2009-ben a legjelentősebb magyar exporttermékek: automatikus adatfeldolgozó berendezések, mágneses és optikai leolvasó; vezetékes távbeszélő és távíró készülék; elektromos izzólámpa, infravörös lámpa; gépjármű alkatrészek; gyógyászati műszerek; irodai gépek; közlekedési eszközök; ellenőrző és mérő műszerek és mindezen termékek alkatrészei. Importunk főbb összetevői: a gázturbinák; integrált áramkörök; automatikus adatfeldolgozó berendezések részegységei, mágneses és optikai leolvasó; vezetékes távíró és távbeszélő készülékek; kőszén és kőszénből előállított szilárd tüzelőanyag; alkatrész és tartozék irodai gépekhez; gyógyászati műszerek; elektromos jelzőberendezés; elektromos transzformátor; félvezető eszközök.
Érvényben van a két ország által 1990-ben kötött, beruházás garanciáról szóló kormány megállapodás, valamint 2010 februárjában lépett hatályba a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozása érdekében kötött egyezmény.

 

Működő tőke befektetések, 2008-2009 (M EUR)

 

Forrás: MNB

 

Az Egyesült Államok a külföldi közvetlen befektetések szempontjából az egyik legfontosabb partnerünk. Amerikai adatok szerint az amerikai érdekeltségű cégek magyarországi befektetései az újrabefektetett tőkét is beszámítva elérik a 9 Mrd USD-t. Az MNB adatai ennél jóval kisebb értéket regisztrálnak. Az amerikai beruházások gazdaságunk majd minden területén jelen vannak, kiemelkednek a telekommunikációs, a számítástechnikai és az autóipari befektetések, illetve a regionális szolgáltató-központok. Mintegy 600 regisztrált amerikai vállalat van jelen Magyarországon, a kis, egy-két tagot számláló képviseletekkel együtt a cégek száma eléri az ezret is.
Jelenleg is folyamatos amerikai érdeklődés tapasztalható a magyarországi befektetési lehetőségek iránt (regionális szolgáltató központok, autóipar, IT, elektronika, biotechnológia, energetika területén), és a válság elmúltával a tőkebefektetések további növekedése várható. Az amerikai beruházásokat elsősorban a technológia- és tudás-intenzív ágazatokban ösztönözzük.
Legjelentősebb USA befektetők Magyarországon: General Electric, Alcoa, Felxtronics, General Motors, Visteon, AIG/Lincoln Eastern Europe, Guardian Industries, Marriott International Inc., Exxon Mobil Corp., IBM, Johnson & Johnson, Philip Morris, Delphi Corporation, National Instruments, Morgan Stanley, Electronic Data System (EDS) Hungary.

 

 

 

Bilaterális kapcsolatok Magyarországgal, külkereskedelem, tőkeáramlás

 

A magyar - USA külkereskedelem áruszerkezete (M USD)

 

Értékváltozás és a forgalom megoszlása 2008-ban (%)

 

Forrás: KSH

 

Az Egyesült Államok hazánk legjelentősebb tengerentúli exportpiaca. A közép-európai térségből, illetve az új EU tagok közül egyedül Magyarország Amerikába irányuló kivitele számottevő értékét, illetve az összexportban képviselt részesedést tekintve. A kétoldalú külkereskedelmi forgalomra évek óta jelentős nagyságú magyar aktívum jellemző. Több mint ezer magyar cég exportál az Amerikai Egyesült Államokba, az összes export 90 százalékát azonban a Magyarországon is jelenlévő multinacionális vállalatok bonyolítják le.
Kétoldalú termékforgalmunkban, az exportban és az importban is a gépek és szállítóeszközök dominálnak, második helyen pedig a feldolgozott termékek állnak.

 

Működő tőke befektetések, 2005-07 (M EUR)

 

Forrás: MNB; * A negatív állomány a negatív saját tőke miatt van

 

Az Egyesült Államok a külföldi közvetlen befektetések szempontjából az egyik legfontosabb partnerünk. Amerikai adatok szerint az amerikai érdekeltségű cégek magyarországi befektetései az újrabefektetett tőkét is beszámítva elérik a 9 milliárd USD-t. Mintegy 600 regisztrált amerikai vállalat van jelen Magyarországon, a kis, egy-két tagot számláló képviseletekkel együtt a cégek száma eléri az ezret is. Az amerikai beruházások gazdaságunk majd minden területén jelen vannak, kiemelkednek a telekommunikációs, a számítástechnikai és az autóipari befektetések, illetve a regionális szolgáltató-központok.

 

Legjelentősebb USA befektetők Magyarországon

 

Forrás: ITD Hungary Zrt.

 

 

 

Magyar export szempontjából perspektivikus ágazatok, termékcsoportok

 

Eddigi fő exporttermékeinkre, kommunikációs, elektromos készülékekre és alkatrészeikre, ipari motorokra és generátorokra, számítógépekre és alkatrészeikre, illetve orvosi felszerelésekre és gyógyszerkészítményekre a kereslet folyamatos növekedése várható, így jelen pozícióink erősítése javasolt.
A magyar mezőgazdasági termékek USA-ba irányuló kivitele 2009-ben enyhén csökkent a megelőző évi adatokkal való összehasonlításban, összesen millió USD értékben (kb. Mrd Ft) exportáltunk agrárterméket az amerikai piacra, ami összesen ezer dolláros csökkenést jelent 2008-hoz képest. Agrárkivitelünk változatlanul a teljes export nagyon kis szeletét – mintegy 1,2 %-át – teszi ki.

Az USA-ban egyre népszerűbbek az organikus, természetes, növekedési hormonmentes, GM-mentes, fair trade stb. élelmiszerek.
Az organikus élelmiszerek fogyasztása 1990 óta évente átlagban 19,2 %-kal nőtt. A recesszió ellenére az organikus élelmiszerek és italok fogyasztása 2008-ban 18 %-kal – 3,8 Mrd dollárral - nőtt az előző évhez képest. Mindez az Organic Trade Association szerint azért lehetséges, mert a nem-organikus élelmiszerek ára gyorsabban növekedett a szintetikus növényvédő-szerek és műtrágyák okozta költségnövekmény miatt. Egy 2008. augusztusi felmérés szerint az amerikaiak 79 %-a az emelkedő élelmiszerárak ellenére kitart a minőségi élelmiszerek fogyasztása mellett, és 70 %-uk változatlan mennyiségű organikus és természetes terméket vásárol. Ma az organikus élelmiszerek piaca körülbelül 24 Mrd dollárra tehető.
A Magyarország-imázs erősítésére is alkalmas, kiemelkedő minőségű, különleges, lehetőleg minél nagyobb feldolgozottsági fokú termékek exportjára célszerű törekedni. Ilyen termékek lehetnek: borok, pálinkák, különleges minőségű kolbászok, szalámik, mangalica-termékek, szürkemarha-termékek (BSE-korlátozás feloldása esetén), szarvasgomba, paprika, fűszerkeverékek, toll, libamáj (figyelemmel egyes államokban tapasztalható korlátozásokra; baromfifeldolgozó listázása szükséges), kacsa- és libahús, organikus termékek, lekvárok, savanyúságok, fagyasztott és konzerv zöldség- és gyümölcsfélék; méz, méztermékek, élő kutya (magyar fajták), paprikamag, vadhús, organikus állateledelek, kóser termékek.

 

 

 

Magyar szempontból perspektivikus privatizációs lehetőségek

 

Az USA tőkepiacára jellemző bonyolult eljárási szabályozás, a magas költségek és a két ország közötti földrajzi távolság hatására a magyar tőkekihelyezés - eddigi elenyésző mennyisége is jelzi - nem igazán jellemző.

 

 

 

Közbeszerzés

 

Az éves szinten több mint 425 Mrd dollár összeggel az USA szövetségi kormánya a világ legnagyobb vásárlója. Az USA méreténél fogva naponta több száz új tenderfelhívás jelenik meg. A privát szektorral ellentétben a szövetségi kormány vásárlási metódusai rendkívül áttekinthetőek és nyitottak. Minden kormányzati intézmény termékek vagy szolgáltatások vásárlásánál az ún. Federal Acquisition Regulation www.arnet.gov/far/) előírásait követi, amely a vásárlási folyamat minden egyes lépését részletesen szabályozza attól a pillanattól kezdve, hogy kormányzaton belül igény merül fel egy termék vagy szolgáltatás szükségességére.
A Federal Business Opportunities (https://www.fbo.gov) weboldal a szövetségi kormány virtuális piaca. Minden 25 ezer dollár értéket meghaladó, szövetségi iroda által meghirdetett tendert megjelentetnek itt, és mindenki által szabadon elérhető.

Szerződési lehetőségek
A tender kiírása előtt a kormányzati ügynökségek a Central Contractor Registration-ben szereplő (www.ccr.gov/), regisztrált vállalatok adatbázisának áttekintésével felmérhetik a szövetségi megbízások iránt érdeklődő cégek adottságait, képességeit, méretét, földrajzi helyét, tapasztalatait, tulajdonosi formáját stb.
A szerződéskötéshez elengedhetetlen ebben az adatbázisban való megjelenés, ami egyben fontos marketing eszközként is szolgál a cégek számára.

A regisztrációhoz a következő adatokra van szükség:

• NAICS kód;(North American Industry Classification System) , részletes adatbázis a www.census.gov/naics/2007/NAICOD07.HTM linken
• Cégméret meghatározása a NAIC kód alapján www.sba.gov/idc/groups/public/documents/sba_h...
• Data Universal Numbering Sytem (DUNS) szám. Ezt az egyedi, 9 számjegyű kódot a Dun & Bradstreet, Inc. (D&B) bocsájtja ki, a cég különböző telephelyeire eltérően. A szám ingyenesen megigényelhető az alábbi linken: fedgov.dnb.com/webform
• Céges adószám - Federal Tax Identification Number (TIN or EIN)
• Standard Industrial Classification (SIC) kód; A SIC kód helyét 1997-től a NAICS vette át, de a SIC kód feltüntetése még mindig szükséges 
• Product Service kód (nem elengedhetetlen, de hasznos);
• Federal Supply Classification (FSC) kód (nem elengedhetetlen, de hasznos). www.dlis.dla.mil/h2/

Az új termék/szolgáltatás vásárlásának igénye esetén a kormányzati intézmények több lehetőség közül választhatnak:

 

1. Egyszerűsített vásárlás

100 E dollár vagy annál alacsonyabb értékű projektek esetén, a nagyobb projektek előírásainál valamelyest egyszerűsített eljárás (kevesebb adminisztráció, alacsonyabb engedélyeztetési szint, kevesebb dokumentáció) A Federal Business Opportunities weboldalon való megjelentetés ebben az esetben is szükséges a 25 E dollárt meghaladó vásárlásoknál.
Minden 3 E és 100 E dollár közötti beszerzésnél kisvállalkozások (NAIC kód alapján) előnyt éreznek, s csak abban az esetben vonhatóak be nem kisvállalkozásnak minősülő cégek, amennyiben a tendert felügyelő ügynök nem talál legalább kettő versenyképes árat, minőséget és szállítást kínáló kisvállalkozást.
Minden 3 E dollár alatti vásárlás ún. mikro-vásárlásnak minősül, és tender kiírása nélkül megköthető. Mikro-vásárlás esetén kisvállalatoknak nincsen előnye. Mikro-vásárlások a kormányzati hitelkártyák használatával történhetnek. Különleges esetekben, elsősorban nukleáris, biológiai, kémiai vészhelyzetek során az országon belül 15 E, az országon kívül 25 E a mikro-vásárlás megemelt összege.

2. Beszerzés pályázati kiírással

Ezzel a módszerrel a potenciálisan szóba jöhető cégektől kapott pályázatok nyilvános értékelése a kormányzat számára legelőnyösebb ajánlatot garantálja.
A tender része az ún. Invitation For Bid (IFB), amely leírás magában foglalja a termék vagy szolgáltatás részletes leírását, a vásárlás feltételeit, csomagolást, szállítási és fizetési feltételeket és szállítási határidőt. Az IFB a Federal Business Opportunities nyilvános weboldalon kerül publikálásra.
A pályázatok kibontása az előzetesen megjelölt időszakban a pályázat szövegének felolvasásával, a nyilvánosság előtt történik.

 

3. Szerződési alku 

Azon esetekben, amikor a kiírás összege a 100 E dollárt meghaladja, illetve ha a termék/szolgáltatás rendkívül bonyolult és nagy szakértelmet kíván az elbírálása, sor kerülhet egy Request for Proposal (RFP) kibocsájtására. Egy tipikus RFP potenciális beszállítóktól megoldási módszer-, és árajánlatot kér. A benyújtott ajánlatok további alku tárgyát képezik, amely során lehetőség nyílik további egyeztetésekre, módosításokra.
Federal Business Opportunities nyilvános weboldalon (https://www.fbo.gov) naponta megjelennek az újabb felhívások.

 

4. Tender tájékozódás céljára

Amennyiben igény merül fel egy bizonyos termékre/szolgáltatásra, de a kondíciók nem pontosan megfogalmazottak, sor kerülhet egy lehetőség-felmérő felhívásra, egy ún. Request for Quotation -ra (RFQ). A potenciális vállalkozók által beküldött javaslatok, válaszok nem tekintendőek ajánlatnak, s a kormányzati intézmények nem köthetnek azon alapuló szerződést. Értelemszerűen helyzeti előnyt jelenthet azonban a választ beküldő cégnek az esetleges későbbi pályázati kiírásnál, ha a kiírás az általa benyújtott paraméterek figyelembevételével jelenik meg.
Federal Business Opportunities nyilvános weboldalon (https://www.fbo.gov) naponta megjelennek az újabb felhívások.

 

5. Egybevont vásárló programok (Consolidated Purchasing Programs)

A kormányzati hivatalok fenntartásához szükséges termékek és szolgáltatások, mint pl. bútor- és irodaszer-vásárlás, géppark szervizelése, karbantartó és takarító munkák stb. beszerzése centralizáltan történik.
A több kormányzati szervet lefedő, ún. multi-agency vagy az egész kormányzatot lefedő, ún. government-wide acquisition contracts (GWACs) szerződések hosszú távon, korlátozott számú beszállítóval történő megállapodások során jelentős megtakarítást hoznak.
Ilyenfajta programok használata jelentősen növekedett az elmúlt néhány évben, mivel meglévő szerződések bővítése, módosítása lényegesen gyorsabban és egyszerűbben történhet, mint új tender kiírása.

 

Általános információ
Ugyancsak az utóbbi évek során változott az ár-érték arány figyelembevételének lehetősége az előző, csak árra koncentráló elbírálással szemben. Amennyiben a kormányzati szervek rugalmasak, s az igényeiket legoptimálisabban kielégítő, s nem a legkedvezőbb árat kínáló pályázat elfogadása mellett dönthetnek, ennek előzetesen a tenderkiírásban is szerepelnie kell, ugyancsak feltüntetve a kiválasztási feltételeket, illetve az egyéb, döntést befolyásoló tényezőket.

 

Kisvállalkozások
A kormányzat aktívan próbál kisvállalkozásoknak lehetőséget teremteni a tendereken való részvételre.
Tenderkiírási törvények szerint a kormányzati hivatalok beszerzéseire vonatkozó tenderkiírásoknak minimum

• 23%-a kisvállalkozások
• 5%-a női tulajdonban lévő
• 3%-a gazdaságilag elmaradottabb területeken működő
• 3%-a veterántulajdonú

vállalkozások számára kell történnie.

 

Alvállalkozások
Amennyiben egy cég adottságai és lehetőségei felmérése után fővállalkozói tender benyújtására nem vállalkozik, lehetősége van egy nagyobb fővállalkozó mellett alvállalkozói munkában való részvételre. Az alvállalkozói munka a tapasztalatszerzésen kívül értékes referenciával szolgálhat a cég jövőbeni projektjeinél.
Az állami tendereken való résztvevők alvállalkozóival kapcsolatos szabályozás:
$ 500,000-t meghaladó értékű szerződések esetében ($1,000,000 közhasználatú épületek építésénél) fővállalkozók az ajánlat elbírálása előtt alvállalkozókkal kapcsolatos tervek benyújtására kötelezettek, amely tervekben a kisvállalkozások számára biztosított esélyegyenlőségéről kell biztosítaniuk a megrendelőt. Amennyiben az elfogadott tenderben benyújtott tervek nem valósulnak meg, ennek következménye a nyertes pályázat felmondása. Ez alól a kötelezettség alól mentesülnek a kisvállalkozások, értékhatárt nem elérő tenderek, alvállalkozói opciót nem kínáló pályázatok, illetve ha a szerződés teljesítése az USA területén kívül történik.

 

Magyar cégek számára
Az állami tendereken való indulás szabályai rendkívül szigorúak. Alapos piacismerettel, kiváló kapcsolati tőkével és referenciával kell rendelkeznie az induló cégeknek. Fővállalkozóként való indulás esélye minimális, alvállalkozóként, a fővállalkozóval kialakított, korábbi, jó kapcsolat alapján azonban nem elképzelhetetlen. A fővállalkozónak ugyanis teljes anyagi és erkölcsi felelősséget kell vállalnia alvállalkozóiért, ami egy kezdődő üzleti kapcsolatnál nem reális elvárás.
Első lépésként javasolható, hogy időt és munkát befektetve a potenciális magyar cégek ismerjék meg, hogy mely cégek nyertek az állami tendereken az ő iparágukban; velük vegyék fel a kapcsolatot, kezdjenek kisebb projektekben együttműködni, és ha már kipróbálták és megismerték egymást, lehet, hogy lesz egy állami tender, ahol megjelenhetnek beszállítóként.
Az USA területén működő nemzetközi szervezetek (ENSZ, Világbank, IMF) teljesen más kategóriába tartoznak, az ő beszerzési folyamataikra az ITDH rendelkezik képzett és dedikált tanácsadóval.

 

Szervezetek, web-oldalak, amelyek a pályázni szándékozó cégek számára hasznos információval szolgálnak:
Az alábbi oldalak ingyenesek, és bárhonnan elérhetőek, a szolgáltatások egy részéhez ingyenes regisztráció szükséges.

 

Szövetségi szintű tenderek esetén
Federal Business Opportunities  
www.fedbizopps.gov
Airport Purchasing Group:
www.airportpurchasinggroup.org
Institute for Supply Management:
www.ism.ws
National Purchasing Institute:
www.npiconnection.com

 

Állami, megyei szintű tenderek esetén
U.S. Communities:
www.uscommunities.org/
National Intergovernmental Purchasing Alliance (NIPA):
www.nationalipa.org/agreements.html
The Cooperative Purchasing Network:
www.tcpn.org/
National Association of State Purchasing Officials:
www.naspo.org
National Association of Counties:
www.naco.org/