Általános információk

 

 

 

 

Főbb gazdasági mutatók, a gazdaság szerkezete, főbb ágazatok

 

Az Egyesült Királyság főbb gazdasági mutatói, 2007-09

 

Forrás: Eurostat

 

Az Egyesült Királyság a világ ötödik legnagyobb gazdasága. Tőkeexportban és importban az USA-t követően a második helyen áll. Az Egyesült Királyság GDP-jét 76%-kal dominálja a szolgáltató szektor, míg a folyamatosan csökkenő arányú ipari termelés 23%-ot tesz ki (ezen belül mindössze 4%-ot képvisel az energiaszektor, amelyből az ország változatlanul importra kényszerül). A nagymértékben visszaszoruló mezőgazdaság részaránya még az 1%-ot is alig éri el a GDP előállításában, de így is 60%-ban képes ellátni a 61 milliós lakosságot.
Az ország az utóbbi 50 év legmélyebb recesszióját élte át az elmúlt másfél évben, a 2009. IV. negyedévi adatok (a GDP 0,4%-kal nőtt negyedéves összehasonlításban) azonban már a recesszió végére utalnak.
Az Egyesült Királyságot  - az ország gazdasági szerkezetéből adódóan  - a globális pénzügyi, majd gazdasági válság fokozott mértékben érintette, ezért a kormánynak haladéktalanul lépnie kellett; elsőként a pénzügyi szektor/bankok jelentős állami segítségnyújtással való megmentése érdekében (állami tőkeinjekció biztosításával), majd a későbbiekben egyéb gazdasági ösztönzőkkel, állami pénzügyi mentőcsomagokkal a munkaerőpiac életben tartása a hitelszűke miatt a piaci likviditás biztosítása érdekében (állami támogatású hitelbiztosítási rendszer kidolgozásával).
A gazdaság élénkítése érdekében megtett legfontosabb lépések: ÁFA átmeneti csökkentése, kkv-k, munkaerőpiac pénzügyi támogatási csomagokkal való támogatása, az irányadó kamatláb 2009 márciusa óta 0,5%-on való tartása. A 2009 augusztusa óta magas, 7,8%-os szinten stabilizálódott munkanélküliség enyhítése érdekében a brit kormány fokozott figyelmet fordít a munkahelyteremtésre, és 5 évre szóló, összesen 1 Mrd fontos munkahelyteremtő programot indított el.
Nagy-Britannia a 2009 júliusában elfogadott új nemzeti ipari stratégia keretében 120 M font támogatást biztosított part menti szélerőművek telepítésére, amelynek eredményeként az Egyesült Királyság válhat a világ legnagyobb szélerőmű energiapiacává.

 

 

 

Külkereskedelmi tendenciák, statisztika, főbb partnerek, import termékek

 

Az Egyesült Királyság külkereskedelmi forgalma, 2006-09

 

Forrás: Eurostat

 

2009-ben a brit termék-külkereskedelem (az export és az import is) mintegy 20%-kal, a szolgáltatás-külkereskedelem (mind export, mind az import) 14%-kal esett vissza.
Az áruexport 54%-a irányul EU országokba, és onnan érkezik az import 52%-a.
Az importban meghatározó a gépek, szállítóeszközök, valamint a feldolgozott termékek aránya, melyek 2007 óta a behozatal 35-38%-át, ill. 15%-át teszik ki. A legnagyobb szállítók: Németország, USA, Kína, Hollandia, Franciaország.
Az exportban is a gépek, szállítóeszközök aránya a legnagyobb (35%), emellett jelentős a vegyipari termékek (gyógyszerek, kemikáliák) részesedése (évek óta stabilan 17%, 2009-ben azonban aránya 21%-ra emelkedett, miután exportja az átlagnál kevésbé, 10%-kal csökkent,). A brit export legfontosabb célpiacai: USA, Németország, Franciaország, Hollandia, Írország.
A brit szolgáltatásexport fő célpiaca az USA (25%-os részesedés), ezt követi Németország, Hollandia, Franciaország, Írország, Svájc, amelyek összesen 50%-át teszi ki a brit exportnak. (Magyarországra a brit szolgáltatásexport 0,3%-a irányul, ezzel a 36. helyen áll.) A szolgáltatásexport 75%-a az egyéb üzleti szolgáltatások kategóriájába sorolható, melyben a pénzügyi szolgáltatások súlya a meghatározó (az összexport negyede). A szállítás és az idegenforgalom 1/8-1/8 arányt képvisel, jelentős még az infokommunikáció és a biztosítás.
A brit szolgáltatásimport döntő része az USA-ból ered (16%), Spanyolországgal, Franciaországgal, Németországgal, Olaszországgal együtt a teljes import 50%-át teszi ki. (Magyarország 0,3%-kal a 39. helyen található.) Az importban az egyéb szolgáltatások súlya meghatározó, 50%, az idegenforgalom aránya 30%, a különböző üzleti, szakmai és műszaki szolgáltatásoké pedig 20%. Ez utóbbin belül a pénzügyi szolgáltatások aránya 7%-os.

 

 

 

Tőkeáramlás, statisztika, főbb partnerek

 

A közvetlen tőkebefektetés importja és exportja, 2007-09

 

Forrás: Monthly Digest of Statistics – February 2010

 

2008-ban a globális visszaesés és az egyre erősödő verseny hatására az Egyesült Királyságban mind a befelé, mind pedig a kifelé irányuló tőkebefektetések visszaestek. 2009-ben tovább csökkentek a tőkebefektetések, különösen a brit cégek tőkekifektetései estek vissza számottevően. A brit cégek külföldi leányvállalatoktól származó nyeresége 2008-ban mintegy 71 Mrd GBP -t tett ki.
A brit befektetés-állomány fele változatlanul Nyugat-Európában, míg egynegyede az USA-ban található. 2008 során a brit cégek fő befektetési célpontja Európa volt, annak ellenére, hogy a sajtó érdeklődésének homlokterében a kínai, délkelet-ázsiai projektek álltak. Az Európába irányuló tőkeexport mintegy 50%-át (az összes tőkeexport egynegyedét, azaz 25 Mrd eurót) Spanyolországban fektették be.
A brit befektetői érdeklődés a közép-kelet európai térség iránt továbbra is mérsékelt. A brit Statisztikai Hivatal adatai szerint az egész közép-kelet európai régió - Ausztriát és a balti államokat is ebbe a csoportba számítva - részesedése Nagy Britannia kihelyezett nettó működő-tőke állományában 2007. végén alig haladta meg az 1%-ot (Ausztria: 2,7, Magyarország 1,9, Lengyelország 2,2, Csehország 0,7, Szlovákia 0,2 Mrd GPB). Az ázsiai kontinens jelenleg még csak a brit tőkeexport állomány egytizedét képviseli, de a részarány növekszik.
Az Egyesült Királyságba irányuló befektetések állományában a legnagyobb befektető az USA (az összes befektetés 41%-a), Hollandia áll a második helyen (35%).
A 2008 áprilisától 2009 áprilisáig tartó pénzügyi évben a projektek száma 11%-kal emelkedett. Az előző évinél 170-nel több, összesen 1 744 db befektetési projekt 78 ezer munkahelyet teremtett.

 

 

 

Bilaterális kapcsolatok Magyarországgal, külkereskedelem, tőkeáramlás

 

A magyar-brit külkereskedelem áruszerkezete (M EUR)

 

 

Értékváltozás és a forgalom megoszlása 2009-ben (%)

 

Forrás: KSH

 

A kétoldalú áruforgalom nagy részét a két országban megtelepedett multinacionális, illetve brit tulajdonú vállalatok tevékenységéből származó szállítások adják. A kereskedelmi forgalom az évtized első felében megduplázódott, majd stabilizálódott és az exportbővülés némileg lassult. Exportunk szerkezete a technológiai fejlesztéseknek köszönhetően elsősorban a magasabb feldolgozottságú termékek és a magasabb hozzáadott értéket produkáló iparágak (járműipar, elektronika, IT és logisztikai központok) irányába tolódott el.
2009-ben kivitelünk a nemzetgazdasági átlagnál kevésbé esett vissza (-6%), így exportpiacaink között Nagy-Britannia a 2008. évi 7. helyről a 3. helyre lépett előre. Nagy-Britanniába irányuló exportunk döntő részét a multinacionális vállalatok elektronikai termékei jelentik. A legjelentősebb exporttermékeink változatlanul a telekommunikációs berendezések, gépjárművek, elektromos- és erőművi berendezések és generátorok, hagyományos gépipari berendezések, irodai számítástechnikai gépek és részegységek, gyógyszerek és alapanyagok.
Behozatalunk (az előző évi 19%-os csökkenést követően) 27%-kal esett vissza 2009-ben. Meghatározó termékcsoportok: gépek: traktorok, teherautók, egyéb motoros járművek, diagnosztikai műszerek, gyógyszeripari termékek, esztergapad, élő baromfi. 2009-ben a kétoldalú forgalom többlete megközelítette a 2,2 Mrd eurót, így a legnagyobb aktívum az országok közül a Nagy-Britanniával lebonyolított forgalomban alakult ki.
A brit statisztikák szerint Magyarország az Egyesült Királyság 38. legnagyobb exportpiaca, a brit importban a 30. helyen állunk, megelőzve többek között Tajvant, Ausztráliát, Brazíliát . A magyar szállítások messze túlszárnyalják a görög, portugál, szlovák és román exportot, illetve megközelítik az osztrák és a finn kivitelt, míg némileg elmaradnak a cseh és lengyel szállítások mértékétől.

 

Kétoldalú közvetlen tőkebefektetések, 2006-08 (M EUR)

 

Forrás: MNB

 

A kisebb értékű befektetések száma 2008-2009-ben visszaesett, ami alapvetően a pénzügyi-gazdasági válság, valamint a regionális gazdasági pozícióink gyengülésének következménye, ugyanakkor néhány kiemelkedő projekt miatt a brit befektetések állománya változatlanul jelentős.
2009-ben többek között a British Petrol és a Vodafone emelkedett ki a brit befektetők közül Magyarországon. Újabb, nagyobb horderejű befektetési projektek az SSC-BPO projekteken túl a gyógyszeripar és a K+F területén valósultak meg. Becslések szerint a 2009. évi külföldi befektetések kapcsán teremtett munkahelyek 30%-a brit működő-tőke befektetés eredménye.
A brit működő-tőke fő célterületei Magyarországon változatlanul a back office és pénzügyi szolgáltatások, telekom, idegenforgalom, sajtó, logisztika, gyógyszer-, vegyi- és élelmiszeripar, valamint a kiskereskedelem.
Az Egyesült Királyságban nem valósult meg érdemi magyar befektetés. A statisztikákban jelentkező tőkekiáramlás hátterében a Magyarországon rezidens cégek tőkekihelyezései, valamit a profitrepatriálás áll.

 

 

 

 

Magyar export szempontjából perspektivikus ágazatok, termékcsoportok

 

A magyar áruk és szolgáltatások piacra jutását nehezítő kereskedelmi akadályokról az Egyesült Királyságban nincsen tudomásunk. A magyar termékeket nem terhelik vámok, kvóták, vagy egyéb akadályok, így kivitelünk bővítése elsősorban azon múlik, hogy milyen színvonalú árucikkeket, milyen módon, áron tudunk kínálni a brit piacon. A 2008-ban 460 Mrd GBP összértékű brit importon belül gyakorlatilag minden árucikk megtalálható. Olyan magyar termékeknek van tényleges lehetősége a piacon, amelyek korszerűek, jól csomagoltak, megfelelően árazottak, de ebben az esetben is csak akkor, ha a termékeket rendszeresen bemutatjuk a mértékadó kiállításokon, a szállító komoly részt vállal a termék Egyesült Királyság-béli marketingjében, a gyártó cégnek van professzionális angol nyelvű honlapja és angolul tárgyaló üzletkötői, valamint nem okoz problémát a magyar cégnek évente akár tucatnyi kiutazást finanszírozni. Cserébe ugyanakkor kapnak egy komoly piacot, ahol kemény konkurenciával kell megküzdeni, de siker esetén garantált a fizetőképes kereslet, így a piacon jelentős tételek helyezhetők el. 
Az export növelésében a „Hungaricum” jellegű termékeknek lehet sajátos szerepük. Aktív marketing munkával valószínűleg el tudnánk érni az élelmiszertermékek körének, exportjának növelését. Ugyanez mondható el az orvosi műszerekről, de a gépipari beszállítások is bővíthetők lehetnének.
A válság egyértelműen megmutatta, a brit fogyasztók mostanában a vendéglátás szolgáltatásait kisebb mértében veszik igénybe, amellyel párhuzamosan viszont megnövekedett az élelmiszer üzletláncok forgalma. A közép, ill. alsó árkategóriás élelmiszer termékek iránt nőtt a kereslet, ugyanakkor a minőségre továbbra is figyel a brit átlagfogyasztó. Ebből a szempontból nézve a jó minőségű magyar élelmiszertermékek, amennyiben versenyképes áron tudják a brit piacra eljuttatni, a következő időszakban nagy kereslettel találkozhatnak. Ez a tevékenység azonban magán és állami összegfogást igényel. A nagy élelmiszer-kiállításokon való részvétel csak abban az esetben hatékony, ha mellé folyamatos marketing megjelenést is tudunk biztosítani, különben javasolt az erre fordítandó összeget kisebb, célzott rendezvényekre fordítani.
A másik exportvonalat a technológiai ágazatok, illetve az ahhoz kapcsolódó hagyományos iparágak jelentik. Ezen belül elsősorban az ICT cégek - főleg a pénzügyi szektornak nyújtott - szolgáltatásai azok, amely a válság ellenére jó eredményeket érnek el a brit piacon. Ezen túlmenően az orvostechnika továbbra olyan terület, amelyet nagyobb mértékben használhatnának ki a magyar cégek.  Ez utóbbihoz tudna kapcsolódni a hazai fémipar kkv szektora, hiszen a magyar kapacitásokat is figyelembe véve a hozzáadott értéket igénylő, kisszériás gyártástechnológiával lehetünk versenyképesek.
Kitörési pont lehet az autóalkatrészek termékköre is, ahol a brit autóipar válsága ellenére érzékelhető az érdeklődés növekedése. Az autógyártók kénytelenek költségeiket átgondolni, és új, kedvezőbb árfekvésű beszállítókat keresni. Ez a folyamat jelenleg is zajlik. A megfelelő tanúsítványokkal (Q1, TS) rendelkező üzemeknek van keresnivalójuk az Egyesült Királyságban.

 

 

 

Magyar szempontból perspektivikus privatizációs lehetőségek

 

Természetesen nem várható, hogy a magyar vállalkozók, vagy tőkebefektetők új, magasabb szintű technológiák kihelyezése, vagy befektetés szempontjából kedvezőbb brit munkabérek miatt orientálódnának az Egyesült Királyság felé. A jelenlegi magyar tőkekihelyezések, amelyek a környező országok felé irányulnak kicsinyek ahhoz, hogy a brit piacon megjelenjenek például benzinkutak, vagy banki szolgáltatások területén.
Az Egyesült Királyságban nyilvántartott magyar cégek, leányvállalatok döntő többsége 1-2 fős kis cég, amely a kereskedelem, szolgáltatások területén tevékenykedik, illetve hazai anyacégének szolgáltatásait kísérli meg a szigetországban értékesíteni.

 

 

 

Közbeszerzés

 

Az Egyesült Királyságban kiírt közbeszerzési tenderek túlnyomó többségéhez az alábbi forrásokból juthatunk információhoz:

1. EU értékhatár felett bármely EU tagállam által kiírt tenderekről - így az Egyesült Királyság esetében is – rövid regisztrációt követően ingyenesen, magyar nyelven szerezhető be részletes információ az EU közbeszerzési honlapon: ted.europa.eu.

2. Az EU határérték alatti tenderekre vonatkozó információt a Business Link www.supply2.gov.uk honlapon bármely vállalat a tevékenységi körének megfelelő és a cégbejegyzése szerint területileg behatárolt szolgáltatásokra ingyenesen jelentkezhet be – ugyanakkor 100-200 GBP befizetése ellenében egész Anglia, illetve a teljes Egyesült Királyság területére regisztrálhatja magát.
   Átfogóbb érdeklődési kör esetén - az Egyesült Királyság beli területi lefedéstől és a vizsgált körtől függően 200-800 GBP/év összegért érhető el az információ, de hangsúlyozzuk, hogy az csak bizonyos CPV (Common Procurement Vocabulary) kódokra vonatkozik, hiszen a portál vállalati igények kielégítésére szolgál. Ezek az EU határérték alatti tenderek jellemzően 10-30 M Ft érték körüli projektek, ahol a helyi viszonyok ismerete, meglévő helyi referencia behozhatatlan előnyt jelent, elsősorban nem az árszint a döntő a tenderek odaítélésénél.

3. A 2012. évi olimpia kapcsán kiírt tenderek szintén regisztráció után tölthetők le, de csak specifikált területekre, azon belül is konkrét kulcsszavakra rákeresve. A 2012 eTendering honlapon https://etenders.london2012.com/web/login.shtml elérhető a tenderek -EU limiten felüli- része, de ez nem teljes körű, viszont az 1. és 2. pontban levő tenderek körébe is beletartoznak, tehát ott is elérhetők. További lehetőségeket az alábbi linken találnak az érdeklődők: https://www.competefor.com/london2012business...
   www.lda.gov.uk/server.php?show=category.00100l001
4. Térítés ellenében folyamatos tenderfigyelés érhető el továbbá az alábbi honlapokon:
   
   • TRACKER
     www.tendermatch.co.uk/
   • CONTRAX
     www.contraxonline.com/
   • Katonai tenderekhez külön regisztráció útján: MoD Defence Contracts Bulletin
     www.contracts.mod.uk

 

Háttér:

Az Egyesült Királyságban a közbeszerzésekért felelős intézmény a brit Közbeszerzési Hivatal, az OGC (Office of Government Commerce – Trevelyan House, Great Peter Street, LONDON SW1P 2BY, telefon: +44 84 50 00 49 99, honlapjuk a www.ogc.gov.uk.)
Az EU direktívája www.ogc.gov.uk/documents/Intro_to_EU.pdf alapján érvényben lévő brit közbeszerzési előírások a OGC honlapon találhatók meg teljes terjedelemben.
A közbeszerzési pályázók számára az OGC igen részletes tájékoztatást ad a pályázati feltételekről a online.ogcbuyingsolutions.gov.uk/ honlapon.

A költségvetési szervek átlátható rendszerben hozzák nyilvánosságra a közbeszerzési pályázataikat és a kapcsolódó pályázati útmutatókat. Ezek a potenciális brit intézmények az alábbiak:

• a (londoni) központi kormányhivatalok, minisztériumok,
• a skót kormányhivatalok és minisztériumok,
• a helyi önkormányzatok,
• a Nemzeti Egészségügyi Szolgálat (NHS – National Health Service),
• a Rendőrség, a Királyi Vám és Pénzügyőrség, a Fegyveres Erők, valamint
• az állami egyetemek.

Az egyes specifikus közintézményi feltételek ügyében az illető minisztérium vagy közhivatal honlapjait érdemes tanulmányozni. A honlapok hozzáféréséhez regisztráció szükséges - példaképp lásd a Közlekedési Minisztérium dft.g2b.info, vagy a skót kormány www.scotland.gov.uk/topics/government/procurement közbeszerzési honlapját.

Skócia
Az alábbi honlapon a skóciai pályázatokról találhatók bővebb információk: www.scottish-enterprise.com/tenders. A közbeszerzési piac érzékeltetése céljából Skóciában 32 helyi önkormányzat működik, 22 egészségügyi központ, 63 egyetem, ill. főiskola, 9 helyi minisztérium, kb. 100 egyéb közintézmény, melyek kiírhatnak közbeszerzési pályázatot.
A skót helyi viszonyokról az alábbi honlap ad részletes információt: www.scotland.gov.uk/Topics/Government/Procure... )
Az érvényes szabályokról az alábbi linken olvashatunk:
www.scotland.gov.uk/Resource/Doc/96269/0023302.pdf

Az EU érték alatti skóciai kiírások regisztrációt követően az alábbi oldalon találhatóak:
www.publiccontractsscotland.gov.uk/

 

***

 

Az Egyesült Királyságban a közbeszerzési gyakorlatban az értékhatárok - azaz amelyek fölött a közbeszerzési pályázatot az Official Journal of the European Union (OJEU)-ban kötelező meghirdetni - az alábbi linken találhatók meg.
www.ogc.gov.uk/procurement_policy_and_applica...

Az angol kormányhivatalok a kiélezettebb árverseny érdekében az OJEU-ban alacsonyabb értékhatár alatt is meghirdetnek közbeszerzési pályázatokat.

A széleskörű nyilvánosság elkerülése érdekében - elsősorban a helyi önkormányzati beszerzéseknél - esetenként nagyobb beszerzéseket az értékhatárok alatti al-projektekre bontanak. Ezekre az értékhatár alatti beszállításokra az önkormányzatok hivatalos, saját beszállítói jegyzékkel rendelkeznek, amelyeket kötelesek az új jelentkezőkkel rendszeresen frissíteni.

Közvetítő irodák - díj ellenében - naprakész listát állítanak össze a kliens igényei alapján: pl. egy földrajzi területre, és/vagy egy beszállítási érdekeltségi körre megjelent pályázati felhívásokról.

A Tenders Electronically Daily (TED) ted.europa.eu. honlapon, valamint azok kapcsolódó linkjein ingyenesen megtekinthetők az aznapi friss közbeszerzési pályázatok.

A közbeszerzési pályázatokon részvétel első lépése a kiírás alapos átolvasása és annak pontos értelmezése, amelynek alapján felmérhető, hogy üzletileg megéri-e pályázni. A következő lépés a teljesítési határidő elemzése; képes-e a vállalkozás időre teljesíteni a feladatot?

Némely közbeszerzési eljárást előminősítési procedúra előz meg, amelynek során egy szándéknyilatkozatot kell a pályázónak benyújtania. Egy tipikus előminősítési kérdőív minta ezen a linken található:
www.ogc.gov.uk/social_issues_in_purchasing_pr...

A brit kormány arra ösztönzi az állami cégeket, hogy építőipari beruházások estén előszűrőként a Constructionline-ra www.constructionline.co.uk/static/ előre beregisztrált cégeket alkalmazzanak szállítóként. A Constructionline időt és pénzt takarít meg így, csökkenti az előminősítési eljárás procedúráját.

Az előminősítési eljárást követően a sikeres pályázó ajánlattételi meghívást (Invitation to Tender) kap, amely részletezi a beadás technikai és tartalmi részleteit. Különös figyelmet kell fordítani minden egyes fejezet pontos kitöltésére.

Nem szabad elfelejteni, hogy a pályázatban megadott ár (a bid) a végső ár, amely sikeres pályázat esetén kötelező a szerződő fél számára.

A pályázati eljárás részleteinek megismerése a Közérdekű Adatok Nyilvánossága Törvény (Freedom of Information Act) értelmében mindenki számára adott. Az információszolgáltatási kötelezettség alól kivételt képeznek pl. a kereskedelmi titoknak számító részletek, amellyel kapcsolatos információk a www.ico.gov.uk/upload/documents/library/freed... honlapon találhatók meg.

A brit közbeszerzési rendszernek is az uniós közbeszerzési rendszer szabályozása képezi alapját, amely négyféle pályáztatási módot különböztet meg: a nyílt, a korlátozott, a meghívásos versenytárgyalás és a tárgyalásos eljárást.

1. Open procedure – nyílt eljárás: a hatóság, mint ajánlatkérő meghirdet egy pályázatot. Annak kijelölt határidejére bármely vállalkozó ajánlatot tehet. Az ajánlatkérő a megfelelő szabályok betartásával a benyújtott ajánlatok közül egyet kiválaszt.
   Ez a helyi önkormányzatok által előnyben részesített eljárási forma.
2. Restricted procedure - korlátozott eljárás: kétlépcsős, amely első fordulójában előminősítési eljárás során rövid lista készült a pályázókról. Majd az ajánlatkérő hatóság ajánlattételre meghívja (ITT – Invitation to Tender) a rövid listán szereplőket (kötelezően min. 5 meghívandó) A beérkezett ajánlatok közül az ajánlatkérő kiválasztja a nyertes pályázót.
3. Competitive dialogue procedure – meghívásos versenytárgyalási eljárás: komplex beszerzések esetében alkalmazott eljárás, amelyhez az EB jóváhagyása szükséges. Az ajánlatkérő hatóság több céggel előzetesen megtárgyalja az eljárás részleteit és azt, hogy mely cégek kapnak meghívást pályázattételre (min. 3 kötelező), akik számára az ajánlatkérő hatóság ajánlattételi felhívást tesz közzé (ITT – Invitation to Tender). A beérkezett ajánlatok közül az ajánlatkérő kiválasztja a nyertes pályázót.
4. Negotiated procedure – tárgyalásos eljárás: a kivételes követelmények miatt kivételes esetekben alkalmazott eljárásnak számít. Ez esetben min. 3 pályázóval folytat az ajánlatkérő hatóság tárgyalásokat, amely eljárás végén kiválasztja a nyertest.

A brit kormány különös figyelmet fordít a nyílt eljárás prioritásának védelmére. Az értékhatár feletti közbeszerzéseket kötelező az OJEU Contract Notice honlapon meghirdetni:
www.ogc.gov.uk/contractsdatabase/list_all_con...
www.ogc.gov.uk/procurement_policy_and_applica....

• A nyílt eljárás prioritásának védelmét számos ok magyarázza. Elsősorban ebben az eljárási típusban érvényesül legnagyobb mértékig a közbeszerzési szabályozás alapvető rendeltetése, és a verseny alapvető garanciája: a nyilvánosság. A nyilvánosságnak garanciális jelentősége van az eljárások jogszerűségének és átláthatóságnak nyomon követhetősége szempontjából.
• A meghívásos és a tárgyalásos formát csak meghatározott esetekben lehet alkalmazni, amelyeket a jogszabály külön meghatároz. Minden, a nyílt eljárástól eltérő esetben jelentést kell összeállítani azokról az okokról, amelyek indokolják az attól való eltérést. Ilyen indok lehet például az, hogy egy adott speciális terméket csak meghatározott beszállítók tudnak előállítani, vagy a szerződés értékéhez képest az eljárás költsége aránytalanul magas lenne.
• A költségvetési szervek keretszerződésekben (Frameworks Agreement) állapodnak meg olyan állandóan és nagy tömegben használt cikkekre, amely esetén a beszállítóval rögzített árban egyeznek meg - több beszállító esetében mini-versenytárgyalásokat követően.
• Az online beszerzési forma (e-procurement) egyre nagyobb teret hódít a közbeszerzésekben, annak gyorsasága és kisebb költsége miatt. Bővebb információ található erről a www.ogc.gov.uk/guidance_eprocurement_guidance.asp honlapon.
• Igen elterjedt a kormányhivatalokat a kis értékű, online beszerzésekre jogosító Government Procurement Card – egy Visa típusú kártya, amelyről az alábbi www.ogc.gov.uk/tools___services_government_pr... honlapon található bővebb információ.

 

A brit közbeszerzési pályázatokon való részvétel igen alapos, és körültekintő munkát, jogi ismereteket és magas szintű - angol adott esetben speciális szaknyelvtudást igénylő eljárás. A pályázónak tisztában kell lennie, hogy csak jó minőségű szolgáltatás és áru esélyes a közbeszerzési pályázatokon. Ezért javasolt felülvizsgálni a pályázni kívánó cég valós export potenciálját.

A pályázat készítése során a legnagyobb gonddal és körültekintéssel eljárva is előfordulhatnak nem a pályázó hibájából adódó tévedések, hiányosságok. A pályázatkészítés során befektetett munka, az idő és a pénz tükrében nem egyszerű a vesztés tudomásulvétele. Jogi úton, a bíróságon elégtételt keresni azonban igen költséges és időigényes - a végeredmény pedig kétséges. Az OGC álláspontja szerint a brit közbeszerzési rendszer a jogszerűségen és az átláthatóságon alapszik, valamint az eljárások fő célja a pénzért értéket kapni (value for money). Az OGC a brit közbeszerzési rendszer ezen elveinek érvényesítése, valamint a fölösleges disputák megelőzése érdekében alaposan körülbástyázta magát előírásokkal és gyakorlati útmutatókkal.

Az OGC közbeszerzési előírások adnak alapvetően a közbeszerzési viták jogorvoslataihoz segítséget, amely a www.ogc.gov.uk/documents/Intro_to_EU.pdf honlapon letölthető. Ezen kívül rendelkezésre áll egy Vitarendezési Útmutató – a Dispute Resolution Guide is a www.ogc.gov.uk/documents/cp0077.pdf honlapon - a mű címe: Kerüld a költséges jogvitákat. További, igen hasznos technikai részletek találhatók az OGC hivatalos honlapján:
www.businesslink.gov.uk/bdotg/action/detail?r...

A bírósági eljárás választása előtt tehát feltétlen javasolt az informális alternatíva megfontolása, azaz a PNN - Public Procurement Network - a Közbeszerzési Szolgálat ingyenes segítségének igénybevétele.
A www.ogc.gov.uk/documents/Public_procurement_n... honlapon található információ leírást ad pl. a félreértések, a diszkrimináció esetén teendő lépésekről.

Amennyiben a PNN szolgáltatása nem adna kielégítő megoldást, az EU belső piaci vitarendezési útmutatója a SOLVIT igénybevétele jelenthet egy formálisabb további lépést a jogorvoslat keresése előtt. A SOLVIT magyar nyelvű dokumentuma a www.kulugyminiszterium.hu/kum/hu/bal/eu/solvit/ honlapon található.

 

Hasznos tanácsok hazai pályázóknak:

• Az Egyesült Királyság területén meghirdetett közbeszerzési pályázatok csak angol nyelven terjesztendők be, emiatt angol nyelv alapos ismerete alapvetően szükséges a pályázati munkához.
• A pályázatkészítés idő és pénzrabló, precíz munkát igénylő foglalatosság, amely befektetés igazán csak a nyerés esetén térül meg. A vállalkozás legyen képes túlélni a sikertelen pályázatot, valamint legyen képes újból és újból tanulni, ugyanis minden egyes pályázat elkészítésével közelebb kerülhet egy végül sikeres pályázat elkészítéséhez.
• A fentiekből adódóan adott esetben célszerű helyi (viszonyokat és a tenderezési gyakorlatot ismerő) céggel közösen indulni közbeszerzési pályázatokon.
• A brit közbeszerzési eljárásokon „nem divat” a pályázat eredményének azonnali megtámadása. A rendszer igyekszik megelőzni a jogvitákat, a jogi eljárás pedig igen költséges.
• A pályázatban megadott ár (bid) a végső ár, amely sikeres pályázat esetén kötelező a szerződő fél számára.
• Alaposan el és át kell olvasni a kiírás feltételeit, tisztába kell kerülni azzal, mit akar a pályázat kiírója a pénzéért elérni, és ezt egyenesbe kell hozni saját képességünk határaival. Nem szabad minden pályázatra energiát pazarolni – szelektálni tudni kell.
• Fontos a teljesítési határidő elemzése, képes-e a vállalkozás teljesíteni a feladatot, majd annak felmérése, hogy üzletileg megéri-e pályázni? Leginkább azon magyar cégeknek lehet esélyük, melyek nagy-britanniai bázissal, bejegyzett céggel rendelkeznek.
• Érdemes tisztázó kérdésekkel fordulni a Business Link Helpline személyes ügyintézőjéhez a szolgálat +44 84 56 00 90 09 telefonszámán.
• A tenderkonzultációra el kell menni és oda kérdésekkel felszerelten kell érkezni. Tanulságul érdemes figyelni a többi pályázó kérdéseit is.
• A pályázat minden egyes kérdésére precízen kell válaszolni, és valamennyi mellékletet, referenciát és igazolást a kért módon csatolni kell.
• A pályázat mondatai rövidek, egyértelműek és üzletszerűek legyenek. A beadott dokumentáció rendezettséget, és stílust áruljon el.
• A kísérőlevél és a tartalomjegyzék átolvasása a pályázatok elbírálásának kiindulópontja - ezek kifogástalanok legyenek! A pályázati anyag technikailag gyorsan és könnyen összevethető lehessen a tartalomjegyzékkel.
• A környezetvédelmi előírások prioritást élveznek.
• A pályázat készítése során érdemes a pályázat kiíróját olyan használható, új ötletekkel, segíteni, mint pl. a gazdaságosabb üzemeltetéssel, karbantartással, vagy személyzet megtakarítással kapcsolatos javaslatok. Védenünk kell azonban saját szellemi termékünket, amelyre a Non-disclosure Agreement – NDA (titokvédelmi egyezség) ad megoldást. Bővebben erről az alábbi honlapon olvasható információ:
  www.businesslink.gov.uk/bdotg/action/layer?to...
• Aláírás, szignálás és beterjesztés előtt a pályázat készítésben részt nem vett személy olvassa át figyelmesen az anyagot. Legyen mód és maradjon idő még a belső ellenőrzés kritikai megjegyzéseit javítani.

Londonban, az Earls Court kiállítóközpontban évente megrendezik az OGC, az Office of Government Commerce szponzorálásávala „Procurement Solutions Live” köbeszerzési rendezvényt, amelynek meglátogatása közbeszerzési szakértők, illetve a közbeszerzési lehetőségek iránt komolyan érdeklődő vállalatok számára érdekes lehet.
www.procurementsolutions.gov.uk/
www.eco.co.uk/visitors/whatson/trade/2009/pro...

 

Az Egyesült Királyságban közbeszerzési eljáráson pályázni kívánó hazai vállalkozásoknak a fentieken kívül még érdemes az alábbi honlapokon található hasznos információkkal megismerkedniük:

• Progress on improving access to public sector...
• Overview of Selling to Government page
• www.berr.gov.uk/aboutus/procurement/index.html
• Small Business Service annual survey of contr...
• A study of the benefits of public sector proc...
• Local Authorities
• www.direct.gov.uk/en/Dl1/Directories/Localcou...
• OGC website
• www.supply2.gov.uk
• www.ogc.gov.uk/index.asp?id=2361
• www.ojec.com
• ted.europa.eu
• www.bipsolutions.com/docstore/pdf/22085.pdf
• www.bipsolutions.com/docstore/pdf/20717.pdf
• www.bipsolutions.com/cgi-bin/cpv.cgi
• www.govopps.co.uk/
• www.ogcbuyingsolutions.gov.uk
• www.businesslink.gov.uk/bdotg/action/search?r...
• www.businesslink.gov.uk/bdotg/action/detail?t...
• www.dius.gov.uk/policy/public_procurement.html
• www.out-law.com/page-5964
• www.out-law.com/page-8971

 

Fontosabb jogszabályok linkjei:

• Public Contracts Regulations SI 2006 No 5 (PDF)
• Utilities Contracts Regulations SI 2006 No 6 (PDF)
• The Public Contracts and Utilities Contracts ... (PDF)
• The Public Contracts and Utilities Contracts ... (PDF)
• The Public Contracts and Utilities Contracts ... (PDF, 186KB)
• Regulatory Impact Assessment - Public Contrac... (PDF, 3.03MB) 
• Regulatory Impact Assessment - Utilities Cont... (PDF, 3MB)

 

 London, 2009.

Készítette: Bagó Júlia, Horváth Péter
Külgazdasági Iroda, London