Általános információk

 

 

 

 

Főbb gazdasági mutatók, a gazdaság szerkezete, főbb ágazatok

 

A Török Köztársaság főbb gazdasági mutatói 2007-09

 

Forrás: Turkish Statistical Institute (TürkStat), Kincstári Államtitkárság (HM)

 

A 77 milliós népességű, Európa, Oroszország és a Közel-Kelet metszéspontjában lévő, az energiaszállítási útvonalak miatt is stratégiai helyzetű Törökország a világ 15. és Európa 7. legnagyobb gazdasága volt 2009-ben.* A 2002-08 között még átlagosan 5,9%-kal bővülő GDP 2009-ben - a pénzügyi-gazdasági válság nyomán - 4,7%-kal esett vissza.
Törökország termelési és exportszerkezete rendkívül hasonló a többi földközi-tengeri országéhoz. Gondot jelent a mezőgazdaság fejletlen szerkezete, amelyet a gépesítetlen kisbirtokok és a növénytermesztés túlsúlya jellemez. Főbb gazdasági ágazatok: autóipar, elektronika, acélgyártás, építőipar, bányászat (szén-, króm-, réz-, bór-), petrokémiai ipar, fa- és papíripar, textilipar, élelmiszer-feldolgozás.
A válság nem várt gyorsasággal gyűrűzött be a gazdaságba, a IV. negyedévtől kezdve azonban a fokozatos javulás jelei mutatkoztak. A devizafinanszírozási források beszűkülése és az exportkereslet drámai csökkenése súlyosan érintik a gazdaságot. A vállalati szektor jókora devizatartozást halmozott fel. A KKV-k nehezen jutnak hitelhez, amin a kormány kedvezményes hitelprogramokkal igyekszik segíteni. Az ipari termelés 15 hónapon át tartó - a tavalyi év egészében 11,8%-os - csökkenést követően csak 2009 októberében indult növekedésnek. Ezen belül jelentősen visszaesett a járműipar teljesítménye is; az autóipar a megrendelések visszaesése miatt nehéz helyzetbe került.
A folyó fizetési mérleg hiánya jelentős mértékben, 13,9 Mrd dollárra nőtt 2009-ben. 2009 végére a munkanélküliségi ráta 14%-ra emelkedett. A munkanélküliek számának emelkedéséhez hozzájárult, hogy az ország gyors ütemben gyarapodó munkaképes korú lakossága csak 2009 során közel 760 ezer fővel.
A pénzügyi rendszer nemzetközi összehasonlításban is szilárd. A bankrendszer a 2001-es összeomlást követően az IMF segítségével végrehajtott reformok és a követelmények szigorú érvényesítésének köszönhetően jó állapotban vészelte át a válságot.

 

 

 

Külkereskedelmi tendenciák, statisztika, főbb partnerek, import termékek

 

Törökország külkereskedelmi forgalma, 2006-09

 

Forrás: Turkish Statistical Institute (TürkStat)

 

A ’80-as években megkezdett gazdasági szerkezet-átalakítás alapvetően az exportexpanzióra épített, ezen belül is a feldolgozott termékek részarányának növelését tűzte ki célul. A török kivitel földrajzi orientációja és szerkezete jelentősen változott az elmúlt években: a kereskedelmi liberalizációnak köszönhetően a Közel-Kelet helyett egyre inkább Európába irányul és jelentősen megnövekedett a magasabb hozzáadott értékű, technológia-intenzív termékek (elsősorban a gépek és szállítóeszközök) aránya.
2009-ben az ország exportja 22,6%-kal, importja 30,2%-kal csökkent. A mezőgazdasági export 10,4%-kal nőtt, az ipari kivitel azonban látványosan, 24%-kal visszaesett. Az importban a beruházási javak aránya 1,3%-kal növekedett, a félkész termékeké pedig 4,4%-kal csökkent 2009-ben az előző évhez képest.
Főbb exporttermékek: fémipari termékek, szállítóeszközök, élelmiszer, textíliák, ruházati cikkek. Főbb importtermékek: gépek és berendezések, szállítóeszközök, félkész termékek, vegyi anyagok, energia-hordozók.
Az exporttól erősen függő Törökország legfontosabb kereskedelmi partnere a kivitelben továbbra is az EU, amelynek részesedése 48%-ról 46%-ra csökkent 2009-ben az előző évhez képest. A kivitel 9,8%-a Németországba, 6,2%-a az Egyesült Királyságba, 5,9%-a Olaszországba, 5,0%-a Franciaországba, 6%-a az EAE-be, 3,3%-a pedig az USA-ba irányult.
Törökország legnagyobb import beszerzési forrásai: Oroszország (15,5%), Németország (9,3%), Kína (7,8%), USA (5,9%), Olaszország (5,5%), Franciaország (4,5%). Az EU-ból származó behozatal legnagyobb tételeit a gépek és berendezések (32,2%), a szállítóeszközök (18,6%) és a vegyipari termékek (16,9%) jelentették.
Az EU és Törökország között 1996-tól működő vámunió alapján az ipari és a feldolgozott mezőgazdasági termékek teljes körű vámmentességet élveznek. Egyes mezőgazdasági termékek piacra jutását az 1998-ban hozott, 2006-ban módosított Társulási Tanácsi határozat könnyíti. Törökország az EU-n kívüli országokból származó importra a közösségi külső vámtarifát (CCT) alkalmazza, amely az uniós exportőröknek súlyozottan 5% körüli vámelőnyt biztosít. A vámkedvezmény nem vonatkozik szolgáltatásokra és a közbeszerzésekre.
Törökország uniós tagságáról 2005 októberében kezdődtek meg a tárgyalások, ami az integrációs és harmonizációs folyamat révén tovább segíti a gazdasági- kereskedelmi kapcsolatok bővítését.

 

 

 

Tőkeáramlás, statisztika, főbb partnerek

 

Törökország közvetlen tőkebefektetés-importja és exportja, 2007-09

 

Forrás: Turkish Statistical Institute (TürkStat), Kincstári Államtitkárság (HM); CIA World Factbook

 

A török gazdaság fejlődésében és a fizetési mérleg finanszírozásában nagy szerepe van a külföldi tőkebevonásnak. 2005-07 között kimagasló értékű működő-tőke érkezett Törökországba, 2009-ben azonban a tőke-beáramlás jelentősen lelassult. A legnagyobb külföldi befektető az EU volt, amit az ázsiai országok és az USA követtek. A beáramló tőke 28,6%-a közszolgáltatást ellátó projektekbe, 28,5%-a pedig a feldolgozóiparba - zömmel a vegyiparba és az élelmiszeriparba - irányult. A legnagyobb (92,8%-os) visszaesés az előző évhez képest a pénzintézetekbe történő befektetéseknél tapasztalható.
A külföldi török befektetések motivációit tekintve a rövidtávon elérhető profit mértéke áll az első helyen, de az utóbbi időben vezető márkák megszerzésére, magasabb árszínvonalat ígérő európai telephelyek létesítésére irányuló stratégiai befektetésekkel is lehet találkozni az építőiparban, a logisztikában, az energetikában, az élelmiszeriparban, a telekommunikációban, valamint a pénzügyi szolgáltatások területén. A legnagyobb multinacionális csoportok: ENKA, Turkcell, Çalik Holding, Koç Holding, Anadolu Group, Turkish Petroleum Corp. (TPAO).

 

 

 

Bilaterális kapcsolatok Magyarországgal, külkereskedelem, tőkeáramlás

 

A magyar-török külkereskedelem áruszerkezete (M USD)

 

 

Értékváltozás és a forgalom megoszlása 2009-ben (%)

 

Forrás: KSH

 

Törökország az EU-n kívüli országok közül az 5. legfontosabb kereskedelmi partnerünk. Hazánk az uniós tagországok közül a 11. legnagyobb exportőr Törökországba. A Törökországba irányuló magyar kivitel dinamikája régiós versenytársaink zömétől elmaradt 2009-ben.
Kivitelünkben a gépek és elektronikai berendezések (elektromos gépek, elektromos felszerelések és ezek alkatrészei, hangfelvevő- és visszaadó, televíziós kép- és hangfelvevő és visszaadó készülékek) dominálnak. Mezőgazdasági és élelmiszeripari exportunk elmarad a lehetőségektől. 2009-ben gabonaexportunk esett vissza a legnagyobb mértékben (-71,4%), a szerves vegyi anyagok eladása mintegy 35%-kal csökkent, ugyanakkor gyógyszerexportunk mintegy 3-szorosára, a kohászati termékeké 31%-kal, a papíré pedig 29%-kal növekedett.
Behozatalunk legnagyobb tételei: felsőruházati termékek (14,0%), vas- és acéláruk (13,5%), közúti járművek (11,8%), természetes és szintetikus fonalak (10,4%), elektromos gépek és berendezések (8,6%), vasipari termékek (5,5%), továbbá az előre gyártott épületek (3,8%). Ezeken kívül a papíráruk (4,9 M USD), az energetikai berendezések (4,9 M USD), valamint a gumiipari szerszámok (4,2 M USD) árucsoportjai említhetők.

 

Kétoldalú közvetlen tőkebefektetések, 2007-09 (M EUR)

 

Forrás: MNB; * részvény, egyéb részesedés és újrabefektetett jövedelmek állománya

 

Magyarország és Törökország 1992-ben a beruházások elősegítéséről és kölcsönös védelméről, 1993-ban pedig a kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodást kötött. 2005-ben Gazdasági Együttműködési Megállapodást (GEM) kötöttünk, amely lehetővé tette a Gazdasági Vegyes Bizottság (GVB) első ülésének megtartását Ankarában, 2009 áprilisában.
Magyarországon mintegy 300 török cég tevékenykedik. Az itt megvalósított török befektetések összértéke a török Kincstári Államtitkárság (HM) adatai szerint mintegy 67,5 M dollár.
Török cégek érdekeltek a magyarországi szállodaipari befektetésekben és ingatlan-beruházásokban is. A közepes nagyságú török cégek a néhány százezer eurótól a milliós nagyságrendig terjedő kategóriában tucatnyi befektetést valósítottak meg a vegyiparban, a logisztikai szektorban, a textiliparban, a gépkocsialkatrész-gyártásban, az építőanyag-gyártásban, a kiskereskedelemben és a banki szférában. A minimális tőkével (12 ezer eurótól) létrejött török befektetések elsősorban az értékesítési és vendéglátási szolgáltatások területén működnek.
Magyar tőkével közel 30 vállalat működik Törökországban (a legtöbb a kis- és nagykereskedelemben),  összesen a becsült adatok szerint 7 M dollár értékű befektetéssel. Az utóbbi időben megnőtt a magyar befektetők érdeklődése a viszonossági alapon, korlátozás nélkül vásárolható törökországi ingatlanok iránt, 17 magyar ingatlanbefektetés valósult meg Alanya környékén.
Magyar cégek számára az alábbi területeken nyílik befektetési lehetőség Törökországban: környezeti infrastrukturális beruházásokban, elsősorban az ivóvíz-ellátási, csatornázási, szennyvízkezelési és integrált hulladékkezelési projektek megvalósításában, a vasúti infrastruktúra fejlesztésében, kikötők építésében és korszerűsítésében.

 

A legjelentősebb török befektetők Magyarországon

 

Forrás: ITD

 

 

 

Magyar export szempontjából perspektivikus ágazatok, termékcsoportok

 

Törökországba irányuló magyar export növelésére elsősorban az energetikai, az infrastrukturális fejlesztések, az IT és az élelmiszergazdaság területén kínálkoznak további lehetőségek:
Törökország tíz év alatt megvalósuló 50 Mrd euró értékű erőmű építési programjába a piacon több évtizedes tapasztalatokkal rendelkező magyar energetikai gépgyártó vállalatok eredményesen bekapcsolódhatnak. A magyar közreműködéssel folyamatban lévő erőművi beruházások közül a Kangal erőmű I-II. blokkjának felújítását és az AKSA ENERJI URETIM 238 MW-os kombinált ciklusú hőerőművét kell kiemelni. A magyar vállalati törekvések fő irányai a korábban épült hagyományos erőművek rekonstrukciója (Catalagzi erőmű kazánjainak felújítása, Yeniköy erőmű átállítása szárazhűtésre), részvétel a magántőke bevonásával megvalósuló erőművek építésében, újabb Heller szárazhűtési rendszerek építése.

Törökország a nemzeti előírások és az uniós környezetvédelmi normák teljesítése érdekében egy évtized alatt 70 Mrd USD értékű környezetvédelmi beruházási programot valósít meg. Az előirányzott 50 Mrd USD állami forrásokból elsősorban ivóvíz- és szennyvíztisztítók, valamint hulladék feldolgozók épülnek. Önkormányzati és magánberuházásban főként ipari szennyvíztisztítók és kommunális csatornahálózatok épülnek. A Törökországnak nyújtott uniós előcsatlakozási pénzügyi eszközök (IPA) III. területfejlesztési komponens környezeti többéves operatív programja - főként ivóvíz ellátási, csatornázási, szennyvízkezelési és integrált hulladékkezelési beruházásokra - 204,1M EUR uniós forrást allokált, amit Törökország 68M EUR összeggel egészít ki. A magyar vállalatok török kivitelezőkkel együttműködve vízművek és szennyvíztisztítók tervezése, SCADA rendszerek kialakítása, szennyvíztisztítási, szennyvíziszap kezelési technológiák átadása révén érhetnek el eredményeket.

Törökország a magyar gyógyszerek számára is jelentős felvevőpiac. A gyógyszerexport elősegítésére az EGISZ isztambuli vállalata 64 főt foglalkoztató országos piaci hálózatot működtet. Eddig három gyógyszert sikerült Törökországban regisztráltatni, további hét készítmény engedélyezése folyamatban van. Középtávon évi 50 M eurós exportot irányoztak elő.
A török importőrök, beruházók hitelfelvételi lehetőségeinek beszűkülése miatt a magyar export versenyképességét tovább javíthatja az Eximbank és a Mehib által kínált exportfinanszírozási és exporthitel

További üzleti lehetőségek:

• biológiai szennyvíztisztító - Tekirdag
• szennyvíz és csapadékvíz hálózat fejlesztése – Trabzon
• Szennyvíztisztító korszerűsítése – Antakya
• Szennyvíztisztító építése, ellenőrzése – Ordu, Erzurum
• hengerelt acéllemez, PE, PP egészségügyben keletkező hulladékmegsemmisítő – Tekirdag, Kocaeli, Catalagzi
• autóbusz összeszerelő üzem létesítése - Gaziantep

 

 

 

Magyar szempontból perspektivikus privatizációs lehetőségek

 

A törökországi magyar befektetések egyik súlyponti területe az energetikai szektor fejlesztése lehet. Az erőmű építési programot zömében a magánszektor bevonásával kívánják megvalósítani. A magyar energetikai gépgyártó vállalatok az új erőművek építésébe hatékonyan akkor tudnak bekapcsolódni, ha a berendezések szállítása mellett befektetőként is részt vesznek a projektek megvalósításában, tartós üzemeltetésében. (Az érintett vállalatok megkezdték a lehetőségek feltárását.) Török részről az elektromos hálózatok kiépítésére, zöldmezős erőműi beruházásokra, geotermikus energiatermelésre, fenntartható, megújuló energiatermelés (nap, szél) valamint különféle bányászati feltárásokra irányuló stratégiai partnerségi együttműködésre van igény. Török részről elsősorban a geotermikus energia hasznosítása terén fogalmazódtak meg konkrét javaslatok.

A nagyszabású környezetvédelmi beruházási program keretében tervezett projektek (szennyvíztisztítók, lakossági hulladék feldolgozók) megvalósításába a magyar vállalatok (berendezések értékesítésén és technológia átadásán kívül) üzemeltetőként is igyekeznek bekapcsolódni.

Törökország jelentős hévízkészletekkel rendelkezik, erre alapozva a fürdő- és gyógytúrizmus jelentős fejlesztése van napirenden. A kiemelt idegenforgalmi központokban (Antalya, Izmir) feltárt gyógyvízforrásokat az idegenforgalmi szezon meghosszabbítására igyekeznek felhasználni. Más körzetekben (Kocaeli, Ankara, Trabzon) a gyógyvízre alapozva szeretnének új termálszállodákat létrehozni. Mindehhez élénken érdeklődnek a magyarországi tapasztalatok iránt és magyar befektetőket is szeretnének bevonni.

 

 

 

Közbeszerzés

 

Törökországban a közbeszerzések jogszabályi alapját a 2002. évi 4734 számú, többször módosított Közbeszerzési Törvény (KT) képezi. A közbeszerzések intézményi hátterét a KT alapján létrejött Közbeszerzési Hatóság (KH) biztosítja. A nemzetközi pénzügyi szervezetekkel (Világbank, EBRD) létrejött hitelszerződések alapján finanszírozott projektek esetében a beszerzést az adott intézmény által előírt eljárás szerint kell lefolytatni.

A közbeszerzési eljárások alapján létrejövő szerződések formai és tartalmi elemeiről, a kapcsolódó garanciákról, az ellenőrzési és átvételi feltételekről külön jogszabály, a 2002. évi 4735 számú törvény rendelkezik.

A KT négy közbeszerzési formát (nyilvános és zártkörű versenytárgyalás, tárgyalásos eljárás, közvetlen beszerzés) tesz lehetővé. Az adott összeghatár alatti beszerzése esetében kizárólag törökországi vállalatok részvétele is előírható. A határérték feletti megrendeléseknél a hazai szállítók számára maximum 15%-os árelőny biztosítható, amennyiben az áru török eredetét az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium igazolja. A nemzeti szintű közbeszerzési eljárásokban török állampolgársággal rendelkező természetes személyek, vagy a török jogszabályok szerint alapított jogi személyek vehetnek részt. Török cégek külföldi ajánlattevőkkel alakított vegyes vállalatai árelőnyt nem élveznek.

A közbeszerzési eljárásban résztvevők számára a KT háromszintű jogorvoslati lehetőségeket biztosít. Az ajánlattevő fővállalkozó, szállító, vagy szolgáltató a tenderkiírónál írásban tehet panaszt. Amennyiben határidőre nem születik döntés, vagy az a panaszos számára nem elfogadható, 15 napon belül a Közbeszerzési Hatósághoz fellebbezhet. A Közbeszerzési Tanács döntései elleni jogorvoslatért török bírósághoz lehet fordulni.

A közbeszerzési felhívásokat a Hivatalos Közlönyben (Resmi Gazete) teszik közzé, amely a Miniszterelnöki Hivatal honlapján (www.rega.basbakanlik.gov.tr) is hozzáférhető. A közbeszerzési folyamat egyes lépései nyilvánosak. A megvalósult közbeszerzések adatait, a jogorvoslatok eredményét a Közbeszerzési Hatóság a Hivatalos Közlönyben jelenteti meg. A fontosabb rendelkezések és információk a KH honlapján (www.kik.gov.tr) is megtalálhatók. A versenytárgyalási felhívásokról, a tenderfüzeteket megvásárlók listájáról, az ajánlattevő cégekről, az ajánlatok pénzügyi rangsoráról, a tender nyerteséről, az ajánlati árakról, az esetleges jogorvoslati lépésekről, valamint a szerződéskötés folyamatáról erre szakosodott, angol nyelven is megjelenő hetilapok (TEBANEWS, YATILIMLAR) tudósítanak. A felhívásokról az isztambuli külgazdasági szakdiplomata közvetlenül is értesíti a potenciális magyar ajánlattevőket, visszajelzés esetén tájékoztat a fejleményekről.

A részvétel általános feltételeit a KT részletesen rögzíti. Az ajánlattevőtől a gazdasági és pénzügyi helyzetéről bankigazolás, mérleg, a forgalmát dokumentáló igazolások benyújtását igényelhetik. A cég szakmai és műszaki felkészültségéről, kamarai tagságáról, áruszállítás esetén öt évnél nem régebbi referenciákkal, projekteknél a megrendelés várható értékének 70%-át kitevő megvalósult szerződésről, vagy 50%-át elérő, kifogástalan teljesítésről szóló referenciákat írhatnak elő. Igazolást kérhetnek a termelő, gyártókapacitás meglétéről, a kutatás-fejlesztési tevékenységről, a minőségbiztosítási rendszerről, a vállalat szervezetéről, a megrendelés teljesítéséhez szükséges alkalmazotti létszámról. Szolgáltatás, vagy munkavégzés esetén a menedzsment és alkalmazottak iskolai végzettségét, szakismeretét kell igazolni. Az ajánlattevőnek a megrendelés teljesítéséhez szükséges telephelyre, gépekre, berendezésekre, a minőségellenőrzést végző saját műszaki személyzetre, vagy külső intézetre, vonatkozó adatokra ugyancsak ki kell térnie. Nemzetközileg elismert, akkreditált minőségellenőrző intézetek igazolása ugyancsak igényelhető. A felsorolt igazolásokat az illetékes kamarákról, bankoktól, nemzeti hatóságoktól kell beszerezni, hitelességükről külön láttamozást általában nem írnak elő, de valótlan, vagy hamis adatok, okmányok benyújtását kizárással átmeneti, vagy végleges eltiltással szankcionálhatják.

A közbeszerzésekből kizárják a csődbement, csődeljárást kezdeményező, felszámolás alatt lévő vállalatokat, továbbá azokat, amelyek ellen az adott nemzeti bíróságnál követelésbehajtást kezdeményeztek, vagy hitelezőikkel adósság átütemezésről tárgyalnak. Kizáró ok továbbá a hazai, vagy a törökországi társadalombiztosítási befizetések elmulasztása, vagy rendezetlen adótartozás. Nem vehetnek részt továbbá azok a cégek, amelyek ellen közbeszerzési eljárásokkal összefüggésben öt éven belül elmarasztaló bírósági ítélet született. Kizárják azokat, amelyek közbeszerzések teljesítése során szakmai, etikai hibákat vétettek, vagy az illetékes kamara eltiltotta a szakma gyakorlásától. Kizárás vár azokra is, akik nem nyújtották be a tenderkiírásban szereplő dokumentumokat, vagy valótlan információkat közöltek. Nem jogosultak a részvételre a versenytárgyalásokból átmenetileg, vagy véglegesen kizárt, illetve bűncselekmény miatt elítélt természetes, vagy jogi személyek; az illetékes nemzeti hatóságok által csőd bűntett miatt elmarasztalt cégek. (Ezekről a KH nyilvántartás vezet.)

Az ajánlatok benyújtására vonatkozó általános tartalmi és formai követelményeket a Közbeszerzési Törvény, a specifikus előírásokat a versenytárgyalási felhívás tartalmazza, az ajánlati nyelvet is beleértve. A nemzetközi versenytárgyalásokra szóló ajánlatok esetenként angolul is beadhatók, de még ilyen esetekben is célszerűbb török nyelven elkészíteni. Helyi közvetítők, tanácsadók, konzulensek bevonása az adott ügylet sajátosságai alapján alapos mérlegelést és körültekintő előkészítést igényel. Jogorvoslati eljárásba bevonható jogi irodák, ügyvédek listája az isztambuli külgazdasági szakdiplomatától beszerezhető.