Általános információk

 

Forrás: CIA World Factbook

 

 

 

Főbb gazdasági mutatók, a gazdaság szerkezete, főbb ágazatok

 

Szlovákia főbb gazdasági mutatói, 2007-09

 

Forrás: Eurostat

 

A gazdasági válság következtében 2009-ben Szlovákiában 4,7%-kal csökkent a bruttó nemzeti össztermék. A csökkenést elsősorban az ipari termelés 15%-os visszaesése okozta. A visszaesés egy töretlen gazdasági felzárkózási folyamatnak vetett véget, melynek során 2002 és 2008 között az egy főre jutó GDP az EU-15 átlagának 47%-áról 65%-ára emelkedett.
A szlovák gazdaság már túljutott a válság mélypontján, és az Európai Bizottság 2010 tavaszán közzétett előrejelzése alapján a szlovák GDP 2010-ben 2,7%-kal, 2011-ben pedig már 3,6%-kal fog növekedni. A válságból való kilábalást elsősorban az export kereslet felfutása tette lehetővé, melynek köszönhetően a 2009. II. félévi export 13,3%-kal növekedett 2009. I. félévéhez képest.
2009-ben a szlovák nemzeti össztermék 63%-át a szolgáltató szektor, 34%-át az ipar állította elő, míg a mezőgazdaság közel 3%-kal járult hozzá a GDP-hez. A szlovák gazdaság leggyorsabban fejlődő szektora az elmúlt években az autógyártás volt, köszönhetően a Peugeot, a Volkswagen valamint a KIA beruházásainak. A gazdasági válság következtében azonban az ipari termelésen belül a közlekedési eszközgyártás esett vissza a legjelentősebb mértékben, 27%-kal 2009-ben. A visszaesés mértékét jelentős mértékben enyhítette a több EU tagállamban is bevezetett ún. „roncsprémium” támogatás. Szlovákiában 2009 év folyamán a program keretében összesen 55,3 M euró összegben nyújtott támogatást az állam természetes és jogi személyek részére, új autó vásárlása és a 10 évnél régebbi gépjárművek roncstelepre történő leadásához.
A 2009 évi költségvetésből a szlovák kormány 333 M eurót, nagyjából a GDP 0,5%-át fordította a gazdasági válság következményeinek enyhítésére. Ennek ellenére a munkanélküliségi ráta 2009. év végére meghaladta a 12%-ot és szakértői elemzések a munkanélküliek számának további növekedését prognosztizálják 2010-re.
A GDP arányos költségvetési hiány a kieső adóbevételek és a munkanélküli-ellátási kiadások megugrásának következtében 2009-ben 6,8%-ra emelkedett a 2008 évi 2,3%-ról. Az államadósság a 2009. évi 35,7%-os GDP arányos szintről az Európai Bizottság előrejelzése szerint 40,8%-ra emelkedik 2010-ben.

 

 

 

Külkereskedelmi tendenciák, statisztika, főbb partnerek, import termékek

 

Szlovákia külkereskedelmi forgalma, 2006-09

 

Forrás: Eurostat

 

2009-ben a szlovák termékexport közel 17%-kal, az import 21%-kal csökkent az előző évihez képest. Az export visszaesését elsősorban a személygépkocsik és egyéb közlekedési eszközök kivitelének közel 2 Mrd euró, a kőolaj- és kőolaj származékok 661 M euró, a vasból és acélból készített síkhengerelt termékek 429 M euró, továbbá a gépjárműalkatrészek (karosszéria) 383,6 M euró értékű csökkenése okozta. Az import visszaesését a kőolaj- és kőolaj származékok 1,1 Mrd euró, a gépjárműalkatrészek 933 M euró, a személygépkocsik és egyéb közlekedési eszközök 659 M euró, továbbá a televízió- és rádióhullám elvén működő készülékek alkatrészeinek 578 M euró értékű csökkenése határozta meg.
Szlovákia külkereskedelmi partnereinek rangsora a válságot követően sem változott, továbbra is Németország a legjelentősebb partner 18%-os részesedéssel. Csehország 13%-kal, Franciaország 6,3%-kal, míg Magyarország, a 4. helyet elfoglalva, 5,8%-kal részesedett 2009-ben a szlovák külkereskedelmi forgalomból.
Szlovákia legfontosabb exportpartnerei: Németország (20%), Csehország (13%), Franciaország (7,8%), Lengyelország (7,2%), Magyarország (6,3%), Olaszország (6,1%), Ausztria (5,8%) és Egyesült Királyság (4,8%). Az importban a legnagyobb szállítók: Németország (16,8%), Csehország (12,3%), Oroszország (9%), Koreai Köztársaság (6,8%), Kína (5,8%), Magyarország (5,3%), Franciaország (4,7%), Olaszország (4,1%) és Lengyelország (4%). 2009-ben a legnagyobb partnerek közül Oroszország után a Magyarországra irányuló kivitel értéke növekedett a második legnagyobb mértékben (12,9%).

 

 

 

Tőkeáramlás, statisztika, főbb partnerek

 

Szlovákia közvetlen tőkebefektetés importja és exportja, 2007-09

 

Forrás: Szlovák Nemzeti Bank (NBS)
* az adat szlovák koronában szerepel az NBS honlapján; az átváltás - az euró 2009. január 1-i bevezetésekor érvényes - 30,1260 korona/euró árfolyamon történt.

 

2008-ban a legtöbb működő-tőke, Csehországból (54%) és Ciprusról (20%) érkezett. 2007-ben a befektetések 36%-a a pénzügyi közvetítői ágazatba, 26%-a az ingatlanszektorba, és további 26%-a az iparba érkezett. Területi bontásban szembetűnő a pozsonyi régió előnye a befektetések 68%-ával, a trencséni régió 23%-kal a második helyen áll, míg az összes többi régió együttesen a külföldi tőkebefektetések alig több mint 10%-ából részesült.
A 2008-ig befektetett működő-tőke állomány egy főre jutó értéke Szlovákiában 4 900 euró. A legnagyobb beruházók: Hollandia (20%), Ausztria (14%), Olaszország (13,5%), Németország (13%) és Magyarország (7,7%). 2007-ig a legtöbb beruházás az ipar (40%), az energetika (20%) és a pénzügyi közvetítői szolgáltatások (19%) területére érkezett. A pozsonyi régió a befektetett működő-tőke állomány tekintetében is toronymagasan vezet, 68%-os részesedéssel.
A szlovák tőkekivitel elsődleges célpontja 2008-ban Csehország (63%) és Ausztria (39%) volt. 2007-ben a tőkeexport 76%-a az ingatlanszektorba, 13%-a a pénzügyi szolgáltatások területére, 11%-a az iparba irányult. A tőke meghatározó része (93%) a pozsonyi régióból származott.
A tőkeexport állományát tekintve, 2008-ig a legtöbb működő-tőke Csehországba (43%), Ausztriába (15%) és Luxemburgba (12,6%) irányult. 2007-ig bezárólag a tőkekifektetések elsősorban az ingatlanszektorba (37%), a pénzügyi szolgáltatások területére (27%), valamint a kereskedelemi ágazatokba (10%) irányultak, és a tőkekihelyezések meghatározó hányada a pozsonyi régióból történt (79%).

 

 

 

Bilaterális kapcsolatok Magyarországgal, külkereskedelem, tőkeáramlás

 

2009-ben Szlovákiával is jelentősen visszaesett a külkereskedelmi termékforgalmunk a megelőző évhez viszonyítva. Euróban számolva az export közel 15%-kal, az import 11%-kal csökkent. A visszaesés mértéke mindazonáltal kisebb volt, mint amit a teljes magyar külkereskedelmi termékforgalomban.

 

A magyar-szlovák külkereskedelem áruszerkezete (M EUR)

 

 

Értékváltozás és a forgalom megoszlása 2009-ben (%)

 

Forrás: KSH

 

2009-ben Szlovákiába irányult a teljes magyar termék export 5%-a, és onnan származott importunk 4,2%-a, ezzel Szlovákia 2009-ben, az előző évhez hasonlóan, továbbra is Magyarország 6. legfontosabb kereskedelmi partnere volt.
A Szlovákiába irányuló magyar kivitelben a legfontosabb exportcikkek közé a televíziók (26%), közúti járművek és ezek alkatrészei (6,4%), dízelmotorok (4,7%), és a vas- és acéltermékek (3%) tartoznak.
A Szlovákiából származó importban meghatározó termékcsoportok az elektromos energia (8,5%), síkhengerelt acéltermékek (4,5%), motorbenzin (4%), továbbá a közúti járművek és ezek alkatrészei (3,5%).

 

Kétoldalú közvetlen tőkebefektetések, 2006-08 (M EUR)

 

Forrás: MNB

 

Szlovákia a magyar működő-tőke export elsődleges célpontja, a teljes magyar működő-tőke állomány 20%-a Szlovákiában található. A hazai tőkekivitel nagyságrendekkel magasabb a szlováknál. Nagyvállalataink regionális beruházásainak meghatározó jelentősége mellett a magyar kis- és középvállalkozások számára a szomszédos Szlovákia 2000 óta az elsődleges befektetési célpontot jelenti (a tőkekihelyezés az esetek döntő többségében áru- és szolgáltatás exporthoz kapcsolódik).
A Szlovák Nemzeti Bank 2008. évre vonatkozó adatai alapján Magyarország a legjelentősebb befektetők sorában, 2 Mrd eurót meghaladó működő-tőke állományával, az 5. helyen áll, részaránya 7,7%. A szlovák működő-tőke kivitel állományának ország rangsorában pedig Magyarország a 12. helyen áll.
A legnagyobb Magyarországon befektető szlovák cégek: Matador, Minerfin, Slovensky Investicny Holding, Holcim Slovensko, I.D.C. Holding, U.S.Steel Kosice, J&T, Zapa Beton SK, Korlea Invest, First Data Slovakia, Sigmatech, Kerko, Chirana-Prema, Smurfit Kappa Obaly, Jozef Murgas Eelektronics, SHP Harmanec, Transtrade, SES, Insituform-Hulín, Váhostav, Steels.s Slovakia, First Data Slovakia.

A legjelentősebb magyar tőkerészesedéssel működő szlovákiai vállalatok: Slovnaft (MOL), Pöstyényi fürdők (Danubius), Trigránit, Samsung Electronics SK, Jasplastik SK (Jászplasztik), Eurobus Invest Slovakia (Inter Bus Invest), OTP Banka Slovensko (OTP), EGIS Slovakia, ABO MILL (ABO HOLDING, ABO MILL Malomipari Zrt). Mediterran Slovakia, Leier Baustoffe SK, Purátor Techno TIP, Continental Tobacco, Limex SK, Profesia (Lapcom Kft), Transelektro Slovensko, Diego.

 

 

 

Magyar export szempontjából perspektivikus ágazatok, termékcsoportok

 

A statisztikai adatok alapján a volumen szempontjából legfontosabb exporttermékek:

• Energetikai berendezések, kazánok, műszerek
• Vas- és acélipari termékek
• Szerves vegyipar termékei
• Papír, papíripari termékek
• Alumínium, alumíniumipari termékek
• Gabona
• Festékek, színező anyagok
• Italok, alkoholok
• Műtrágya
• Cukor-és édesipari termékek
• Közlekedési berendezések, eszközök
• Mosószerek
• Kakaó, kakaóipari termékek
• Növényi olajok
• Élelmiszerek

 

A statisztikai adatok alapján az export dinamikája szempontjából legfontosabb termékek:

• Szerves vegyipari termékek
• Cukor-és édesipari termékek
• Műtrágyák
• Olajos magvak
• Közlekedési berendezések, eszközök
• Malomipari termékek, maláta, keményítő
• Italok, alkoholok
• Növényi olajok, állati zsiradékok

 

A magyar export szempontjából perspektivikus, további dinamizálást hordozó területek:

• Autóipari és elektrotechnikai ipari klaszterek közötti együttműködés kialakítása
• A folyamatos reálbér emelkedés jelentős vásárló erőt indukál mind a köz-, mind pedig a magánszférában, ami elsősorban a feldogozott termékek iránti további kereslet-növekedésben nyilvánul meg.
• A relációban minimális részarányt képviselő szolgáltatás-kereskedelem bővülése, a személyforgalmi határok megszűnésével: megfelelő szervezési rendszerek, informatika kiépítése, ipari építőipari szolgáltatások, turisztika (agro-).
• A forgalomban alacsony részarányt képviselő mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek exportjának emelkedése.
• Aktívabb részvétel a köz- és közüzemi beszerzésekben.
• Kis- és középvállalatok további terjeszkedése, tőkekihelyezésük növekedése, ami az esetek döntő többségében áruszállításhoz, magyar exporthoz kapcsolódik.
• A határmenti területeken a regionális együttműködésre épülő közös projektek kialakítása, aminek csírái a hulladékkezelés és hasznosítás, energetika, turizmus, infrastruktúrák kiépítése és a szolgáltatás kereskedelem területén már jelentkeznek.

 

 

 

Magyar szempontból perspektivikus privatizációs lehetőségek

 

A Fico kormány a kormányprogrammal összhangban leállította az állami vállalatok privatizációját. Jelenleg kisebb volumenű külföldi, illetve magyar befektetők elsősorban a feldolgozó ipar területén jelentkező reprivatizációs lehetőségek - az állami tartozás fejében az államhoz visszakerült üzemek újbóli privatizációja, lakás és üzleti célú, Pozsony és környéke, Nyugat-Szlovákia-, valamint a turisztikai ingatlanok – Magas-Tátra, Donovaly, Jasna, Ruzemberok, Velká Raca – iránt érdeklődnek elsősorban.

Az elmúlt időszakban a szlovák befektetés ösztönzés elsődleges célterülete lesz az állami támogatásokról szóló új törvény lehetőségeivel összhangban a K+F, a szolgáltatáskereskedelem, különös tekintettel az idegenforgalomra, valamint a meglévő objektumok barnamezős beruházásként való hasznosítása, ahol az EU támogatások jelentős igénybevételével számolnak.
A befektetési támogatások szempontjából a Közép- és főleg a Kelet Szlovák terület élvez prioritást.

A magyar elsősorban kkv-k számára Szlovákia 2001 óta az elsődleges célpont, s az ide irányuló tőkekihelyezés értéke évek óta a legmagasabb.
Az elmúlt időszakban a kis-és középvállalati tőkekihelyezés volumenét és tevékenységi körét tekintve jelentős változás történt.
A tőkekihelyezés első időszakában a „nagyok” mellett elsősorban minimális alaptőkével kereskedelmi és közvetítői tevékenységet végző vállalatokat alapítottak.
Az elmúlt időszakban az egyik oldalon megnőtt az érdeklődés a mikro vállalatok részéről, a másik oldalon viszont egyre nagyobb az érdeklődés a középvállalatok részéről, ahol az alaptőke már 5-10 millió korona körül mozog, ami 30-60 millió forintos alaptőkével rendelkező cégeket jelent.
Ezzel összhangban jelentősen átalakult a tevékenységi kör is.
A kis-és középvállalati tőkekihelyezésnél a szolgáltatási és kereskedelmi szféra mellett egyre jobban előtérbe kerül a feldolgozóipar, építőipar és a turisztika, s új területként jelentkezik az IT, a környezetvédelem- és gazdálkodás, biztonságtechnika, valamint a beszállítói projektek. Az utóbbi időben nagymértékben felerősödött a saját szállításokhoz kapcsolódó értékesítési bázis, hálózat, logisztika központ kialakítása iránti igény, aminek szerepe az árucserében eddig viszonylag alacsony részarányt képviselő szolgáltatáskereskedelem esetében különösen fontos.

 

 

 

Közbeszerzés

 

Szlovákiában a közbeszerzést a kormány felügyelete alá tartozó Közbeszerzési Hivatal (Úrad pre verejné obstaravanie) ellenőrzi az EU konform 25/2006, T.t. számú Közbeszerzési Törvény, annak módosításai és a Közbeszerzési Hivatal hatályos rendeletei alapján.
Részletes szabályozás, információk és tenderkiírások a hivatal honlapján érhetők el: www.uvo.gov.sk.
A honlapon megtalálható a közbeszerzési certifikációval rendelkező vállalatok listája, akik erre vonatkozó feltételek és igazolások biztosítása mellett 1 évre érvényes igazolást kapnak erről, s ezen idő alatt minden közbeszerzési pályázaton részt vehetnek. Ez jelentős az adminisztratív előny mellett, pozitív megítélést jelent a megbízhatóság és ismertség szempontjából. A külföldi EU országbeli cégek felvételére is van lehetőség, ami azonban a külföldi vállalatok körében kevésbé ismert, s a fordítás miatt bonyolultabb eljárást igényel.
A honlapon ugyancsak elérhető a hivatal által akkreditált szakértők listája, akik igénybevétele rendkívül indokolt, mivel legnagyobb probléma a nem szlovákiai székhelyű cégek pályázatainál, hogy nem a szlovák kiírásnak, illetve ha az illető országban az nem szerezhető be, akkor nem a szlováknak megfelelő okmány kerül beadásra. A minősített szakértő felelősséget vállal az eljárási rendnek és formai előírásoknak megfelelő pályázat kidolgozásáért.

 

További információk a közbeszerzésről