Általános információk

 

 

 

 

Főbb gazdasági mutatók, a gazdaság szerkezete, főbb ágazatok

 

Szlovénia főbb gazdasági mutatói, 2007-09

 

Forrás: Eurostat

 

Az euró 2007. január 1-jei bevezetését követően a szlovén gazdaság gyors növekedésnek indult az euró bevezetése miatt elhalasztott beruházások hirtelen megindulása következtében. 2008-ban a gazdaság fejlődése hullámzó képet mutatott: az év első felében a növekedés még 5,6%-os volt, az év utolsó negyedében azonban a nemzetközi pénzügyi válság és az annak nyomán fellépő reálgazdasági hatások következtében a gazdaság teljesítménye már 0,8%-kal visszaesett. 2009-ben a gazdasági visszaesés mértéke az euró-zónán belül Szlovéniában volt a legnagyobb mértékű, és az országban a Jugoszláviából történt kiválás óta nem volt ilyen mértékű gazdasági teljesítménycsökkenés. A visszaesés fő oka az export közel 20%-os csökkenése volt. Az ágazatok közül leginkább az építőipart sújtotta a válság, miután az azt megelőző 2-3 évben a leggyorsabban növekvő szektor volt a szlovén gazdaságban.
Az euró bevezetése az előzetes félelmek ellenére nem járt pótlólagos inflációs hatással, ugyanakkor az inflációs hatást erősítette a domináns állami tulajdonból fakadó monopolhelyzet és versenyhiány a gazdaság egyes területein.
A gazdasági válságkezelő intézkedések hatására az azt megelőzően kiegyensúlyozott államháztartási egyenleg 5,5%-os hiányba csapott át, és jelentősen növekedett az államadósság szintje is. Ezzel ellentétes hatást váltott ki a válság az infláció alakulására, amely 0,9%-ra mérséklődött. A munkahelyek megtartására irányuló kormányzati válságintézkedések eddigi eredményességét mutatja, hogy a munkanélküliségi ráta a gazdasági teljesítmény csökkenésének mértékéhez viszonyítva csak jóval mérsékeltebb ütemben emelkedett.

A bruttó hazai termék előállításában 63%-os részaránnyal meghatározó a szolgáltatások szerepe, a feldolgozóiparban a GDP 35%-át, a mezőgazdaságban 2%-át állítják elő. Legfontosabb iparágak: a járműgyártás, gyógyszeripar, vegyipar, építőipar.

 

 

 

Külkereskedelmi tendenciák, statisztika, főbb partnerek, import termékek

 

Szlovénia külkereskedelmi forgalma, 2006-09

 

Forrás: Eurostat

 

A szlovén külkereskedelem 2009. évi jelentős visszaesésének döntő oka a nemzetközi pénzügyi válság világgazdasági folyamatokra gyakorolt hatásainak begyűrűződése volt a szlovén gazdaságba. Az EU országok részesedése az exportban eléri a 70%-ot, az importban megközelíti a 80%-ot. Meghatározó partnerei mind az exportban, mind az importban: Németország, Olaszország, Ausztria és Franciaország. Az exportban még jelentős súlyú Horvátország, az importban pedig az 5. helyen álló Magyarország.
Szlovénia főbb exporttermékei: személygépkocsik, elektromos berendezések, gyógyszerek, acélipari termékek. A legnagyobb szlovéniai exportőrök a Renault leányvállalata, a Gorenje-csoport, valamint a Krka gyógyszergyártó vállalat volt. Főbb import termékek: járművek, gépek és villamossági cikkek, vegyipari termékek, fa és faipari termékek, nem nemesfémek és ezekből készült áruk.

 

 

 

Tőkeáramlás, statisztika, főbb partnerek

 

Szlovénia közvetlen tőkebefektetés importja és exportja, 2007-09

 

Forrás: Szlovén Nemzeti Bank

 

A közép-kelet-európai régió legtöbb országához viszonyítva privatizáció keretében Szlovénia eddig csak korlátozott mértékben engedte be a szlovén gazdaságba a külföldi tőkét, és a jelenlegi kedvezőtlen nemzetközi pénzpiaci és világgazdasági környezet nem fogja ösztönözni a szlovén tartózkodás megváltoztatását, ezért az eddig Szlovéniában megvalósult külföldi tőkebefektetések jelentős hányada zöldmezős beruházás. A Szlovéniában befektetett működő tőke-állomány mintegy kétharmada az EU országaiból érkezett. A legnagyobb befektetők: Ausztria, Hollandia, Franciaország, Németország. Legismertebb befektető cégek: Renault, Goodyear, Siemens, Novartis, Leclerc, Debitel, Bank Austria, Spar. A legtöbb befektetés a közép-szlovéniai régióban valósult meg.
A szlovén működő tőke kihelyezések csaknem egésze a volt Jugoszlávia országaiba elsősorban Szerbiába, Horvátországba és Bosznia-Hercegovinába irányult.

 

 

 

Bilaterális kapcsolatok Magyarországgal, külkereskedelem, tőkeáramlás

 

A magyar-szlovén külkereskedelem áruszerkezete (M EUR)

 

 

Értékváltozás és a forgalom megoszlása 2009-ben (%)

 

Forrás: KSH

 

Hazánk jelentősége a szlovén gazdasági és üzleti körök megítélésében az utóbbi években érezhetően növekedett (jellemző példa erre többek között az energetika és logisztika területe).
A nemzetközi pénzügyi válság világgazdasági hatásai következtében ugyanakkor 2008. utolsó negyedében a magyar-szlovén külkereskedelemben is megindult a szállítások visszaesése. 2009-ben jelentősen csökkent a kétoldalú forgalom: exportunk a teljes magyar kivitelt 2%ponttal meghaladó mértékben csökkent, ugyanakkor importunk közel 7%ponttal kisebb mértékben csökkent, mint a teljes magyar behozatal. Összességében Szlovénia egy helyezéssel a 19. helyre lépett előre a magyar külkereskedelmi partnerek rangsorában.
A magyar áruexport-többlet évek óta tartós, strukturális jellegű, csupán a mértéke változik. A magyar kivitel meghatározó részét (65%) a feldolgozott termékek és a gépek teszik ki (gyógyszerek, video készülékek adatfeldolgozó eszközök, digitális hírközlő eszközök, személygépkocsik), de jelentős szerep jut különféle hagyományos cikkeknek is (gabona, hús, energiahordozók). Importunkban a feldolgozott termékek és gépek dominanciája, több mint 80%-os részaránnyal még nagyobb (gyógyszerek, elektromos vízmelegítők, személygépkocsik elektromotor alkatrészek, integrált áramkörök, nyomdai gépek).
Mind az exportban, mind pedig az importban növekvő arányt képviselnek a két országban letelepedett nemzetközi beruházók leányvállalatainak a szállításai.

 

Kétoldalú közvetlen tőkebefektetések, 2006-08 (M EUR)

 

Forrás: MNB

 

Az eddig megvalósult befektetések értékükben egyik oldalon sem számottevőek. Kivétel ez alól a 2008. év, amikor is az MNB 152 M euró egyenlegű Szlovéniába irányuló tőkekifektetést regisztrált, ami az adott évi összes tőkekifektetés 7,5%-ának felel meg. Legnagyobb magyar befektetők Szlovéniában: Magyar Alumínium Zrt., MOL, MASPED.
Alapvető fordulatot hozhat a tőkebefektetések terén, hogy a TriGránit ingatlanfejlesztő cég megnyerte a ljubljanai városközpont átépítésére kiírt pályázatot. A kb. 300 M eurós projekt realizálásával a második legnagyobb külföldi beruházás fog megvalósulni Szlovéniában.
Jelentős a magyar cégek érdeklődése továbbá a szlovén távközlési, olaj és bankszektor privatizációja iránt. A magánosítás azonban eddig rendre késedelmet szenvedett a külföldi tőke beáramlásával kapcsolatos visszafogott szlovén magatartás következtében, amit a jelenlegi nemzetközi pénzpiaci és világgazdasági helyzet inkább tovább fog erősíteni. Fiókalapítással új szereplőként lépett 2008-ban a szlovén biztosítási piacra az Allianz Hungária.
Gazdasági és befektetési kapcsolataink egyik legnagyobb perspektívájú területe az energetikai szektor (Szlovénia bevonása a MOL által kezdeményezett regionális gázvezeték rendszerbe, valamint a Cirkovce és Hévíz közötti 400kV-os elektromos távvezeték megépítése).

 

 

 

Magyar export szempontjából perspektivikus ágazatok, termékcsoportok

 

A magyar-szlovén gazdasági kapcsolatok elmaradnak a szlovén piac által nyújtott lehetőségektől.A következő szektorokban lenne lehetőség együttműködés kialakítására a szlovén féllel: beszállítói, ipari kapcsolatok, megújuló energiaforrások, élelmiszeripari termékek, biotermékek, vasútfejlesztés építőipar stb., valamennyi jó minőségű hazai termék versenyképes lenne.

 

 

 

Magyar szempontból perspektivikus privatizációs lehetőségek

 

A szlovén kormány a stratégiailag fontos vállalatok kivételével az állami tulajdonrészek értékesítését tervezi, fokozatosan ki szeretne vonulni a társaságokból. Erre várhatóan csak a gazdasági válság befejeződését követően kerül majd sor, amikor a szóban forgó vállalati tulajdonrészesedések értéke megemelkedik. Egyelőre, azonban úgy tűnik, inkább a zöldmezős beruházásoknál lehetséges nagyobb külföldi szerepvállalás. Szlovénia a külföldi befektetők számára jó földrajzi fekvést, összeköttetést biztosít Közép- és Délnyugat-Európával.

 

 

 

Közbeszerzés

 

Szlovéniában az állami közbeszerzési eljárást a közbeszerzési eljárásról szóló ZJN-2 törvény szabályozza. ( A törvény teljes, angol nyelvű szövegét mellékeljük). Ezt a jogszabályt kell alkalmazni állami beszállítói szerződésekhez, közszolgáltatási szerződésekhez és közmunkaszerződésekhez kapcsolódó tenderek elbírálásánál.

A következő szervezeteknek kell a közbeszerzési pályázatot e jogszabály alapján lebonyolítani: állami hatóságok, önkormányzatok, állami alapok, állami ügynökségek, állami intézmények, állami kereskedelmi intézmények, valamint más olyan testületek, amelyekre a közjogi szabályok vonatkoznak.

A közbeszerzési eljárást akkor kell hivatalosan közzé tenni az EU illetékes hivatalánál és a közbeszerzési portálon, ha annak nettó értéke :
- Állami beszállítói szerződéseknél, valamint az állami szolgáltatásra irányuló szerződéseknél 137 000 EUR és a tendert állami hatóságok, helyi önkormányzatok, vagy azokhoz szorosan kapcsolódó hivatalok írták ki. A többi intézmény esetében ez az értékhatár 211 000 EUR. Közmunkálatok esetében ez az érték 5 278 000 EUR.
A szlovén közbeszerzési portálon valamennyi pályázati felhívást közzé kell tenni amelynek nettó értéke megfelel, vagy nagyobb a következő összegeknél:
- állami beszállítói és szolgáltatási szerződéseknél 40 000 EUR
- közmunkáknál: 80 000 EUR.

A közbeszerzési törvény nem alkalmazható a következő szektorokban: víz, energia, közlekedés és postai szolgáltatásokhoz kapcsolódó állami szerződések, telekommunikációs szolgáltatások végzése, olyan állami szerződésekre amelyek bizalmas információt tartalmaznak, koncessziós szolgáltatások, természeti és egyéb katasztrófák esetére felszerelések, technikai eszközök beszerzése,
Speciális kivételek a közbeszerzési eljárás alól:

• beszerzés, fejlesztés, előállítás és közös produkciók a műsorsugárzás területén, valamint a sugárzási időre vonatkozó szerződések,
• választott bírósági és békéltető szolgáltatások,
• pénzügyi szolgáltatások, kötvények, a szlovén központi bank tőkeemelésével és szolgáltatásával kapcsolatos pénzügyi szolgáltatások, transzferek,
• kutatásfejlesztéshez kapcsolódó szolgáltatások,
• foglalkoztatási szerződések,
• föld, épületek, vagy egyéb ingatlan javak, valamint azokhoz kapcsolódó jogok megvásárlása és bérlése.

A közbeszerzési eljárás nyelve a szlovén. Nagyon kevés kiírás jelenik meg más nyelven, főként angolul. Ez utóbbi esetben is általában csak a pályázat egyes részeit fordítják le. A határmenti terülten Lendva környékén magyarul is kiírásra kerülnek a pályázatok.
Alkalmazott eljárások:

• nyílt pályázat
• zárt pályázat
• versenytárgyalás
• tárgyalásos eljárás előzetes közzététellel vagy anélkül
• pályázatokat összegyűjtő eljárás előzetes publikációval vagy anélkül.

A közbeszerzések jogi kérdéseivel és az ezzel kapcsolatos oktatással a pénzügyi tárcán belül működő közvagyonért felelős főigazgatóság (Public Property Directorate) foglalkozik, ezen belül pedig a közbeszerzési rendszerrel foglalkozó főosztály (Department for Public Procurement System). A közbeszerzések kiírásával pedig a Közigazgatási Minisztériumon belül működő „Közbeszerzési Szolgálat” foglalkozik.

Folyamatban van a szlovén közbeszerzési törvény reformja. A kormány 2009. november 19-én fogadott el két törvénymódosítást, amely a közbeszerzésekre vonatkozik. Dolgoznak továbbá a közbeszerzési eljárásról szóló törvény felülvizsgálatán is. A módosítások célja, hogy még átláthatóbbá tegyék a közbeszerzési eljárásokat és szigorúbb korrupció-ellenes klauzulákat vezessenek be. A közbeszerzési törvény, valamint a vízgazdálkodáshoz, energetikai, közlekedési és postai szolgáltatásokhoz kapcsolódó közbeszerzési törvény módosításai egy 2007-es EU direktíva átültetése a szlovén jogrendbe. A módosítások lehetővé teszik a kiírások érvénytelenítését már abban az esetben is, ha megalapozott a gyanúja bűncselekménynek fennállásának és átfogó nyomozás indul az ügyben. Súlyos korrupciós visszaélések esetén, versenykorlátozásnál, valamint egy korábbi közbeszerzési eljáráshoz való kapcsolódás, vagy Nemzeti Bizottság előírásaival való ellentétes megállapodás szintén a közbeszerzés érvénytelenségéhez vezethet. A hamis adatokat, vagy nyilatkozatokat tevő pályázókat rögzítik. Valamennyi olyan közbeszerzési pályázat esetében, ahol a projekt értéke meghaladja a 10 ezer EUR-t, vagy 20 000 EUR-t építési projekteknél, a felhívást közzéteszik egy weboldalon is, annak érdekében, hogy növeljék a kis- és közepes vállalakozások hozzáférését a közbeszerzésekhez. Az ésszerűtlenül alacsony árakat azzal kívánják kivédeni, hogy egy előzetes értékbecslést készítenek majd a tenderekhez, melyet a kiírás már tartalmazni fog. A pályázók védelmét szolgálja azon előírás, amely csak abban esetben engedi meg a befektetőnek, hogy kilépjen a szerződésből, ha elfogyott a rendelkezésre álló alap és nem akármikor, amint azt a jelenlegi szabályok lehetővé teszik.