Általános információk

 

 

 

 

Főbb gazdasági mutatók, a gazdaság szerkezete, főbb ágazatok

 

Svédország főbb gazdasági mutatói, 2007-09

 

Forrás: Eurostat

 

Svédország kiválóan ötvözi a magas hozzáadott értékű iparágak nyújtotta növekedést a skandináv jóléti társadalom széleskörű vívmányainak biztosításával, gazdasága erősen külkereskedelem-orientált.
A skandináv jóléti modellből kiindulva tartják fent a szociális, egészségügyi és oktatási szolgáltatásokat, amelyek finanszírozásában az állam vállal oroszlánrészt, az Európai Unióban is magasnak számító jövedelemadó-szint segítségével.
A svéd GDP 71,8%-a a szolgáltatási szektorból, 26,6%-a az ipari szektorból és 1,6%-a a mezőgazdasági szektorból származik. A mintegy 4,9 millió aktív foglalkoztatott 70,7%-a dolgozik a szolgáltatási szektorban, 28,2%-a az iparban és 1,1%-a a mezőgazdaságban áll alkalmazásban.
2008 elejéig a svéd gazdaság fenntartható növekedési pályán fejlődött. A globális gazdasági válság a világgazdasági folyamatoktól erősen függő svéd gazdaság 2009-es teljesítményére is rányomta bélyegét. A GDP az előző évhez viszonyítva 4,9%-kal csökkent, elsősorban a fejlett országokban jelentkező keresletcsökkenés hatására jelentősen visszaeső exportteljesítmény következtében.
A válság legérzékenyebben az ipari termelő ágazatokat (gépgyártás, autóipar) érintette mintegy 20%-os visszaeséssel. A szolgáltató-szektor illetve a kiskereskedelem a korábbi évek expanzív gazdaságpolitikájának köszönhetően némi növekedést mutatott. Az alacsony kamatok és az adójóváírások körének bővülése következtében, a háztartások vásárlóerejének növekedése a kiskereskedelmi hálózat árbevételében komoly növekményt eredményezett.
A gazdasági teljesítmény visszaesésének hatására a 2008-ban még szufficites költségvetés 2009-ben GDP arányosan 0,5%-os deficittel zárt. A 2009-es hiány kialakulásában a pénzügyi szektor stabilizálásához kapcsolódó kiadások, a megnövekedett munkanélküliség költségei, a csökkenő adóbevételek és az önkormányzatoknak nyújtott többletforrás játszott szerepet. Az államadósság GDP arányos mértéke, amely 2008-ban 38,3% volt, 2009-ben 42,3%-ra növekedett.

 

 

 

Külkereskedelmi tendenciák, statisztika, főbb partnerek, import termékek

 

Svédország külkereskedelmi forgalma, 2006-09

 

Forrás: Eurostat

 

Az európai országok részesedése a teljes svéd áruexportban 76,7%, a svéd behozatalban 88%. Svédország legfontosabb exportpiacai (a teljes export százalékában): Németország (10,4%), Norvégia (9,5%), Dánia (7,4%), Egyesült Királyság (7,3%), USA (6,6%), Finnország (6,3%), Hollandia (5,1%), Franciaország (4,9%). Svédország legfontosabb importpiacai: Németország (17,5%), Dánia (9,4%), Norvégia (8,9%), Egyesült Királyság (6,3%), Hollandia (5,9%), Finnország (5,7%), Franciaország (5,%), Oroszország (4,1%).
A svéd kivitelben a legnagyobb részarányt képviselő árucsoport a gépek, gépi berendezések, amelynek exportja 22%-kal esett vissza. Ezen belül legnagyobb csökkenést a járműipar szenvedte el, a teher- és személygépjárművek kivitele 42%-kal zuhant. Két olyan ágazat volt, amely mennyiségben és értékben is növelte kivitelét: a gyógyszeripar (+14%) és az élelmiszeripar (+5,1%). A faáruk kivitele mennyiségben valamelyest nőtt ugyan, azonban a világpiaci árak visszaesése következtében értéke 1,9%-kal csökkent.
A svéd importban is visszaesett a gépek, gépi berendezések forgalma (-18%), ezen belül jelentősen csökkent a közúti járművek (-27%) és az egyéb járművek (-38%) behozatala. További meghatározó termékcsoportok importjának alakulása: faipari termékek (-10%), ásványi anyagok (-33%), vegyipari termékek (-8,6%). Az energiahordozók volumene 14%-kal, értéke - a lecsökkent energiaárak miatt - 34%-kal esett vissza.
A svéd szolgáltatásexport bevételeinek mintegy 36%-át az egyéb üzleti szolgáltatások adták 2009-ben, további jelentős szektorok a szállítás (16%), az utazás (20%), az ICT szolgáltatások (11%) és a kommunikáció (3%). A svéd szolgáltatásimportban is meghatározó az egyéb üzleti szolgáltatások aránya (37%), további jelentős szektorok az utazás (27%), szállítás (16%), ICT szolgáltatások (6%), kommunikáció (5%), valamint a licencek, jogdíjak (4%).

 

 

 

Tőkeáramlás, statisztika, főbb partnerek

 

Svédország közvetlen tőkebefektetés importja és exportja, 2007-09

 

Forrás: SCB (Statistiska Centralbyrån – Központi Statisztikai Hivatal), ESV (Ekonomistyrningsverket – Gazdaságkutató- és Elemző Intézet), Kommerskollegium (National Board of Trade)

 

A svéd tőkeimport 40-44%-a az USA-ból származik, a fennmaradó rész szinte egyenlő arányban oszlik meg Németország, Franciaország és Luxemburg között (privatizációs és egyéb nagy volumenű vállalatfelvásárlások következtében).
A Svédországba irányuló tőkeimport elsősorban az autóipar és autóelektronikai ipar, vegyipar, ICT és üzleti szolgáltatások (elsősorban banki és lízing) területére áramlik.
Az elmúlt két évben a legnagyobb tőkemozgással járó befektetések Franciaországból (a francia Pernod Richards felvásárolta a korábban alkoholimportőri monopoljoggal rendelkező állami Vin & Sprit vállalatot), és Németországból (a német Volkswagen AG pedig jelentős Scania AB részvénycsomagot szerzett) érkeztek.
A svéd tőkekifektetések kétharmada EU-országokba, ezen belül elsősorban Belgiumba, Hollandiába, és Nagy-Britanniába irányult, az USA részesedése mintegy 17%.
A svéd eredetű működő-tőke állomány összetételére általában jellemző a termelő ágazatok, a bankszektor, a vegyipar és a gyógyszeripar dominanciája.
A svéd tőkekivitelhez kötődő legnagyobb befektetés a Vattenfall Energetikai Vállalat nevéhez fürödik, amely egy 6 éves ügylet keretében összesen 8,8 Mrd euró értékben felvásárolta a holland Nuon vállalatot (2009-ben a részvények 49%-át).

 

 

 

Bilaterális kapcsolatok Magyarországgal, külkereskedelem, tőkeáramlás

 

A magyar-svéd külkereskedelem áruszerkezete (M EUR)

 

 

Értékváltozás és a forgalom megoszlása 2009-ben (%)

 

Forrás: KSH

 

A svéd statisztikai adatok alapján, a svéd behozatalban Magyarország - az előző évhez képest egy helyet előrelépve - Svédország 23. legfontosabb partnere volt. Versenytársaink közül Lengyelország (13.) és Csehország (16.) előz meg bennünket. (A magyar export 13%-kal, a lengyel 23%-kal, a cseh 19%-kal, a román export 9%-kal csökkent, ugyanakkor Szlovákia 45%-kal növelte kivitelét.) A svéd kivitelben Magyarország egy helyet előrelépve a 34. helyre került. A svéd statisztikai adatok szerint Magyarország részesedése az importból 0,7% (Lengyelországé 3,0%, Csehországé 1,3%), az exportban 0,5% (Lengyelországé 2,5%, Csehországé 0,6%).
A KSH adatai alapján 2009-ben Svédország a 21. legnagyobb külkereskedelmi partnerünk volt, részaránya a teljes magyar exportból 1%, a magyar importból 0,9%.
2009-ben exportunk 53,7%-át az elektromos gépek és felszerelések, 19,9%-át a gépek és mechanikus berendezések, 6,1%-át a közúti járművek és alkatrészeik tették ki. A legnagyobb termékcsoportok (a teljes export százalékában): TV készülékek (31,4%), mobiltelefonok és alkatrészeik (10,3%), automatikus adatfeldolgozó gépek és részegységeik (6,4%), gépjárműalkatrészek (5,2%), hűtőgépek (4,3%), légszivattyúk és kompresszorok (2,8%), porszívók (2,5%). A legfontosabb termékcsoportok közül csökkent a mobiltelefonok (-17,6%), az automatikus adatfeldolgozók (-45,5%), a gépjárműalkatrészek (-40,5%) és hűtőgépek (-20,4%) exportja, ugyanakkor nőtt a TV készülékek (+26%), légszivattyúk és kompresszorok (+28%) és porszívók (+10,8%) kivitele.
A magyar import 19%-át az elektromos gépek és felszerelések, 12,6%-át a papír és karton, 11,4%-át a gépek és mechanikus berendezések, 10,4%-át a közúti járművek, 6,7%-át az ércek, 5,2%-át a műanyagáruk teszik ki. Legfontosabb importtermékeink: mobiltelefon és alkatrészei (10,3%), papíripari rostanyag (6,4%), vasérc (6%), személygépkocsi (5,2%), gyógyszerek (3,7%), háztartási papír (3%).

 

Kétoldalú közvetlen tőkebefektetések, 2006-08 (M EUR)

 

Forrás: MNB

 

A magyar vállalatok tőkebefektetési tevékenysége nem jellemző Svédországban. Itt is érvényesül a távolság hatása, a magyar cégek inkább a környező országokban aktívak, így néhány vállalat-alapítási célú megkeresést leszámítva a kereskedelem és szállítmányozás területén, érdemi magyar tőkeexportról nem beszélhetünk.
A nagy svéd multinacionális cégek javarésze - nagyrészt termelő beruházások révén - már a kilencvenes évek elejére megtelepedett hazánkban. Őket több közepes vállalat követte, szintén gyártóegységek Magyarországra helyezésével, napjainkra pedig megjelentek a szolgáltató szektor vállalatai, több közülük vállalati felvásárlások útján. A nagyvállalatok számos kapacitásbővítő beruházást hajtottak végre az elmúlt időszakban, amely azt jelzi, hogy az anyacégek elégedettek a magyarországi egységeik működésével, gazdálkodásuk továbbra is hozza az elvárt nyereséget. Becslések szerint a magyarországi svéd tőkebefektetések állománya napjainkra 700-800 M euróra tehető. (Az egyes statisztikák között eltérést okozhat, hogy számos magyarországi svéd beruházáshoz az anyacég nem svéd banktól származó hitellel teremti meg a fedezetet.)
2009-ben kapacitásbővítő beruházásról döntöttek vagy hajtottak végre olyan cégek, mint pl. az Ericsson és a Swedwood, új beruházásról döntött az Oriflame, a Scania, a Volvo Trucks, ill. új beruházást tervez a Skanska. A válság miatt sor került egy gyárbezárásra is, az építőanyagokat gyártó Lindab, a keleti - elsősorban romániai - építőipari piacainak jelentős visszaesése miatt bezárta 110 főt foglalkoztató nyíregyházi üzemét.
A Gripen ellentételezési program sikeres lezárását követő 2009-es új elő-ellentételezési megállapodás remélhetőleg tovább bővíti a két ország befektetési kapcsolatait.

 

A legnagyobb svéd befektetők Magyarországon

 

 

 

 

Magyar export szempontjából perspektivikus ágazatok, termékcsoportok

 

A svéd importpiacot, illetve a jelenlegi export struktúrát tekintve mindenképpen szükség lenne az állati és növényi termékek, illetve az élelmiszerek, italok terén előrelépnünk. Az élelmiszerek terén elsősorban a bio- és ökotermékek kivitelét lehetne növelni, erre lehetőséget adhat a magyar termelés bővülése, illetve a svéd fogyasztók ezirányú igényeinek növekedése. A termékcsoport további elönye, hogy a gazdasági válság miatt bekövetkezett ipari termelés visszaesés nem érinti.

A svéd statisztikai adatok szerint - a magyar szempontból szóba jöhető - alábbi területeken bővült a svéd import 2008-ban:

• állati és növényi termékek,
• élelmiszerek, ital, dohány,
• vegyipari termékek,
• bútorok, lakberendezési cikkek.

Ezeken a területeken tehát van esély a svéd oldalról a magyar kivitel növelésére. A svéd importpiac rendkívül nyitott, a svéd kereskedelempolitika hagyományosan a szabad kereskedelem mellett tör lándzsát, lehetőség szerint elkerül minden kereskedelmi korlátozást. A lehetőségeknek azonban ez csak az egyik oldala.
Mindenképpen szólni kell arról is, hogy a svéd importpiac nyitottsága következtében jelentős verseny elé állítja az ide szállítani kívánó cégeket, ez pedig nem a könnyű érvényesülés irányába hat. Megfelelő ár/minőség aránnyal, a pontos szállításokkal sikeresek lehetnek. A svéd cégek rendszerint nagy fontosságot tulajdonítanak a megbízhatóságnak, régi bevált partnerektől – különösen nem némi vagy vélt árelőnyért – nem válnak meg.

 

 

 

Magyar szempontból perspektivikus privatizációs lehetőségek

 

Svédországot általában vonzó országnak tartják a külföldi közvetlen tőkebefektetések tekintetében, különösen az elmúlt évtized alatt vált egyre több külföldi cég célpontjává. Az addig túlszabályozott befektetési környezetet egy rugalmasabb, egyszerűbb szabályozás váltotta fel, ami lökést adott a külföldi befektetéseknek. A svéd hatóságok olyan intézkedéseket hoztak, melyek egyértelműen a beáramló töke növelését hivatottak volt elősegíteni. Mindez markánsan az Európai Unióhoz történt csatlakozásukat követően rajzolódott ki. A külföldi tulajdonosi arány növekedésével a gazdaságban nagyobb versenyt és versenyképességet, valamint hatékonyság-növekedést értek el. Ennek következtében napjainkban az iparban foglalkoztatottak mintegy 25 %-a külföldi tulajdonban lévő cégeknél áll alkalmazásban.

A svéd befektetési környezetet tekintve az átlagosnak mondható társasági adó (2009. január 1.-töl 26,3%), a megfelelően képzett munkaerő, az alacsony infláció, politikai stabilitás, az államháztartás helyzete, mind kedvező a külföldi befektetők szemében. Ezzel szemben negatív tényezőként jelentkezik a rendkívül magas személyi jövedelemadó, a szigorú és rugalmatlan munka-szabályok, a magas munkaerő költség, s az általában magas svéd költségszint.
A külföldi tulajdon szabályozása teljesen liberalizált, a tulajdoni hányadot még a pénzügyi szektorban sem korlátozzák, jóllehet a külföldi bankok, biztosítók, stb. fiókvállalatainak alapítása engedélyezéshez kötött.

2009-ben sor került az addig állami tulajdonban lévö patikahálózat privatizációjára, ezzel megszünt a kiskereskedelmi gyógyszerforgalmazás állami monopóliuma. Még zárt terület a külföldi befektetők számára az alkoholtartalmú italok kiskereskedelmi értékesítése, azonban EU nyomásra előrevetítődik a monopolhelyzet feloldásának szükségessége ezen a területen is.

A külföldi befektetések ösztönzése tekintetében Svédországban az alábbi ágazatok kerültek kiemelt helyre (a feltüntetett linkeken a kiemelt ágazatok rövid bemutatása, illetve a klaszterek is megtalálhatók):

Járműipar
www.isa.se/Global/Industries/Automotive/
Környezetvédelem és megújuló energia
www.isa.se/Global/Industries/Cleantech/
ICT
www.isa.se/Global/Industries/ICT/
Life Sciences
www.isa.se/Global/Industries/Life-sciences/
Csomagolástechnika
www.isa.se/Global/Industries/Packaging--fiber/
Üzleti szolgáltatások
www.isa.se/Global/Industries/BPO-Shared-Servi...
Pénzügyi szolgáltatások
www.isa.se/Global/Industries/Financial-services/
Logisztika
www.isa.se/Global/Industries/Logistics-Industry/
Anyagtudományok
www.isa.se/Global/Industries/Material-sciences/
Ingatlan
www.isa.se/Global/Industries/Real-estate/
Turizmus
www.isa.se/Global/Industries/Tourism/

Fentiek alapján a jelzett ágazatokban működő magyar cégek számára adódik elsősorban lehetőség svédországi befektetésekre. Ki kell hangsúlyoznunk azonban, hogy a svéd gazdaságpolitika nem a közvetlen pénzügyi támogatásokra összpontosít (pl. adóelengedés) befektetés-ösztönző tevékenysége során, hanem közvetett módon, a kedvező befektetési és gazdálkodási környezet, a kiváló infrastruktúra biztosításával vonzza a külföldi befektetőket. (Ahogy a mondás szól: éhes embernek ne halat adj, hanem tanítsd meg halászni.)

 

 

 

Közbeszerzés

 

A svédországi közbeszerzéseket 2008. január 1.-töl két törvény szabályozza. A jogszabályok teljes szövegei svéd nyelven érhetök el:

1. Közbeszerzési Törvény (Lag 2007:1091 om offentlig upphandling)
www.notisum.se/rnp/sls/lag/20071091.HTm
www.kkv.se/upload/Filer/ENG/Publications/Swed... (nem szöveghü angol nyelvü fordítás)
2. Vízügyi, energetikai, szállítmányozási és postai szolgáltatásokra vonatkozó közbeszerzési törvény (Lag 2007:1092 om upphandling inom områdena vatten, energi, transporter och posttjänster)
www.notisum.se/rnp/sls/lag/20071092.HTM

 

Svédország a közbeszerzésekre vonatkozó, alábbi EU-s direktívákat követi

 

2004/18/EK irányelv az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról
2004/17/EK irányelv a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról
2007/66/EK irányelv a 89/665/EGK és a 92/13/EGK tanácsi irányelvnek a közbeszerzési szerződések odaítélésére vonatkozó jogorvoslati eljárások hatékonyságának javítása tekintetében történő módosításáról
92/13/EGK irányelv a vízügyi, energiaipari, szállítási és távközlési ágazatokban működő vállalkozások beszerzési eljárásairól szóló közösségi szabályok alkalmazására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról
89/665/EGK irányelv az árubeszerzésre és az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélésével kapcsolatos jogorvoslati eljárás alkalmazására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról

 

Vonatkozó EU-s jogszabályok

 

2195/2002/EK rendelet a Közös Közbeszerzési Szószedetről
1564/2005/EK rendelet a 2004/17/EK és a 2004/18/EK irányelveknek megfelelő, közbeszerzési eljárások keretében megjelenő hirdetmények közzétételére használandó szabványos űrlapok létrehozásáról
106/2008/EK rendelet az irodai berendezésekre vonatkozó közösségi energiahatékonysági címkézési programról

A svédek ugyancsak követik a világkereskedelmi szervezet (WTO) vonatkozó megállapodását, a GPA-t (Government Procurement Act).

A közbeszerzési törvények hatálya alá tartoznak a helyi és megyei önkormányzatok, az állami intézmények, kormányhivatalok és ezek bizonyos gazdálkodó egységei (cégei), bizonyos köztulajdonban lévő cégek, alapítványok, egyesületek, szövetségek, a Svéd Egyházközösség. Ugyancsak ide tartoznak az olyan magántulajdonú cégek, amelyek különleges működési engedély alapján fejtik ki tevékenységüket a közellátási szektorokban.

 

A Svéd Közbeszerzési Hivatal 2007. szeptember 1-el megszűnt, feladatait a Svéd Versenyhivatal vette át. Elérhetősége:

 

Konkurrensverket
Sveavägen 167
SE-103 85 Stockholm
Telefon: +46 8 700 16 00
Telefax: +46 8 24 55 43
E-mail: konkurrensverket@kkv.se
Web: www.kkv.se

 

Nyílt közbeszerzési eljárások alsó értékhatárai (2010. január 1-töl)

Forrás: Konkurrensverket (www.kkv.se/t/Process____2159.aspx)

 

A svéd közbeszerzésröl általában (angol)
www.kkv.se/t/Page____490.aspx

A svéd közbeszerzésröl részletesen (svéd, pdf 64 old.)
www.kkv.se/upload/Filer/Trycksaker/Infomateri...

Svédország legnagyobb ingyenes közbeszerzési adatbázisa (svéd)
https://www.e-avrop.com/

Göteborg régió ingyenes közbeszerzési adatbázisa (svéd)
www.upphandlingar.nu/

Allego – elöfizetéses közbeszerzési adatbázis (svéd, angol)
www.allego.se/home.aspx

Svéd vasúti közbeszerzések (angol)
banportalen.banverket.se/banportalen/template...

Svéd hadiipari közbeszerzések (angol)
www.fmv.se/WmTemplates/Page.aspx?id=562

Az EU adatbázisában magyar nyelven is olvashatók svéd kiirások
ted.europa.eu/TED/browse/browseByPD.do (-> SE: Sverige)