Általános információk

 

 

 

 

Főbb gazdasági mutatók, a gazdaság szerkezete, főbb ágazatok

 

Oroszország főbb gazdasági mutatói, 2007-09

 

Forrás: Oroszország Statisztikai Hivatala; Bank of Russia, Orosz Gazdaságfejlesztési és Kereskedelmi Minisztérium

 

Oroszország gazdasági helyzetének alakulását 2009-ben nagymértékben befolyásolták a pénzügyi-gazdasági világválság hatásai. A külgazdasági feltételek hirtelen romlása, az export visszaesése, a tőkekiáramlás, a banki hitelezések befagyasztása, a befektetési aktivitás csökkenéséhez és főként az első félévben az ipar visszaeséséhez vezettek. A GDP visszaesése nagymértékben a befektetői keresletnek a világgazdasági válság okozta csökkenésével vonható párhuzamba.
Az ipari termelés 10,8%-kal csökkent, ezen belül is elsősorban a feldolgozóipari termelés esett vissza (-16%).
Az árak növekedése 2008-hoz képest lassult, elsősorban a válság következtében csökkenő belső kereslet hatására. 2009-ben a munkanélküliek száma 1,5 millió fővel, 6,3 millió főre nőtt, ami a munkaképes lakosság 8,4%-a.
Az orosz Pénzügyminisztérium számítása szerint a szövetségi költségvetés hiánya 2009-ben 2 326,1 Mrd rubelt tett ki (a GDP 6%-a), szemben az előző éveket jellemző szufficites költségvetéssel. A pénzügyminiszter bejelentése szerint várhatóan 2013-ig tart majd az az átmeneti időszak, ameddig a költségvetési hiány meghaladja a költségvetési törvényben lefektetett maximális 1%-ot.
2010. január 1-jén Oroszország valutatartalékai 439 Mrd dollárt tettek ki (2,8%-os növekedés). Az Orosz Központi Bank 2009. II. és IV. negyedévi jelentős valutavásárlásai következtében összességében a valuta intervenció pozitív szaldóval zárult. A valutatartalékok 21 havi orosz import fedezetét biztosították – a 2008. évi 14 hónappal szemben.

 

Az orosz kormányzat legfontosabb válságkezelő intézkedései 2009-ben:

1. Állami támogatás a bankok likviditásának erősítésére, 2009 tavasza óta a reálágazat hitelezésére koncentrálva.
2. A gazdaság reálszektorának támogatása állami garanciákkal, kedvezményes hitelekkel, az adó hátralékaik átstrukturálásával, állami megrendelésekkel, vámkönnyítésekkel.
3. A kormány március 19-én jóváhagyta a 2009-es válságköltségvetést, valamint a válságkezelő cselekvési tervet, melyet hét kiemelt feladat mentén alakítottak ki: a társadalom támogatására tett intézkedések (szociális támogatások) teljesítése; ipari és technológiai potenciál, belső kereslet növelése; hosszú távú modernizációs tervek (innovációs fejlesztések); a vállalatokat érintő adminisztrációs korlátok csökkentése (ideértve a korrupció elleni harc, a KKV-k támogatása); erőteljes nemzeti pénzügyi rendszer; a kormány és a Központi Bank felelős makrogazdasági politikája.

Az orosz elnök 2009. novemberi éves üzenetében az állami szektor modernizálását, a tudomány szerepének növelését, a befektetési környezet modernizálását, illetve az innováció ösztönzését határozta meg a jövő fő feladatainak.
A válságkezelő intézkedések mellett a gazdaság elmaradott struktúrája megmaradt. A gazdaság modernizációja, illetve az energiahordozóktól való függőség csökkentése továbbra is kiemelt feladat maradt.

 

 

 

Külkereskedelmi tendenciák, statisztika, főbb partnerek, import termékek

 

Oroszország külkereskedelmi forgalma, 2006-09

 

Forrás: Bank of Russia

 

Az orosz áruexport 2009-ben 35,7%-kal csökkent 2008-hoz képest, ami elsősorban az orosz export 66,7%-át kitevő energiahordozók és nyersanyagok világpiaci árcsökkenésének tudható be. 2009 áprilisától kezdődően a kőolajár növekedésével párhuzamosan javult a tendencia (2009. I negyedévében 43,5 USD/barrel, 2009. IV. negyedévében 74,1 USD/barrel volt).
Az áruimport visszaesését (2008-hoz képest 34%-kal) elsősorban a lakosság vásárlóerejének csökkenése okozta. Az importon belül a gépek, berendezések aránya 43,3%-ra csökkent az előző évi 52,7%-ról, 2008-hoz képest a behozatal értéke 50,5%-kal esett vissza. Az élelmiszerek és élelmiszeripari nyersanyagok részaránya 17,5%-ot tett ki, 4,2%-kal magasabb az előző évinél. A vegyipari cikkek részaránya 16,6%-ra mérséklődött az előző évi 13,1%-ról, értékben a termékcsoport importja 19,9%-kal csökkent.
Oroszország legnagyobb kereskedelmi partnere továbbra is az EU. Oroszország külkereskedelmi forgalmában az EU részaránya 50,3% (2008-ban 52,0% volt), a FÁK országok aránya alig változott, 14,6% (2008-ban 14,5%). AzÁzsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés(APEC) országainak részaránya az orosz külkereskedelmi forgalomban 2009-ben 20,7%-ra emelkedett (2008-ban 20,3%).
Oroszország legnagyobb kereskedelmi partnere 2009-ben is Németország, 39,9 Mrd dolláros forgalommal, amit Hollandia, Kína, Olaszország, Törökország és az USA követ. Magyarország 2009-ben a 20. helyen állt a forgalom alapján.
Az Eurázsiai Gazdasági Közösség három tagországa – Belarusz, Kazahsztán és Oroszország – 2009. novemberben, Minszkben aláírták a Vámunió megalakításáról szóló megállapodást. A tagországok kölcsönös áruforgalma eléri a 123 Mrd dollárt. A 2010. július 1-től életbe lépő Vámunió fontos lépést jelent a három ország gazdasági integrációja irányába.
Oroszország által kitűzött cél maradt a WTO-hoz való csatlakozás, amit Magyarország kezdettől fogva szorgalmazott, támogatott és az elsők között zártuk le a kétoldalú megállapodást. A belépéssel egy sor, akadályozó tényező hárulna el az orosz-EU kapcsolatokban is, ám a csatlakozási folyamat lezárását többek között a világgazdasági válság következtében bevezetett számos belső piacvédelmi szabályozás, valamint a Belorusz-Kazah-Orosz Vámunió létrehozásáról szóló egyezmény aláírása is késlelteti.

 

 

 

Tőkeáramlás, statisztika, főbb partnerek

 

Oroszország közvetlen tőkebefektetés importja és exportja, 2007-09

 

Forrás: Bank of Russia

 

A fejlődő piacgazdaságú országok csoportján belül a válságot megelőző években a külföldi tőke Kína és Hong-Kong után a legerőteljesebben Oroszországba áramlott. A befektetések elsősorban az ásványkincseket kitermelő ágazatokba, a feldolgozóiparba, valamint a kereskedelemi-szolgáltatási szektorba irányultak.
A legnagyobb befektető országok évek óta (2008-as részarányok alapján): Ciprus (19,1%), Nagy-Britannia (14,4%) és Hollandia (14,0%).
Az orosz bankokban és más ágazatokban komoly részarányt jelentő külföldi tőke kiáramlása a rekordszintű 2008-as 129 Mrd dollárral szemben 2009-ben 52,4 Mrd dollár volt.

 

 

 

Bilaterális kapcsolatok Magyarországgal, külkereskedelem, tőkeáramlás

 

A magyar-orosz külkereskedelem áruszerkezete (M USD)

 

 

Értékváltozás és a forgalom megoszlása 2009-ben (%)

 

Forrás: KSH

 

Az elmúlt években Oroszország megkülönböztetett figyelmet fordított Magyarországhoz fűződő kapcsolataira, ezzel párhuzamosan a gazdasági együttműködés dinamikusan fejlődött. 2008-ban forgalmunk meghaladta a rekord összegű 14 Mrd dollárt (+48,5%). 2009-ben a forgalom értéke (8,55 Mrd dollár) a 2008. évi 61%-át, a 2007. évinek pedig 90,5%-át tette ki.
Oroszország hazánk külkereskedelmi forgalmából az utóbbi években mintegy 5%-os arányban részesedett, 2009-ben a magyar külkereskedelmi forgalomban 5,3%-ot képviselt.
Kivitelünkben a gépek és szállítóeszközök exportja továbbra is meghatározó (56,4%, szemben a 2008-as 60%-kal). Az export 35,6%-át a feldolgozott termékek adják, mely legnagyobb részt gyógyszer, gyógyszerészeti termékből áll. Az élelmiszeripari termékek kivitelünkben 6,8%-kal részesednek.
Behozatalunk döntő része (93,3%) energiahordozók importja, 2,5%-a feldolgozott termék (műtrágya, színesfém, parafa- és fatermékek, vas- és acéltermékek, papír, karton és gumigyártmány), 2,2%-a pedig nyersanyag.
A 2009 évi adatok alapján Oroszország az összes forgalom tekintetében (Németország után) a 2., exportunk célországait tekintve a 10., importunk származási országait tekintve pedig (Németország után) a 2. legnagyobb kereskedelmi partnerünk.

 

Kétoldalú közvetlen tőkebefektetések, 2006-08 (M EUR)

 

Forrás: MNB

 

Az orosz működő-tőke Magyarországon elsősorban az ingatlanpiaci, a kereskedelmi, a pénzügyi, energetikai valamint az infrastruktúrához kötődő (MALÉV) ágazatokat preferálja. Orosz források szerint több mint 2 ezer orosz részesedéssel működő vegyesvállalat van Magyarországon. A jelentős befektető cégek közé tartozik a Gazprom és a Lukoil.
Az Oroszországban befektetőként jelen levő magyar nagyvállalatok főként az energetikai, pénzügyi, építőipari, agráripari és gyógyszeripari ágazatokban tevékenykednek. A 2008-ban kezdődött gazdasági válság hatására 2009-ban a befektetők visszahúzódása az orosz piacon is érezhető, annak ellenére, hogy az oroszországi hatóságok a gazdaság diverzifikálását főleg a külföldi termelő tőke bevonásával képzelik el megvalósítani. 
Magyar cégek számára perspektivikus befektetési lehetőséget jelent a négy orosz nemzeti fejlesztési program (lakásépítés, mezőgazdaság-élelmiszeripar, egészségügy, oktatás). Ezeken belül tartós érdeklődés tapasztalható a lakásépítési projektek, az egészségügyi infrastruktúra modernizációját, valamint az állattenyésztés fejlesztését célzó projektek iránt. További beruházási lehetőséget teremt a magyar vállalatok részére a „TISZTA VÍZ” és az energiahatékonyság kiemelt állami programokba történő bekapcsolódás.

 

 

 

Magyar export szempontjából perspektivikus ágazatok, termékcsoportok

 

A lakással való ellátottság, az agrárium (főleg az állattenyésztés), az egészségügyi ellátás és az oktatás (első sorban annak informatizálása) fejlesztésére irányuló négy nemzeti tervből kifolyólag megvalósítandó projektek közül az első három jelent a jövőben is számottevő exportnövelési lehetőséget a magyar vállalkozók számára, döntően az alábbi és az azokhoz kapcsolódó területeken:

• Lakások, családi házak, alacsony szintszámú lakóépületek építése
• Panellakások rekonstrukciója
• Különféle rendeltetésű közhasznú épületek építése és rekonstrukciója
• Könnyűszerkezetes ipari és kommunális objektumok létesítése
• Építőanyagok, belsőépítészeti és burkoló anyagok gyártása
• Szaniter áruk, szerelvények szállítása
• Energetika, gáztüzelés-technika
• Vízkezelés, víztisztítás, vízvezetékek, csatornarendszerek rekonstrukciója
• Köztéri világítás, világítástechnika, villamos szerelvények
• Ipari, kommunális és veszélyes hulladékok feldolgozása, hulladékégető művek létesítése
• Gyógyszerek, preparátumok szállítása
• Egészségügyi berendezések és műszerek szállítása
• Vetőmagok, növényvédő szerek, növénytermesztési technológiák
• Szarvasmarha, sertés és baromfitenyésztési technológiák, tenyészállatok
• Farmergazdaságok létesítése
• Mezőgazdasági gépek szállítása és helyben történő közös gyártása
• Hús- és tejfeldolgozó üzemek létesítése
• Élelmiszerek, konzervek, borok exportja

 

 

 

Magyar szempontból perspektivikus privatizációs lehetőségek

 

Az orosz régiókban egyre inkább a hosszú távon is fenntartható piaci jelenlétet biztosító projekt szemléletű cselekvésre ajánlatos törekedni. A közös termelést célzó vállalati együttműködések finanszírozásához a pénzintézetek részvétele elengedhetetlen. Az oroszországi hitelpiacon még mindig hiány mutatkozik hosszúlejáratú forrásokban. 18-20%-os THM mellett, alapvetően rövidlejáratú eszközökhöz tudnak hozzájutni a vállalatok. Ilyen körülmények között sikeresen szerezhetnek megbízásokat a magyar vállalatok, ha hitelforrásokat is tudnak biztosítani a befektetések finanszírozásához. Törekedni kell olyan megbízok megszerzésére, melyek állami garancia mellett valósulnak meg, így kockázatuk alacsony.

A magyar termékek számára potenciális exportpiaci lehetőséget a nemzeti fejlesztési programok és ágazatok nyújthatnak. Ugyanezek az ágazatok, valamint a 2014. évi Téli Olimpiai Játékokhoz kapcsolódó projektek igénylik a zöldmezős, illetve közös vállalkozások keretében történő befektetéseket is.

 

 

 

Közbeszerzés

 

A közbeszerzési pályázati felhívások rendszere, azok nyomon követése

 

Az állami és önkormányzati szükségletek kielégítését célzó áruk szállítására, munkák elvégzésére, és szolgáltatások nyújtására irányuló megrendelések realizálását az Oroszországi Föderáció 94F-3 számú, 2005. július 13.-i törvénye szabályozza. Ennek értelmében, a törvényben meghatározott közbeszerzési jellegű vásárlásokat kizárólag tender útján lehet megvalósítani.
Az OF költségvetési szervei a pályázati felhívásokat hivatalos honlapjukon kötelesek közzétenni. Az Oroszországi Föderáció közbeszerzéseinek hivatalos honlapja:
www.zakupki.gov.ru/
Az aktuális pályázati kiírások megtalálhatóak az állami közbeszerzések elhelyezésére szolgáló hivatalos holnapon. www.zakupki.gov.ru/ (jobb felső sarokban: „извещения о размещении заказов” felirat alatt). A honlapon megtalálhatóak táblázatos formában a kiírt közbeszerzési pályázatok, szűrni lehet:

• a pályázat tárgyára – áru fajtája, szolgáltatás, stb.
• a megrendelő nevére
• a rendelés összegére –tól, -ig,
• a pályázat fajtájára.

A táblázatban megtalálható a kihirdetési száma, megnevezés, megrendelő, közzététel dátuma, ár stb. Lehetőség van dátum, illetve termék szerinti keresésre. A kiválasztott pályázatnál minden szükséges információ, tender dokumentáció stb. megtalálható. A honlapon elérhetőek a területi versenyhivatalok weblapjai, valamint a szövetségi végrehajtó hatalom közbeszerzési eljárást felügyelő szervezeteinek honlapjai.
Tovább lehet jutni az Oroszországi Föderáció alanyainak – köztársaságok, régiók, Moszkva és Leningrád – hivatalos közbeszerzési portáljaira, 83 további hely, ahol a helyi közbeszerzési kiírások találhatóak meg a megfelelő régióra elnevezésére kattintva: www.zakupki.gov.ru/Default.aspx?link=18