Általános információk

 

Forrás: CIA World Fact Book, Szerb Statisztikai Hivatal

 

 

 

Főbb gazdasági mutatók, a gazdaság szerkezete, főbb ágazatok

 

Szerbia főbb gazdasági mutatói, 2007-09

 

Forrás: Szerb Pénzügyminisztérium, Szerb Statisztikai Hivatal

 

Az önálló Szerbia 2006-ban jött létre, miután Montenegró népszavazás útján önálló állammá lett és a Szerbia és Montenegrói Államszövetség megszűnt. 2006. június 5-én Szerbia is deklarálta függetlenségét, valamint azt, hogy a korábbi államalakulat jogutódjának tekinti magát. 2008. február 17-én Koszovó tartomány albán vezetése kikiáltotta a tartomány függetlenségét. A tartomány közigazgatásilag jelenleg az ENSZ irányítása alatt áll.
Koszovó függetlenségének 2008. februári egyoldalú kikiáltása, az ezt követő kormányválság, a 2008. májusi előrehozott parlamenti választások, és az elhúzódó kormányalakítás után megalakuló EU-párti új kormánynak szembesülnie kellett a Szerbia gazdaságát is hátrányosan érintő globális gazdasági recesszió hatásaival.
A hagyományos szerb ipar főként a fővárosban, Belgrádban összpontosul, ahol gépgyártás, vegyipar, textilipar és élelmiszeripar jellemző. A legnagyobb iparvárosok Nis és Kragujevac, amely a Zastava gépkocsik gyártásáról híres, a Vajdaság központjában Újvidéken gépgyártás, vegyipar és élelmiszeripar alakult ki. A vajdasági városok pl. Szabadka élelmiszeriparukról nevezetesek. Szerbia mezőgazdaságilag legfontosabb területe a Vajdaság. A bácskai jó minőségű feketeföldön kukoricát, búzát, napraforgót, cukorrépát termesztenek, de a sertés- és szarvasmarha-tenyésztés is jelentős. A Szerémség borairól nevezetes.
Szerbia az elmúlt években igen jelentős lépéseket tett az európai integráció felé. 2008-ban írta alá az Európai Unióval a Stabilizációs és Társulási Megállapodást. A befektetési környezet stabil, a kormányzat ösztönzi a külföldi működő-tőke beáramlását.
Az elkövetkező években évi 1 Mrd eurót fordítanak különféle infrastrukturális projektek finanszírozására, amit a közelmúltban véglegesített, az út- és vasúthálózattal, légi és vízi közlekedéssel kapcsolatos elképzeléseket tartalmazó közlekedésfejlesztési terv irányoz elő. A következő tíz évben nagy projektekkel készül el az ország: befejezik a 10-es korridorral kapcsolatos út- és vasúthálózaton végzendő munkálatokat, valamint a Duna és Száva 13 kikötőjének felújítására előirányzott beruházásokat, ennek köszönhetően növekszik majd a folyami közlekedés kapacitása, az Európai Unióval kötött korábbi megállapodással összhangban.
Továbbra is gondot jelent a feketegazdaság magas aránya, és a korrupció jelenléte.
Az elmúlt évek átlagosan 6-7%-os GDP növekedése után 2009-ben Szerbia GDP-je 3,5%-kal csökkent. A Szerb Statisztikai Hivatal adatai szerint legnagyobb mértékben az ipari termelés csökkent (-12,1%), ezt követte a feldolgozóipar
(-15,8%) és a bányászat (-4,3%). 2009-ben a szerb építőipar kibocsátása 19,9%-kal esett vissza, a kiskereskedelem volumene 11,7%-kal, a nagykereskedelem volumene 4,1%-kal csökkent az előző évhez képest. Az idegenforgalmi és vendéglátó ipari szektor teljesítménye 10,2%-kal esett vissza (a vendégéjszakák száma 7,8%-kal volt kevesebb a 2008 évinél). Egyedül a telekommunikáció területén figyelhető meg nagymértékű, 28,5%-os növekedés.

2010-ben a GDP 1,5%-os növekedésével számolnak. Az infláció 2010-ben várhatóan 9%-os lesz.

 

 

 

Külkereskedelmi tendenciák, statisztika, főbb partnerek, import termékek

 

Szerbia külkereskedelmi forgalma, 2006-09

 

Forrás: Szerb Nemzeti Bank

 

Szerbia külkereskedelmi hiánya 2009-ben 36%-kal csökkent az előző évihez képest. Az export 20%-kal, az import 28%-kal esett vissza a megelőző évek növekedése után.
2009-ben a szerb export termékek listájának élén továbbra is a vas és az acélöntvények, hengerelt acéltermékek és a gabona termékek, zöldség-gyümölcs továbbá a villamos energia áll. Az ország legnagyobb mértékben kőolajat, földgázt, és kőolajszármazékokat valamint gépjárműveket és alkatrészeket importált. Ezt követi a rangsorban az elektronikai berendezések, és az ipari gépek és berendezések, valamint a gyógyszerek importja.
Szerbia legnagyobb importpartnerei 2009-ben: Németország, Oroszország, Olaszország. Főbb exportpartnerek: BIH, Németország, Montenegró. Szerbia külkereskedelmi forgalmának több mint 50%-át az Európai Unióval bonyolítja le.
Szerbiának 2009-ben külkereskedelmi többlete volt Montenegróval, Bosznia-Hercegovinával, Irakkal és Macedóniával szemben, és jelentős hiánnyal zárt Oroszországgal szemben, az energiahordozók jelentős volumenű importja miatt. Magyarország Szerbia 10. legnagyobb kereskedelmi partnere, részesedése a szerb külkereskedelmi forgalomból 3,1% volt 2009-ben.

Szerbia exportját segíti, hogy preferenciális elbánásban részesül az Európai Unióban. Szabadkereskedelmi megállapodása van az Orosz Föderációval, Fehéroroszországgal, a CEFTÁ-val és az EFTA-val. Törökországgal várhatóan 2010. június végéig lép hatályba a megállapodás. Tárgyalások folynak Ukrajnával és Iránnal.

 

 

 

Tőkeáramlás, statisztika, főbb partnerek

 

Szerbia közvetlen tőkebefektetés importja és exportja, 2007-09

 

Forrás: A Szerb Nemzeti Bank adatai alapján számítva. A 2007 és 2008 évi adatok USD-ről euróra történő átszámítása éves átlagárfolyamon történt.

 

A Szerb Nemzeti Bank adatai szerint a 2001-2008 között Szerbiába irányuló közvetlen külföldi tőkebefektetések állománya 12,344 Mrd eurót tett ki.
2009-ben a legnagyobb beruházó Szerbiában az Orosz Föderáció volt (419,8 M euró), őt követte Ausztria (234,1 M euró) és Hollandia (172,2 M euró). Magyarország a 13. helyen áll (17,7 M euró).
A 2000-2008-as adatokat tekintve Szerbia legnagyobb befektetői Ausztria, Görögország, Norvégia, Németország, Hollandia és Olaszország. Magyarország 353,4 M euró tőkebefektetésével a 10. helyen állt.

 

 

 

Bilaterális kapcsolatok Magyarországgal, külkereskedelem, tőkeáramlás

 

A magyar-szerb külkereskedelem áruszerkezete (M EUR)

 

 

Értékváltozás és a forgalom megoszlása 2009-ben (%)

 

Forrás: KSH

 

Szerbia Magyarország kereskedelmi partnerei között az exportban a 20., az importban pedig a 31. helyet foglalja el.
A kétoldalú áruforgalom 2006-2008 között összességében 179,4%-kal nőtt, és 2008-ben meghaladta az 1,2 Mrd eurót. 2009-ben a világgazdasági válság hatására a Szerbiába irányuló magyar export értéke 33,7%-kal, az onnan származó importunk 5,3%-kal csökkent.
A legfontosabb magyar exportcikkek: gabona és gabonakészítmény, kőolaj és kőolajtermékek, földgáz, villamos energia, gyógyszer, gumigyártmány, parafa és fatermék, gépek, híradástechnikai berendezések, villamos gépek, közúti járművek. A válság hatására a nyersanyagok exportja csökkent a legjelentősebben, nőtt ugyanakkor többek között az élő állatok, hús és a gyógyszeripari termékek exportja.
Az importban jelentős tételt képviselnek a cukor, cukorkészítmény, fémtartalmú ércek, villamos energia, szerves vegyi termékek, műtrágya, színesfém, gépek, gépi berendezések. Az energiahordozók kivételével minden árufőcsoport importja csökkent, értékben a legjelentősebben a feldolgozott termékeké.
2009 decemberében megállapodás született a MALÉV és a Szerb Polgári Légügyi Hatóság között, melynek eredményeként 2009. december 14-étől hivatalosan is újraindították a Budapest és Belgrád közötti légiközlekedést, ezzel is megkönnyítve a két ország közötti gazdasági kapcsolatok fejlesztését.

 

Kétoldalú közvetlen tőkebefektetések, 2006-08 (M EUR)

 

Forrás: MNB

 

Szerbiában a legnagyobb magyar cégek közül jelen van az OTP Bank Zrt., OTP Banka Srbija a.d. néven, míg a MOL közel 30 benzinkutat üzemeltet. A Betonút Zrt. a Valjevo Put útépítő vállalatot vásárolta meg 2007-ben, a Masterplast Group Zrt. Szabadkán vásárolt gyáregységet, a Conti Tech Rubber Industrial pedig gumi szállítószalag gyártó vállalatban vásárolt tulajdoni részesedést. A Fornetti cég beruházása szintén magyar sikertörténet. A nagyobb magyar cégek befektetései mellett Szerbiában becslésünk szerint több mint négyszáz szerb-magyar vegyesvállalat működik.
A Magyarország felé irányuló szerb tőkekivitel még mindig elhanyagolható mértékű, Szerbia továbbra is a privatizációban, a külföldi tőkebeáramlás növelésében érdekelt.

 

 

 

Magyar export szempontjából perspektivikus ágazatok, termékcsoportok

 

Szerbia 2009. évi importadatait figyelembe véve az alábbi termékcsoportok kaphatnak kiemelt szerepet: kőolajipari termékek, gépjárművek, fémipari termékek, ipari gépek és berendezések, háztartási elektronikai berendezések, gyógyszerek, növényvédő szerek, műanyagipari termékek, vegyipari termékek, papíripari termékek, gumiipari termékek.

 

 

 

Magyar szempontból perspektivikus privatizációs lehetőségek

 

Szerbiában magyar befektetői szempontból kiemelt jelentőségűek az alábbi ágazatok: mezőgazdaság, élelmiszeripar, építőipar, gyógyszeripar, energetika és bányászat, ICT, bőripar, textilipar, turizmus azon belül gyógyfürdő túrizmus, elektronika és faipar. A befektetők további információt kérhetnek a szerb non-profit befektetés-ösztönző állami szervezettől, a SIEPA-tól és a Szerb Privatizácós Ügynökségtől.

 

 

 

Közbeszerzés

 

2009. január 6-án lépett hatályba az új Közbeszerzési Törvény Szerbiában, mellyel megteremtődtek a modern közbeszerzési eljárás alapjai. Ez a törvény tartalmazza egy átfogó, hatékonyan működő közbeszerzési rendszer működését elősegítő jogi környezet leírását.

A régi 2002-es Közbeszerzési Törvényben és a 2003-ban megszavazott törvénymódosításban szereplő jogszabályokat egy új, modernizált közbeszerzési jogi keret váltja fel. A korábbiakkal ellentétben, az új Közbeszerzési Törvény alapján a következő intézmények felügyelik a közbeszerzési pályázatok menetét:

- Közbeszerzési Hivatal
- Közbeszerzési Jogvédő Bizottság
- Közbeszerzési tanácsadó
- Pénzügyminisztérium

 

A Közbeszerzési Hivatal feladatai és hatásköre:

1. részvétel az új előírások megalkotásában a közbeszerzési pályázatok területén;
2. tanácsadás biztosítása az ajánlatkérők és az ajánlattevők számára;
3. a közbeszerzési pályázatok menetének figyelemmel kísérése;
4. jogsértés esetén jogvédelem iránti kérelem beadása;
5. a közpénzek felügyeletével foglalkozó intézmények, a költségvetés felügyeleti hatóság és más jogsértési ügyben eljáró állami szerv tájékoztatása a közbeszerzési pályázatok
   folyamán észlelt törvényszegésekről;
6. a közbeszerzési tanácsadók számára oklevél kiadása, valamint az okleveles közbeszerzési tanácsadókról adatbázis készítése és kezelése;
7. a releváns szakirodalom kiadása és terjesztése;
8. a közbeszerzési pályázatok ajánlatkérői számára a pályázat kiírásához szükséges formanyomtatványok elkészítése;
9. folyamatos tájékozódás más országokban kiírásra került közbeszerzési pályázatokról;
10. statisztikai és más adatok gyűjtése a sikeresen végződött közbeszerzési pályázatokról, megkötött megbízási szerződésekről és a közbeszerzési rendszer hatékonyságáról;
11. a közbeszerzési internet portál kialakítása és működtetése, az ajánlatkérők és az ajánlattevők hatékonyabb informálása érdekében;
12. a közbeszerzési pályázatokban érdekelt külföldi intézményekkel és szakértőkkel folyamatos kapcsolattartás kialakítása;
13. más állami intézményekkel és szervezetekkel, valamint a kötelező társadalombiztosítási szervezetekkel, a tartományi intézményekkel valamint a helyi önkormányzatokkal
    folyamatos kapcsolat tartása;
14. a törvényben foglalt egyéb tevékenység;

A Közbeszerzési Jogvédő Bizottság feladatai és hatásköre:

1. a bizottság jogi személynek számít, székhelye Belgrádban található, saját pecséttel rendelkezik és működését az állami költségvetésből finanszírozzák;
2. elsődleges feladata a közbeszerzési pályázatok során az ajánlattevők jogainak és a közjog védelme;
3. a pályázói jogok és a közjogi érdekek védelmére beadott kérelmek elbírálása és azokról döntés meghozatala;
4. az ajánlatkérő elleni panaszok kivizsgálása;
5. döntést hoz arról, hogy az ajánlatkérő ellen beadott jogorvoslati kérelem akadályozza-e a közbeszerzési pályázat további folyamatát;
6. a jogvédelmi eljárások díjainak meghatározása;
7. az általa hozott döntések végrehajtásának követése;
8. a közbeszerzésben érdekelt külföldi intézményekkel és szakértőkkel folyamatos kapcsolat tartása;
9. a törvényben foglalt egyéb tevékenység;

 

A Közbeszerzési Jogvédő Bizottságnak 5 tagja van, egy elnöke és négy tagja. A bizottság elnökét a kormány javaslatára a Szerb Parlament választja. A bizottság elnöke és tagjai 5 éves periódusra kerülnek kinevezésre, és ugyanazon személy legfeljebb kétszer lehet a bizottság tagja. A bizottság elnöke és tagjai más közalkalmazotti pozíciót nem tölthetnek be, politikai pártokban nem tölthetnek be pozíciót, az összeférhetetlenség elkerülése érdekében nem végezhetnek más olyan tevékenységet, ami hatással lenne független és önálló döntéshozatalukra. A jogvédő bizottság tagjainak jogi végzettséggel és legalább két éves a közbeszerzés területén végzett, vagy pedig hét éves végzettségüknek megfelelő munkatapasztalattal kell rendelkezniük.

A közbeszerzési tanácsadó feladatai és hatásköre:

1. a közbeszerzési pályázat ajánlatkérője köteles, hogy a működési szervezetében előírt munkahelyek számában biztosítson legalább egy közbeszerzési tanácsadói munkakört.
2. a közbeszerzési tanácsadónak az ajánlatkérőnél nem meghatározott időre szóló munkaszerződéssel, valamint a közbeszerzési pályázatok kezeléséhez szükséges oklevéllel kell rendelkeznie.
3. A Pénzügyminisztérium írja elő a közbeszerzési tanácsadói oklevél kiadásának feltételeit és meghatározza:
• mely ajánlatkérőknek kell közbeszerzési tanácsadót kineveznie;
• mely feladatokat látja el a tanácsadó;
• a közbeszerzési tanácsadók képzéséhez szükség programot;
• a közbeszerzési tanácsadók képzését végző szakemberek képesítését;
• a közbeszerzési tanácsadói oklevél megszerzésének feltételeit.
4. az ajánlatkérő egynél több közbeszerzési tanácsadót is kinevezhet.
5. a közbeszerzési tanácsadók számára az oklevelet a Közbeszerzési Hivatal biztosítja
6. az ajánlatkérő köteles lehetővé tenni, hogy a közbeszerzéssel foglalkozó alkalmazottja a munkaviszony kezdetétől számolt három hónapon belül elvégezhesse a közbeszerzési tanácsadói képzést.

A közbeszerzési pályázatok feltételei és menete:

A szerb törvény a következő közbeszerzési eljárásfajtákat ismeri:

1. nyílt eljárás
2. meghívásos eljárás
3. tárgyalásos eljárás
4. hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás
5. tervpályázat
6. egyszerű közbeszerzési eljárás

 

1. Nyílt eljárás:

Nyílt eljáráson minden érdeklődő ajánlattevő részt vehet.

 

2. Meghívásos eljárás:

Meghívásos eljárás esetén a pályázat első fázisában az ajánlatkérő elbírálja, mely ajánlattevők felelnek meg az általa meghatározott feltételeknek, míg a második fázisban a kiválasztott ajánlattevőket felhívja, hogy nyújtsák be ajánlataikat a közbeszerzési pályázatra. Meghívásos eljárásra akkor kerül sor, amikor olyan termékek, szolgáltatások vagy pedig munkálatok kerülnek beszerzésre, melyekhez a technikai, szakértői és pénzügyi feltételeket csak korlátozott számú ajánlattevő tudná biztosítani. A közbeszerzés akkor is lehet meghívásos, amikor az idő és munkaráfordítás szempontjából nem lehet előre megtervezni a pályázat határidejét, valamint amikor bizonyos termékek időről-időre történő beszerzéséről, vagy pedig karbantartási munkálatokról van szó. Az ajánlatkérő a pályázatban foglalt határidőn belül köteles kiválasztani a feltételeknek megfelelő ajánlattevők listáját, melynek legalább három ajánlattevőt kell tartalmaznia és egy bizonyos időszakra, de legfeljebb két évre szóló megfelelést kell tanúsítania.

 

3. Tárgyalásos eljárás:

Az ajánlatkérő abban az esetben hirdethet meg tárgyalásos közbeszerzési eljárást, amennyiben:
- a nyílt vagy pedig meghívásos eljárás során az összes ajánlattevő hibás, vagy pedig nem teljes, elfogadhatatlan pályázatot adott be, azzal a feltétellel, hogy az eredeti pályázatban szereplő részvételi, technikai és bírálati szempontokon nem változtat. A tárgyalásos eljárás során az ajánlott ár nem lehet magasabb az eredeti pályázatban szereplőnél.
- kivételes esetben, amikor a munkálatok, termékek vagy pedig szolgáltatások természete és az azokból eredő veszélyek miatt nem lehet előre meghatározni a közbeszerzés értékét.
- a munkálatokra meghirdetett közbeszerzés csak és kizárólag kutatásra, fejlesztésre, vagy pedig kísérletre vonatkozik, nem pedig haszonszerzési céllal, vagy pedig a kutatás és fejlesztés árának megtérítésével kerül kiírásra.

 

4. Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás:

Az ajánlatkérő abban az esetben indíthat hirdetmény nélküli közbeszerzési eljárást, amennyiben:
- a nyílt vagy a meghívásos eljárás során egy ajánlattevő sem adott be ajánlatot, azaz a meghívásos eljárás első fázisára egy ajánlattevő sem jelentkezett, vagy pedig ha az összes ajánlat érvénytelen volt, azzal a feltétellel, hogy az eredeti pályázatban szereplő részvételi, technikai és bírálati szempontokon nem változtat.
- a pályázat olyan termékek beszerzésére irányul, melyek csak és kizárólag kutatásra, fejlesztésre és kísérletre kerülnek felhasználásra, azaz belőlük haszon nem származik, valamint a kutatás és fejlesztés ára nem kerül megtérítésre.
- a pályázat tárgya specifikus technikai vagy művészeti tulajdonságokkal rendelkezik, vagy pedig kizárólagos joggal védett, azaz a beszerzést csak egy bizonyos pályázó tudná biztosítani (művészeti alkotás).
- előreláthatatlan okból, vagy kivételesen sürgős esetben, mely az ajánlatkérő szándékától függetlenül keletkezett, az ajánlatkérő nem tudja magát a nyílt és a meghívásos közbeszerzési határidőkhöz tartani.
- amennyiben egy előző szállítás kiegészítéséről, vagy pedig a közbeszerzés tárgyának részleges cseréjéről, kibővítéséről van szó, melynek során az ajánlatkérő kénytelen más ajánlattevőhöz fordulni és olyan anyagokat beszerezni, melyek az előzőektől eltérő technikai tulajdonságokkal rendelkeznek.
- az eljárás tárgya az árubörzén értékesített, vagy eladásra bocsátott termék beszerzése.

 

5. Tervpályázat:

Az ajánlatkérő közbeszerzési eljárást írhat ki várostervezési, építészeti, építőipari, tervezőmérnöki, informatikai és mérnöki szolgáltatások beszerzésére. A terveket, tervrajzokat, művészi megoldásokat egy független bírálóbizottság bírálja el. A bírálóbizottság tagjai olyan személyek lehetnek, akiket semmilyen kapcsolat sem köti a pályázókhoz. Amennyiben az ajánlatkérő a ajánlattevőktől különleges feltételek teljesítését, vagy pedig bizonyos munkatapasztalatot és referenciát vár el, a bírálóbizottság legalább egyharmadának ugyanazon szakmai feltételeknek kell megfelelnie.

 

6. Egyszerű közbeszerzési eljárás:
Olyan közbeszerzési eljárás, melynek során a beszerzés tárgyát képező termékek, szolgáltatások és munkálatok értéke éves szinten alacsonyabb a Szerb Köztársaság éves államháztartási törvényében előírtaknál.

 

A közbeszerzési pályázat elindítása:
1. a kiírás feltételei
2. a pályázati dokumentáció
3. a pályázati dokumentáció beszerzése
4. a közbeszerzés értékének meghatározása
5. a közbeszerzés műszaki leírása
6. a pályázati részvétel feltételei
7. a legelőnyösebb ajánlat kiválasztásának feltételei
8. az ajánlat benyújtása
9. a közbeszerzés határideje
10. a közbeszerzési eljárás meghirdetése
11. a közbeszerzési ajánlatok bontása és elbírálása

 

1. A kiírás feltételei:

Közbeszerzési eljárás akkor kerülhet kiírásra, amennyiben az a Szerb Köztársaság, az autonóm tartomány, vagy pedig helyi önkormányzatok éves költségvetési tervezetében szerepel. A közbeszerzési eljárás kiírásakor a megrendelő köteles a pályázat kiírásának szándékáról írásos döntést hozni, melynek tartalmaznia kell:

• a közbeszerzési eljárás számát;
• a közbeszerzési eljárás tárgyát és az eljárás fajtáját;
• a közbeszerzés értékét;
• a befektetési jelentőséggel bíró közbeszerzési kiírására adott építési engedélyt;
• az eljárás tervezett határidejét;
• a közbeszerzés költségvetési fedezetének bizonyítékát.
• meghívásos vagy tárgyalásos eljárás esetén annak okait;

 

2. A pályázati dokumentáció:

Az ajánlatkérőnek olyan pályázati dokumentációt kell előkészítenie, mely alapján az ajánlattevők érvényes ajánlatot tudnak beadni. A pályázati dokumentációban szereplő adatoknak és feltételeknek teljes mértékben meg kell felelniük a pályázati hirdetésben foglaltakkal.
A pályázati dokumentációnak tartalmaznia kell:

1. a felhívást ajánlat beadására;
2. pályázati útmutatót az ajánlat elkészítéséhez;
3. formanyomtatványt az ajánlathoz;
4. formanyomtatványt a pályázati feltételeknek való megfelelés igazolására;
5. a közbeszerzési szerződés mintapéldányát
6. a közbeszerzés tárgyának típusát, technikai tulajdonságait, minőségét, mennyiségét, leírását, az ellenőrzés és a minőségi garanciák biztosításának módját, a végrehajtás határidejét és helyét;
7. a technikai dokumentációt és tervrajzokat, valamint a megrendelő hitelképességének igazolását, amennyiben a közbeszerzés tárgya pénzügyi szolgáltatás vagy hitel biztosítása;
8. formanyomtatványt a pénzügyi ajánlathoz és útmutatót a kitöltéshez;
9. meghívásos közbeszerzési pályázat esetén, az első fázishoz e dokumentumok csak egy részét tartalmazza;

 

3. A pályázati dokumentáció beszerzése:

Az ajánlatkérőnek a közbeszerzési pályázat meghirdetésének pillanatától biztosítania kell az érdeklődők számára a pályázati dokumentáció közvetlen megtekintését, átvételét, vagy írásbeli kérelem esetén azt postai úton, telefaxon, vagy pedig elektronikus úton továbbíthatja és megjelentetheti a Közbeszerzési Web Portálon (portal.ujn.gov.rs).
A közbeszerzési pályázati dokumentáció átvételénél az ajánlatkérő csak a dokumentáció sokszorosítási és postázási költségét fizetteti ki.
Amennyiben az ajánlatkérő az ajánlatok beadásának határidején belül megváltozatja, vagy kiegészíti a pályázati dokumentációt, arról köteles haladéktalanul a pályázati dokumentációt megvásároló potenciális ajánlettevőket értesíteni. Az érdeklődő ajánlattevő írásban kérheti az újabb feltételek magyarázatát, tisztázását. Amennyiben a pályázati dokumentáció túlságosan terjedelmes, vagy pedig az ajánlat elkészítéséhez szükség van terepen végzett felmérésére (építési terület megtekintése) és a beszerzés helyszínének megtekintésére, vagy amennyiben a ajánlatkérő hat nappal az ajánlat beadási határideje előtt változtat a pályázati feltételeken, az ajánlattevő köteles a határidő meghosszabbítására.

4. A közbeszerzés értékének meghatározása:

Árubeszerzés esetén:

• amennyiben vásárlásról, kölcsönzésről, vagy lízingről van szó és a közbeszerzési szerződés 12 hónapra, vagy annál rövidebb időre köttetik, a becsült érték a szerződés teljes hosszára érvényes árat veszi figyelembe. 12 hónapot meghaladó közbeszerzési szerződés esetén a becsült érték az első 12 hónapra vonatkozó beszerzés értékét veszi figyelembe, majd az azon felüli beszerzés időarányos értékét hozzáadva alkotja a teljes beszerzés becsült értékét.
• Amennyiben a közbeszerzési szerződés határozatlan időre köttetik, a becsült érték a beszerzés átlagos havi értékének 48-szorosa.

Szolgáltatás beszerzése esetén:

• a szolgáltatás becsült értékébe a megrendelő köteles beszámolni minden olyan költséget, ami a szolgáltatás végzéséhez szükséges feltételek teljesítésénél keletkeznek;
• a biztosítási szolgáltatások esetén – a biztosítás, kezelési költség és további kiadások is beszámításra kerülnek;
• banki szolgáltatások esetén – a kezelési költség és további kiadások is beszámításra kerülnek;
• építészeti szolgáltatások, dizájn és várostervezési szolgáltatások esetén – költségtérítés és kezelési költség is beszámításra kerül;

Munkálatok beszerzése esetén:

• a munkálatok teljes értéke képezi a közbeszerzés értékének lapját, melyhez hozzáadódik a munkavégzéshez szükséges eszközök és szolgáltatások értéke.

5. A közbeszerzés műszaki leírásának meghatározása:

A műszaki leírás ismertetése a pályázati dokumentáció kötelező részét képezi. Az ajánlatkérő a műszaki leírást a következők alapján határozza meg:
- a szerb, európai és nemzetközi szabvány és más minőségi tanúsítványra, vagy hasonló dokumentumra való hivatkozással;
- az elvárt funkcionális tulajdonságok listáján keresztül, melynek precíznek és pontosnak kell lennie.
- a közbeszerzési pályázat műszaki leírásának való megfelelés bizonyítására minden olyan oklevél, minőségi tanúsítvány és hasonló dokumentum felhasználható, mellyel a pályázó igazolni tudja a kritériumok teljesítését.

 

6. A pályázati részvétel feltételei:

Az ajánlatkérő a közbeszerzési pályázatban ismerteti a részvétel feltételeit. Részvételi joga van annak az ajánlattevőnek, aki:
- a tevékenységének megfelelő cégjegyzékben regisztrálva van;
- a közbeszerzés tárgyát képező tevékenység végzésére alapítódott;
- ellen a közbeszerzési pályázat kiírása előtti két évben nem született jogerős bírósági döntés, vagy tevékenysége nem került betiltásra;
- a szerb törvényeknek megfelelően eleget tett adózási és más fizetési kötelezettségének;
- a közbeszerzési pályázatban foglalt tevékenységhez szükséges működési engedéllyel, igazolással rendelkezik;
- a megfelelő pénzügyi és humán erőforrási háttérrel rendelkezik;
- aki megfelelő technikai feltételekkel rendelkezik.

 

7. A legelőnyösebb ajánlat kiválasztásának feltételei:

A legelőnyösebb ajánlat kiválasztása a következők alapján történik:
- az összességében legelőnyösebb ajánlat vagy
- a legalacsonyabb ár.

 

Az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztásakor a következő szempontokat veszik figyelembe:
- az ajánlat ára;
- a fizetés feltétele;
- a beszállítási, munkavégzési, szolgáltatási idő;
- folyó kiadások;
- gazdaságosság;
- minőség;
- technikai és technológiai előnyök;
- szervízelési és karbantartási lehetőségek;
- garanciális idő, garancia fajtája;
- tartalék alkatrészek biztosítása;
- garancia lejárta utáni karbantartás;
- esztétikai és funkcionális szempontok.

 

Az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztásakor, az ajánlatok elbírálásánál, ha hazai és külföldi ajánlat is érkezett, az ajánlatkérőnek az összességében legelőnyösebb hazai ajánlatot kell kiválasztania, amennyiben a hazai legelőnyösebb és a külföldi legelőnyösebb ajánlat között kevesebb, mint 20 pontos eltérés van a külföldi ajánlattevő javára.

Árubeszerzés esetében, amennyiben az ajánlattevők között van olyan, aki hazai eredetű árut biztosít és olyan is, aki külföldi árut biztosít, a hazai árut beszállító ajánlattevőt kell az ajánlatkérőnek kiválasztania azzal a feltétellel, hogy a legelőnyösebb hazai termék beszállítására és a legelőnyösebb külföldi termék beszállítására adott ajánlat között kevesebb mint 20 pontos eltérés van a külföldi terméket beszállító ajánlattevő javára.

Amennyiben a legalacsonyabb ár határozza meg a pályázat elbírálását és amennyiben hazai és külföldi ajánlattevő is beadta ajánlatát, az ajánlatkérőnek a hazai ajánlattevőt kell kiválasztania azzal a feltétellel, hogy a hazai és a külföldi árajánlat között kevesebb mint 20%-os eltérés van a külföldi ajánlat javára.

 

8. Az ajánlat benyújtása:

Az ajánlattevő a következő módon nyújthatja be pályázatát a közbeszerzési pályázatra:
- postai úton;
- elektronikus úton (igazolt és hitelesített elektronikus aláírással ellátva);

Egy ajánlattevő csak egy ajánlatot nyújthat be. Az az ajánlattevő, aki már önállóan benyújtotta ajánlatát, ugyanazon pályázaton, mint partner már nem pályázhat. Az ajánlat határidejét minden ajánlatban szerepeltetni kell és az nem lehet rövidebb 60 napnál. Az ajánlatkérőtől írásban joga van az ajánlattevőnek a határidő meghosszabbítását kérelmezni. Az ajánlatkérőnek jogában áll a kirívóan alacsonynak értékelt árajánlatot elutasítani és/vagy további az árajánlattal kapcsolatos magyarázatot kérni.

 

9. A közbeszerzés határideje:

A közbeszerzési pályázat határidejét a szerb hivatalos közlönyben „Sluzbeni galasnik Srbije” való megjelenéstől számítják.

 

10. A közbeszerzési pályázat meghirdetése:

A közbeszerzési eljárást a megrendelő által a szerb hivatalos közlönybe való eljuttatásától számított 15-ik napon jelentetik meg. Az egyszerű közbeszerzési pályázatokat a Közbeszerzési Web Portálon is megjelentetik. A közbeszerzési pályázat nyelve a szerb.
Amennyiben a közbeszerzési pályázat értéke árubeszerzés és szolgáltatás esetében meghaladja a 150 millió dinárt, míg munkálatok esetében meghaladja a 300 millió dinárt, a megrendelő köteles a pályázatot a szerben kívül még egy a nemzetközi kereskedelemi gyakorlatnak megfelelő nyelven megjelentetni.

 

A hirdetések fajtái:
- előzetes tájékoztatás
- nyílt felhívás
- tájékoztatás a legelőnyösebb ajánlat kiválasztásáról
- tájékoztatás a közbeszerzési szerződés aláírásáról
- tájékoztatás a közbeszerzési eljárás érvénytelenné nyilvánításáról

 

11. A közbeszerzési ajánlatok bontása és elbírálása:

A pályázatra érkezett ajánlatokat nyilvánosan bontják fel. Kivételes esetben az ajánlatkérőnek joga van az üzleti, hivatali, katonai és állami titkok védelmének érdekében az ajánlatok zártkörű felbontására.

Az ajánlatok felbontásáról jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza:

• az ajánlat iktatószámát;
• az ajánlattevő nevét, vagy számát;
• az árajánlatot és árengedményeket;
• a bírálati szempontok teljesítését igazoló adatokat;
• az ajánlat hiányosságait.

Az ajánlatkérő köteles a pályázatok felbontását követő három napon belül arról hivatalos értesítést küldeni a bontásról az ajánlattevők részére.

További információk megtalálhatók a Szerb Közbeszerzési Hivatal honlapján:
www.ujn.gov.rs