Általános információk

 

 

 

 

Főbb gazdasági mutatók, a gazdaság szerkezete, főbb ágazatok

 

Portugália főbb gazdasági mutatói, 2007-09

Forrás: Eurostat

 

Portugália az exportteljesítményétől függő nyitott gazdaság. Hosszú évek óta halmozza az adósságait – államadóssága 2009 végén elérte a GDP 76,8%-át.
A 2009. szeptemberben megválasztott szocialista kormány célul tűzte ki a fenntartható fejlődés kereteiben a gazdaság fejlődésének élénkítését, a termelő-tevékenységek megújítását (technológiaváltás), az államadósság és a költségvetési deficit lefaragását, amit elsősorban a gazdaság nemzetköziesedése, az áru-, a szolgáltatás- és a technológia külkereskedelem dinamikus bővítése útján kíván megvalósítani. Meghatározták azokat az ágazatokat (ipar,  energetika, kereskedelem, turizmus, szállítás-logisztika, szolgáltatások), amelyek export-célú ösztönzését ajánlatosnak, támogatandónak tartják.
A gazdaságfejlesztési stratégia súlypontját a KKV-k fejlesztésére, megerősítésére, külpiaci tevékenységük, az általuk előállított export árualapok bővítésére helyezték át. A megvalósításhoz sokoldalú állami eszközrendszer járul hozzá: intézményes támogatás, oktatás-képzés, gazdaságdiplomácia, EU-s alapokból és hazai forrásokból a finanszírozási formák és módozatok kidolgozása, egyes hagyományos portugál termékek, s a technológiaváltással portugál termékké erősödött cikkek (pl. a bor, az olívaolaj, az elektromos autók akkumulátora, megújuló energiák előállítására alkalmas eszközök) világméretű exportkampányának támogatása.
A válságkezelésben Portugália egészen a legutóbbi időkig kerülni igyekezett a drasztikusan fájdalmas intézkedések meghozatalát, különös tekintettel arra, hogy 2009. szeptemberben parlamenti és önkormányzati választásokat tartottak. Az új kormány próbálta tartani a korábbi stratégiát, és 2010 elejéig nem súlyosbította a lakosság terheit. A súlyos eladósodottság, az uniós elvárások és követelmények szorításában, majd a görög gazdaság bedőlése és a belső ellenzék nyomására 2010. február végére a portugál kormány új válságkezelő programot indított útjára. A Stabilitási és Növekedési Paktum szerint 2010-2013 között a jelenlegi 9,4%-os költségvetési hiányt 2,8%-ra szorítják le, és a 2009-ben még 2,7%-kal hanyatló gazdasági teljesítményt 1,7%-os növekedéssé változtatják. Az államadósságot 2012-ig még e program keretében sem tudják csökkenteni (2010: 85,4%, 2011: 88,9%, 2012: 90,1% és 2013: 89,3%), és a munkanélküliségi ráta e program hatására sem süllyed 9% alá. A személyi jövedelemadó már eddig is 7 kulcsos rendjéhez egy 8. kulcsot is rendeltek, ami 45%-os maximális adókulcsot vetett ki a 150 ezer eurót meghaladó jövedelmekre, valamint számos különadót is bevezettek. 2010-re befagyasztották a közalkalmazottak fizetését, s 2013-ig nem engedik, hogy a bérek növekedése elérje az infláció mértékét.

 

 

 

Külkereskedelmi tendenciák, statisztika, főbb partnerek, import termékek

 

Portugália külkereskedelmi forgalma, 2006-09

 

Forrás: Eurostat

 

Portugáliát külgazdasági kapcsolatai több mint 70%-ban az EU-hoz kapcsolják. (A szoros kötődést mutatja, hogy ha az EU-ban 1%-kal csökken a negyedéves növekedés, a portugál gazdaság negyedéves növekedése pusztán ettől a hatástól egyharmad %-kal lassabb lesz.) A nemzetközi gazdasági válság elmélyülésével, legfontosabb európai piacai (Spanyolország, Franciaország, Egyesült Királyság) visszaesésével az EU-ból származó import 6,4%-kal, az oda irányuló export majdnem a duplájával, 11%-kal csökkent.
Legfontosabb exportcikkei: mezőgazdasági, élelmiszeripari termékek, olaj- és vegyipari termékek, műanyagok, bőripar, fémipar, textilipar, gépjárművek, mechanikus gépek és berendezések.
Legnagyobb exportpiacai: Spanyolország, Németország, Franciaország, Angola, Egyesült Királyság
A főbb import termékek: gépek, gépi alkatrészek, ásványi tüzelőanyagok, gépjárművek, vegyipari és mezőgazdasági termékek, fémek, műanyag és gumi.
Legfontosabb import partnerországok: Spanyolország, Németország, Franciaország, Olaszország, Hollandia.
A külső piaci kapcsolatok átrendezésével, az uniós országok beszűkülő piacai helyett az ún. természetes partnereknél keresnek üzleti lehetőségeket: portugál nyelvű afrikai országok (Angola, amely 2008 végére és 2009-ben is Portugália 4. legnagyobb piaca volt, vásárlásai 586,2 M euróval nőttek; Bissau-Guinea, Mozambik, Zöldfoki szigetek), latin-amerikai partnerek (Brazília, Venezuela, Chile, Mexikó), észak-afrikai arab államok, Kína. A kelet-európai államok közül elsődlegesen Lengyelországban és Romániában szereztek nagyobb megrendeléseket.

 

 

 

Tőkeáramlás, statisztika, főbb partnerek

 

Portugália közvetlen tőkebefektetés importja és exportja, 2007-09

 

Forrás: Banco de Portugal

 

2009-ben a Portugáliában befektető legjelentősebb országok: Franciaország (17,8%), Egyesült Királyság (15,7%), Spanyolország (15,2%), Hollandia (15%), Németország (13,8%), valamint Olaszország, Svájc, Kanada, Luxemburg. A legfontosabb célszektorok: kis- és nagykereskedelem (35,9%), ingatlan, bérleti tevékenységek és szolgáltatások (25,3%), illetve a feldolgozóipar (22,6%).
A külföldre irányuló portugál tőke célországai a 2000-es évek elejéig nagyrészt Spanyolország és Brazília voltak, 2007-től azonban egyre inkább a portugál nyelvű afrikai országok, különösen Angola felé fordultak. Románia és Lengyelország is a preferált célországok közé tartozik.
2009-ben a kivitt tőke több mint fele ingatlanokba és (pénzügyi, szállítási, raktározási és kommunikációs) szolgáltatásokba irányult. A fontosabb célországok: Hollandia (28,6%), Spanyolország (15,7%), Angola (7%), Brazília (6,9%), Dánia, Németország, USA, Mozambik, Írország, Románia.

 

 

 

Bilaterális kapcsolatok Magyarországgal, külkereskedelem, tőkeáramlás

 

Magyarország Portugália szállítóinak sorában a 29., a portugál termékek vásárlói között a 32. helyen áll. Magyarország európai külkereskedelmi partnerei között Portugália a 25.

 

A magyar-portugál külkereskedelem áruszerkezete (M EUR)

 

 

Értékváltozás és a forgalom megoszlása 2009-ben (%)

 

Forrás: KSH

 

2009-ben a kétoldalú külkereskedelmi forgalom, mind a kivitel, mind a behozatal mintegy 20%-kal visszaesett.
Exportunkban a válság hatására csökkent ugyan a gépek és különféle berendezések aránya, de szállításainkban továbbra is ez az árucsoport a meghatározó (mobiltelefon, TV készülék, motor és gépjármű alkatrész, háztartási gép).
A gépek és berendezések exportjának döntő többségét négy nagy multinacionális vállalat (Audi, Digital Disc, Nokia és Philips) adja már ötödik éve (elektronikai és autóipari cikkek, alkatrészek). Az általuk exportált 10 legnagyobb termékcsoport kivitele meghaladja a teljes kivitel 75%-át, ami rendkívül magas szállítói és cikkcsoportos koncentrációt jelent.
A magyar importban is a gépek és berendezések és a feldolgozott termékek dominálnak (elektronikai cikkek, gépjármű alkatrész, elektromos készülékek, műanyagáruk, gyógyszerek, bútor, húskészítmény, gyümölcslé). A behozatal területén a kis- és középvállalatok lényegesen nagyobb szerepet játszanak, mint a kivitelben. A cikkskála sokkal diverzifikáltabb, és a szállítói koncentráció is jóval alacsonyabb. A 10 legnagyobb import-termékcsoport részaránya például 2009-ben is 60 % alatt maradt.

 

Kétoldalú közvetlen tőkebefektetések, 2006-08 (M EUR)

 

Forrás: MNB

 

A magyarországi portugál tőkebefektetések a korábbi években – a 2006. közepéig tartó portugál gazdasági recesszió miatt – lassan bővültek. 2007-ben már érzékelhető volt a portugál befektetői és üzleti érdeklődés jelentős erősödése, és a tőkebefektetések dinamikus növekedése. 2008-ban a portugál befektetők figyelme elsődlegesen a magyar ingatlanpiacra irányult.
Portugál becslések szerint a Magyarországon megvalósított portugál tőkebefektetések állománya jelenleg 400 M euró.
Portugália magyarországi tőkebefektetése a jelentős földrajzi távolság, a gazdaságok eladósodottsága, hosszú ideje tartó gyengélkedése, továbbá az eltérő befektetői prioritások következtében meglehetősen alacsony.
A Magyarországon letelepedett egyik legnagyobb cég, az építőipar, közműfejlesztés és az ingatlanpiac terén érdekelt Mota-Engil számos belső probléma után kivonult Magyarországról, térségi irányító szervezetét Lengyelországba helyezte át. Az édesipari Danesita Hungaria Kft, amely 1997-től működött Magyarországon, s termelésének zömét exportálta, mára kivonult a magyar piacról.
Az aktív tevékenységet folytató portugál és portugál-magyar vegyes vállalatok, az ingatlanfejlesztés (Key Space, Vaz Guedes), telekommunikáció (Hungaro DigiTel KFT), a parafa feldolgozás és borászat (Hungarokork Amorim RT, HP Cork KFT, ParaMetál KFT), az autóértékesítés, autóleasing (Tecnicrédito Rt), s a nyomdaipar (Technogravura KFT) területén működnek. Eredményes a Consulgal cég a metróépítés és rekonstrukció, a Neopul, a SIMI cég (részt vesz a Csepeli szennyvíztisztító szerkezeti elemeinek építésében), és a Somague cég az építkezések, vasúti- és közműfejlesztések, az EDP és a Matos cégek az alternatív energia, a Logoplaste és Plásticos Futura cégek a műanyagipar, valamint a Banco Espirito Santo (BES), a Banif a banki szolgáltatások területén.
A Tecnicrédito KFT 2006. óta teljes jogú bankként működik és ezalatt közel négyszeresére növelte magyarországi autó értékesítését és leasingjét, továbbá kilenc vidéki városban hozott létre képviseleti irodákat. A francia-portugál vegyes tulajdonú Primus Bank 2008. szeptemberben fiókot nyitott Magyarországon – tulajdonosi szerkezete azonban gyorsan változott: a franciák kivásárolták a portugál tulajdonost.
A Consulgal cég részt vesz különféle közműfejlesztésekben és környezetvédelmi projektekben, a 2-es metró rehabilitációs és a 4-es metró kivitelezési munkálataiban, valamint szorosan együttműködik a magyar Metrober vállalattal, továbbá magyarországi központtal befektetéseket tervez a bolgár, román és más délkelet-európai piacokon.
2009-ben kisebb portugál cégek (média, reklám, üzleti tanácsadás, számítástechnika) indítottak vállalkozásokat Magyarországon, sőt Budapesten egy portugál étterem is kaput nyitott.
Portugáliában jelentős magyar tőkebefektetésről nincs információ, három kisebb, magyar tulajdonú vállalat, illetve néhány magyar érdekeltség működik a szakipari kivitelezések, az építőipar, a vendéglátóipar, az idegenforgalom, különféle szolgáltatások és a kereskedelem területén.

 

 

 

Magyar export szempontjából perspektivikus ágazatok, termékcsoportok

 

Mezőgazdaság, élelmiszeripar (tejipar, húsipar, édesipar, konzervipar, fagyasztott termékek, méz, szeszipar, cukoripar, boripar, stb), madáreledel, állateledel, gyógyhatású termékek, gyógyszerek, vitamin, táplálék-kiegészítők, tisztálkodási szerek, kozmetikumok, fatermék, bútor, parketta, acéltermékek, vasáru, kohászati cikkek, alumínium, műanyag termékek, gumiáru, vegyi termékek, zárak, fémtömegcikkek, kályha, kandalló, napelem, építő anyagok, kertészeti termékek, elektronikai cikkek és alkatrészek, autóipari termékek és alkatrészek, gépek és berendezések, mérőműszerek, hírközlési cikkek, háztartási készülék, hűtőszekrény, TV, rádió, videó, adóvevők, valamint szolgáltatások, számítástechnika, telekommunikáció, alternatív energia, reklám, környezetvédelem, hulladékgazdálkodás, biztonságtechnika, minőség ellenőrzés, kutatás és fejlesztés, oktatás, tudományok, egészségügyi szolgáltatások, ügyfél szolgálat, stb.

 

 

 

Magyar szempontból perspektivikus privatizációs lehetőségek

 

Idegenforgalom és vendéglátóipar, építőipar, ingatlanfejlesztés, szolgáltatások, szállítás és fuvarozás, élelmiszeripar és mezőgazdaság, számítástechnika, telekommunikáció, média, elektronika, software, biotechnológia, alternatív energia, üzleti tanácsadás, munkaerő közvetítés, reklám tevékenység, biztonságtechnika, környezetvédelem, hulladékgazdálkodás, ügyfél szolgálat, oktatás, egészségügyi szolgáltatások, stb.

 

 

 

Közbeszerzés

 

A Portugál államigazgatás modernizálása, racionalizálása és elektronizálása keretében 2007.februárban törvényben szabályozva életre hívták a vállalati formában működő, 100%-osan állami tulajdonú ügynökséget, az Agencia Nacional de Compras Publicas -ANCP- (Entidade Publica Empresarial)-t. Ez az ügynökség a portugál pénzügyminisztérium háttérintézményeként szervezi, felügyeli, ellenőrzi és elektronikus rendszerben működteti a közbeszerzéseket. Az ANCP garantálja a közeszerzési eljárás szigorúságát, átláthatóságát, versenyképességét, továbbá hatékonyan hozzájárul a költségek racionalizálásához, a bürokrácia visszaszorításához.
A 8 millió eurós alaptőkével létrehozott ANCP elnökePedro Rodrigues Felício, a magánszektorból választott pénzügyi szakember. Az elnökség másik tagja  João Paulo Martins de Almeida, közösségi jogász, aki 2002-ben az Európai Központi Bank project-vezetőjeként az euró portugáliai bevezetését irányította.
Tevékenységéről, a kiírt tenderekről, az ANCP statisztikai jelentés készít és azt minden év október 31-ig a Brüsszeli Bizottság elé terjeszti.
Szabályzásában, a közbeszerzés határszámaiban követi a közösségi előírásokat. (Ld *A Bizottság 1422/2007/EK rendelete (2007. december 4.) a 2004/17/EK és 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a szerződés-odaítélési eljárásokra vonatkozó alkalmazási értékhatárai tekintetében történő módosításáról (1) Az Európai Unió Hivatalos Lapja, 05 de Dici...) Az új értékhatárokat a Bizottság egyébként 2009-ben fogja meghatározni.) Eszerint a jelenleg irányadó közbeszerzési értékhatárok az alábbiak:
A közbeszerzéseket szabályozó uniós irányelvek csupán a nagy szerződésekre vonatkoznak: az építési beruházások esetében az 5 millió eurónál nagyobb értékű szerződésekre. Az árubeszerzés és szolgáltatás rendelés/vásárlás esetén a 133 ezer eurónál nagyobb értékűekre, ha az ajánlatkérő központi költségvetési szerv, illetve a 260 ezer eurónál nagyobb értékűekre, ha az ajánlatkérő helyi önkormányzati költségvetési szerv. Ezen értékhatárokat meghaladó értékű ajánlati felhívásokat közzé kell tenni az EU Hivatalos Lapjában.

 

Klasszikus ajánlatkérők számára: Közszolgáltatók, mint ajánlatkérők számára:
133 000 euró 412 000 euró
206 000 euró 5 150 000 euró
5 150 000 euró
Az értékhatárokat el nem érő közbeszerzéseket a tagállamok nemzeti joga szabályozza.
Az aktuális áru- és szolgáltatás-beszerzésre kiírt tenderek (1. mobil kommunikáció, 2. információs technológia – hardware+software-, 3.papír és irodai szolgáltatások, 4. nyomtatás és másolás, mint szolgáltatás, 5.üzemanyagok, 6. higiénia és tisztaság, takarítás, 7. biztonság és felügyelet, 8. járművek, 9. energiahordozók) az ANCP internetes honlapján várják az ajánlattevőket. Elektronikus úton tehető meg az ajánlat – ehhez a szükséges digitális aláírást egyetlen, az oldalról letölthető és kitöltendő nyomtatványon lehet igényelni.

 

Portugáliai közbeszerzés jogi kerete:
Uniós Direktivák, amiket átemeltek a nemzeti jogszabályokba
 

 

Általános alapelvek

Transzparencia, Egyenlő bánásmód, Diszkrimináció-mentességAz állami szektor közbeszerzéseit jelenleg szabályozó, érvényben lévő portugál törvények és rendelkezések:
- Az adm eljárás kódexe n.º.32/91, 1991.Július 20 - módosította a n.º 6/96 tvr.
- n.º.197/99,tvr 1999.Június 8. (Szolgáltatások és szállítások);
- n.º 59/99, tvr 1999. Március 2. (Munkálatok);
- n.º 134/98, tvr 1998.Május 15. (Megoldás);
- n.º 223/2001,tvr 2001. Augusztus 9. (víz-, villanyáramszolg, közlekedési eszköz)
- n.º 245/2003, tvr 2003 October 7. (Standard Forms).
- n.º 1/2005, tvr 2005. Január részben átveszi a 2004/18/CE uniós Direktivát, módosítja a n.º 197/99. tvr-t.

2. Intézményes keretek
Országos szinten a közbeszerzések koordinálásért felelős a portugál Pénzügyminisztérium vagyongazdálkodási főigazgatósága - Direcção Geral do Património és a Közmunkaügyi Minisztérium - Instituto de Mercados de Obras Públicas e Particulares e do Imobiliário

 

Feladatok:

A Pénzügyminisztérium vagyongazdálkodási főigazgatósága
- kezdeményezi és elindítja az áruszállítási és szolgáltatási ügyekben a keretmegállapodás megkötésére irányuló eljárást
- felelős az uniós direktíváknak a belső jogba való átültetéséért, harmonizálásáért

A Közmunkaügyi Min. (Instituto de Mercados de Obras Públicas e Particulares e do Imobiliário) felelőssége
- a köz- és magánmunkák számára a piaci feltételeket biztosítani
- a szektorális szabályozást, előírásokat betartatni
- biztosítani a törvényességet;
- az uniós direktíváknak a belső jogba való átültetését, harmonizálását biztosítani . 
A közbeszerzési ügyekben a (jogi) viták rendezésére nincsen független hatóság
Adminisztratív ügyekben a vásárlót/fogyasztót védő hatóság jár el,
Peres ügyekben a polgári bíróság illetékes.
Az előírások megsértése, sérülése, kár-elszenvedés esetén a fent ismertetett rend hierarchiaja szerint lehet panasszal élni, polgári pert kezdeményezni.

 

3.A közbeszerzés fajtái

Klasszikus közbeszerzési eljárás - nyílt, zártkörű, és tárgyalásos eljárás
 Keretmegállapodások – Élelmiszerellátásra vonatkozó közbeszerzés több partnerrel
A szerződés odaítélése teljesen az EU direktítvája szerint, nincs duplicitás a nemzeti joggal
Szállítási –szolgáltatási szerződés esetén a szerződő hatóságnak minimálisan 5,3 illetve 2 ajánlattevővel kell konzultálnia az értékhatártól föggően.
Munkálatok (Works) esetén:
- 125.000 e alatt zártkörú eljárás
- 16.000 e alatt tárgyalásos eljárás
- 10.000 e alatt nem kell formális eljárást lefolytatni, de a szerződő hatóságnak minimálisan 3 ajánlattevővel kell konzultálnia
- 2.000 e alatt nincs formális eljárás

Reklám
- EU határérték felett: :
Official Journal of the European Union
Diário da República – Portugál állami Közlöny
Napilapok, szakújságok
Internet 
- EU határérték alatt:
Diário da República
Napilapok, szakújságok
Internet

 

4. A technika vivmányainak használata
Portugáliában bizonyos szállítói-szolgáltatói közellátói területeken, pl. az egészségüggyel kapcsolatos területeken Telematikus Katalógust (CatálogoTelemático ) www.dgpatr.ptctap) rendszeresítettek. . On-line nemzeti regisztert pedig a közbeszerzések web-lapján jegyzik.

5. Az E-beszerzés

 

Általános alapelvek
Az EU szabályainak megfelelni,és azokat betartani.
Az innovációs, tudásipar beszerzéseit a kormány elnöksége (Presidência do Conselho de Ministros) mint nemzeti programot, saját hatáskörbe vonta és az ANCP honlapján külön megjeleníti.
Az on-line aukciók, ‘piacok’ megejelenítését egyelőre tanulmányozzák.

 

Az e-közbeszerzések érvényben lévő jogszabályai
- n.º 1/2005 tvr
- n.º 111/2003 kormányrendelet
- n.º 104/2002 tvr

Linkek:

 

Direcção-Geral do Património
Direcção de Serviços de Aprovisionamento Público
ANCP – Agência Nacional de Compras Públicas, EPE
Rua Laura Alves, 4
1050 - 138 LISBOA
Tel.: +351 217 944 200
Fax: +351 217 944 225
E-Mail: contacto@ancp.gov.pt und concursos@ancp.gov.pt
Web: www.ancp.gov.pt

 

Diário da República – dre.pt (II Série – Parte L)
www.base.gov.pt
www.ancp.gov.pt

A közbeszerzési hírdetmények folyamatosan lekérdezhetőek a www.TendersZeal.com
web oldalon.