Általános információk

 

 

 

 

Főbb gazdasági mutatók, a gazdaság szerkezete, főbb ágazatok

 

Lengyelország főbb gazdasági mutatói, 2007-09

 

Forrás: Eurostat

 

A lengyel gazdaság 2009-ben a gazdasági válság ellenére, az EU tagállamok közül egyedüliként, pozitív, 1,7%-os GDP növekedést ért el. A recesszió elkerülését többek között a stabil makrogazdasági helyzet, a lengyel gazdaság viszonylag alacsony nyitottsága (az export a GDP 32%-a volt 2009-ben), a lengyel valuta leértékelődése és a lengyel kormány válságkezelő intézkedéseinek együttes hatása magyarázza a szakértők szerint. A lengyel gazdaságban továbbá kisebb súlyt képviselnek a pénzügyi szolgáltatások, az építő- és autóipari ágazatok, melyeket a válság leginkább érintett. Ennek következtében a vállalati csődök száma is kisebb mértékben növekedett a többi EU tagállamhoz képest. A munkanélküliség emelkedését nagymértékben enyhítette Lengyelország rugalmas bérrendezési mechanizmusa is, mely a reálkeresetek gyors csökkentését tette lehetővé. Ennek ellenére a munkanélküliségi ráta 2009 decemberére 11,9%-ra emelkedett (egy évvel korábban a mutató 9,5% volt).
Az Európai Bizottság 2010 tavaszi előrejelzése szerint a lengyel GDP 2010-ben 2,7%-kal, 2011-ben 3,3%-kal fog növekedni. A Bizottság elemzése szerint a lengyel GDP növekedési ütemének gyorsulását elsősorban a nemzetközi kereskedelem felélénkülése és a beáramló külföldi működő-tőke fogják segíteni.
A GDP arányos költségvetési hiány, a nemzeti össztermék 2%-át kitevő válságkezelő intézkedések (adócsökkentések és állami beruházások növelése), továbbá a munkanélküli-ellátási kiadások emelkedése következtében 7,1%-ra emelkedett 2009-ben a megelőző év 3,7%-os szintjéhez képest. A magas költségvetési hiány következtében az államadósság a GDP 51%-ára emelkedett és az Európai Bizottság előrejelzése szerint 2011-re megközelítheti a 60%-ot.

 

 

 

Külkereskedelmi tendenciák, statisztika, főbb partnerek, import termékek

 

Lengyelország külkereskedelmi forgalma, 2006-09

 

Forrás: Eurostat

 

2009-ben a lengyel termékexport 17%-kal, az import 25%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A kivitel értéke minden ország-csoport irányába visszaesett. A fejlett országok részaránya a 2008 évi 83%-ról 85,3%-ra, a fejlődő országoké 6,7%-ról 7%-ra nőtt. A fejlett országokon belül az EU tagállamokba irányuló export részaránya is nőtt, 79,3%-os részesedést ért el. A behozatalban a fejlődő országok részaránya emelkedett (a 2008. évi 19,1%-ról 21,0%-ra nőtt), míg a fejlett országok részesedése 0,5%ponttal, 68,8%-ra csökkent.
2008-hoz viszonyítva 2009-ben minden áruosztály forgalma csökkent kisebb-nagyobb mértékben, az exportban és az importban is (egyetlen kivétel a növényi termékek exportja, amelynek értéke kis mértékben növekedett).
2009-ben a lengyel kivitel főbb termékcsoportjai a gépek és villamossági cikkek (25,6%), járművek és szállítási célú áruk (18,3%), agrártermékek (11,6%), nem nemesfémek és ezekből készült áruk (10,3%), fa-, papír-, textil- és bőripari termékek (9,4%), műanyagok és gumi áruk (6,1%), vegyipari termékek (6%), valamint az ásványi termékek (3,3%) voltak.
A 2009 évi lengyel import főbb termékcsoportjai: a gépek és villamossági cikkek (25,3%), járművek és szállítási célú áruk (10,3%), ásványi termékek (10,3%), vegyipari termékek (10%), fa-, papír-, textil- és bőripari termékek (9,6%), nem nemesfémek és ezekből készült áruk (9,6%), műanyagok és gumi áruk (7,1%),
Lengyelország legfontosabb kereskedelmi partnere az EU, részaránya 2009-ben a kivitelben 79,3, a behozatalban 61,5%-ot ért el. Ezen belül a legjelentősebb kereskedelmi partnerország 1990 óta Németország - 2009-ben részesedése az exportban 26,1%, az importban 22,4% volt. További fontos partnerek az exportban (csökkenő sorrendben) Olaszország, Franciaország, Nagy-Britannia, Csehország, az importban pedig Kína, Oroszország, Olaszország és Franciaország.
Hazánk az összesített külkereskedelmi termékforgalom alapján a 11. helyen áll Lengyelország kereskedelmi partnereinek rangsorában.

 

 

 

Tőkeáramlás, statisztika, főbb partnerek

 

Lengyelország közvetlen tőkebefektetés importja és exportja, 2007-09

 

Forrás: Lengyel Nemzeti Bank (NBP)

 

2009-ben a lengyel jegybank előzetes adatai szerint 8,6 Mrd euró értékű működő-tőke érkezett Lengyelországba (2008-ban 10 Mrd euró érkezett). Előzetes adatok szerint az összes lengyelországi közvetlen külföldi tőkebefektetés állománya 2009 végére elérte a 122,8 Mrd eurót. 2008 végéig a működő-tőke meghatározó része az EU-országokból érkezett, mindenekelőtt Hollandiából (19%), Németországból (15,7%), Franciaországból (10,8%), Luxemburgból (8,7%), valamint az Egyesült Államokból (6,1%). 2008-ban a befektetések 30%-a a pénzügyi közvetítés, 26%-a az ingatlanszektor, 15%-a a kereskedelem, 15%-a a feldolgozóipar és 14%-a az elektromos áram-, víz és gáz szolgáltatások területére érkezett.
A lengyel működő-tőkekihelyezések állománya 2008 év végéig elérte a 16 Mrd eurót, melynek 58,6%-a az Európai Unió tagállamaiba irányult. A lengyel tőkekihelyezések 5 legfontosabb célországa a 2008. év végi állományi adatok alapján: Svájc (21,3%-os részesedés), Luxemburg (21%-os részesedés) Hollandia (8,4%-os részesedés), Csehország (6,1%-os részesedés), Nagy-Britannia (5%-os részesedés).
Lengyelország 2009. évi „legnagyobb volumenű beruházás” címét a Cargotec Poland nyerte el 64,4 M euró invesztícióval. A „legtöbb munkahelyet generáló beruházás” az IBM Polska Sp. z o.o. Wroclaw-i, 2013-ig mintegy 2 ezer informatikai szakembert foglalkoztató szolgáltató központja lett. A „korszerű technológiák” kategóriában, a többek között a repülőgépipar, az energiatermelő szektor számára vezérlőegységek tervezésével, gyártásával és szervizelésével foglalkozó Woodward Governor Poland Sp. z o.o. cég került az első helyre.
Az autóiparban beruházott cégek sorában megemlítendő a japán NIDEC (Niepolomicé-ben adták át gépkocsi ablakemelő és tetőablak motorokat gyártó üzemét), a Bridgestone (1999 óta összesen 550 M eurót fektetett be a japán cég Lengyelországban) és az AAM (a Remy Automotive gyártóüzemét vette át).
A repülőgépipar beruházói voltak többek között a német MTU Aero Engines (repülőgép motor gyár és szervizközpont) és az AugustaWestland (a PZL Swidnik 87%-os részvénypakettjét vette meg).
A 2009-ben Lengyelországban szolgáltató/kutató-fejlesztő központot létesítő, bővítő vállalkozások közül példaként említhető a Roche, a Fujitsu Service, az Infosys és a Bosch. Mind több beruházó igyekszik kihasználni a környezetvédelem és a megújuló-energia termelés bővülő lengyel piacát: pl. az LM Glasfiber, mely megnyitotta szélturbina lapát üzemét. Az élelmiszeripar és az építőanyag gyártás is számos befektetőt vonzott, többek között a Cadbury, ill. a belga Etex/Euronit és a dán Flügger érdemel kiemelést.

 

 

 

Bilaterális kapcsolatok Magyarországgal, külkereskedelem, tőkeáramlás

 

A magyar-lengyel külkereskedelem áruszerkezete (M EUR)

 

 

Értékváltozás és a forgalom megoszlása 2009-ben (%)

 

Forrás: KSH

 

Lengyelország hazánk második legnagyobb közép-kelet-európai kereskedelmi partnere, 2009-ben a 8. helyen állt hazánk kereskedelmi partnereinek rangsorában. A kétoldalú forgalom az utóbbi tíz évben nyolcszorosára növekedett, azonban a megelőző évek erőteljes növekedése után 2007-2008-ban a kétoldalú áruforgalom dinamikája lefékeződött, 2009-ben pedig a Lengyelországból származó import értéke már 22%-os csökkenést mutatott az előző év azonos időszakához képest, exportunk pedig 23%-kal esett vissza.
2009-ben a magyar kivitelben meghatározó termékcsoportok a mobiltelefon-készülék (9,5%), személygépkocsi és gépjárműalkatrész (9%), közúti járműmotor és motor alkatrész (6,3%), gyógyszer (4,7%), vas és acél (3,9%), továbbá a polietilén (2,6%) voltak.
A Lengyelországból származó import meghatározó termékcsoportjai: gyógyszer (14,6%), személygépkocsi és gépjármű-alkatrész (7,5%), dízelmotor és motoralkatrész (6,5%), cigaretta (3,8%), réz és rézből készült áru (3,3%) és bútor (2,8%).

 

Kétoldalú közvetlen tőkebefektetések, 2006-08 (M EUR)

 

Forrás: MNB

 

A legnagyobb magyar beruházások Lengyelországban:

 

 

 

 

Magyar export szempontjából perspektivikus ágazatok, termékcsoportok

 

Lengyelország a relatív közelsége, a geopolitikai helyzete, a hasonló üzleti kultúrája, közel 40 milliós fizetőképes, diverzifikált fogyasztói és beruházási piaca továbbra is jelentős potenciális export lehetőségeket kínál az árukat és szolgáltatásokat ajánló magyar vállalatoknak. A nagy cégek mellett a közepes és kisebb vállalkozásoknak is természetes, viszonylag könnyen elérhető piaca.
A kétoldalú külgazdasági kapcsolataink fejlesztéséhez kedvező és stabil alapokkal rendelkezünk. Tekintettel arra, hogy a jelenlegi fejlemények, prognózisok szerint a lengyel gazdasági környezetben is lényeges változások vannak/lesznek, a konkrét lehetőségek, esélyek nehezen láthatók előre. Az nem lehet kétséges, hogy még a korábbi évek áru és szolgáltatás forgalmának elérése is csak fokozott kormányzati és vállalkozói erőfeszítésekkel biztosítható. Kiemelt fontosságot kap piaci pozícióink megőrzése és a piac gyors változásainak figyelemmel kisérése, ill. ezek alapján az azonnali reagálás.
Jelen körülmények között is számottevő eladási lehetőségeket nyújt a „hagyományos” mezőgazdasági-élelmiszeripari termékek köre (kukorica, napraforgó, gabonafélék, zöldség és gyümölcs félék, stb.) és pl. az egészséges táplálkozást szolgáló áruk, valamint a hungaricumok, egyedi/különleges termékek.
A forgalom bővítésére az ipari termékek, különösen a már hagyományosnak tekinthető vegyipari-, műanyag- és gumiipari termékek, a gyógyszerek, a gép-, járműipari és elektronikai-híradástechnikai termékek, részegységek (részben a globalizáció nyújtotta ipari kooperációk, beszállítások révén), valamint a csomagolóipari termékek, az energetikai és környezetvédelmi berendezések nyújtanak számottevő lehetőségeket. Esély van a szolgáltatások (ezen belül kiemelten a logisztika, outsourcing) terén való hosszú távú, eredményes kapcsolatokra és új, nagy hozzáadott értéket képviselő szellemi termékek (ITC szektor, megújuló energiaforrások, biotechnológia, orvosi technológia, környezetvédelem) kapcsán a technológia-csere bővítésére, a kutatásban és az innovációban való együttműködésre.
Figyelemre méltó perspektívákat adhat a magyar cégeknek is a lengyel vagy más partnerrel közösen versenytárgyalásokon való részvétel, építési és más alvállalkozói (pl. tervezési) munkák elnyerése.
Vállalatainknak komoly perspektívákat biztosíthatnak a folyó, illetve a tervezett nagy infrastrukturális beruházások (autópálya építések, energiaipari és környezetvédelmi fejlesztések, stb.). Új, évekre szóló kereskedelmi-együttműködési lehetőségeket kínál a 2012-es labdarúgó EB lengyelországi megrendezése, ill. az ehhez szükséges minden eddiginél nagyobb szabású közlekedési, turisztikai és más létesítmény beruházási-építési projektek megvalósítása.
A piac alakítására, érdemi befolyásolására – néhány cégen kívül – kevés az esély, mindenek előtt a piaci réseket megtaláló, az igényekhez választékban és árban rugalmasan alkalmazkodni tudó magyar cégek számíthatnak sikerre.
A lengyelországi hatalmas konkurencia mellett a hatékony, professzionálisan tervezett és bonyolított reklámtevékenység (üzleti rendezvények, médiákban hirdetések, cikkek íratása, tájékoztatók-prospektusok, stb.) a verseny nélkülözhetetlen eszköze. Elengedhetetlen a kiállításokon, üzleti rendezvényeken való részvétel, legalább látogatóként.

 

 

 

Magyar szempontból perspektivikus privatizációs lehetőségek

 

A magyar és a lengyel (kölcsönös) beruházások mind számban, mind pedig értékben relatíve gyorsan bővültek az elmúlt években.
A magyar vállalkozások beruházását szükségessé teheti a versenytársakkal szembeni, a piaci pozíciók, ill. a vevőkör megtartásáért folytatott harc és az „uniós vérkeringésbe” való bekapcsolódás. Sok esetben elengedhetetlen a közös vállalkozásokban, konzorciumokban való szerepvállalás, többek között az EU és az infrastrukturális tendereken való induláshoz, privatizációs tranzakciókhoz és a régiós terjeszkedéshez.
A Tusk kabinet egyértelműen deklarálta a magánosítás felgyorsításának szándékát, melyet a bevételi tervek és a napvilágot látott privatizációs-lista elképzelések is alátámasztanak. 2009-ben ugyan nem sikerült megvalósítani az ambiciózus terveket, de a költségvetés egyensúlyának megteremtéséhez elengedhetetlenül szükséges a 2010-re előirányzott mintegy 25 Mrd zlotys privatizációs bevétel megszerzése. Valószínűnek látszik, hogy a közeljövőben megkezdődik a varsói Értékpapírtőzsde, valamint az energetikai és a vegyipari szektor nagyobb piaci résztvevőinél meglévő állami tulajdonrészek értékesítése.
A lengyel kormány elfogadta az ún. „arany vétó” törvénytervezetet, mely az EU Bizottság által korábban kifogásolt „arany részvény” szerepét töltené be. A tervezet szerint a kincstárügyi miniszter a Lengyelország számára kulcsfontosságú cégek (pl. az elektromos energia, valamint a kőolaj és üzemanyag forgalmazók) igazgatótanácsainak bizonyos döntéseit felülbírálhatja. Az ebbe a körbe tartozó cégek száma 13-ra csökkent.

További beruházási lehetőségeket kínál a változatlanul élénk ingatlanpiac, a termékek és a szolgáltatások iránti igények kielégítése, valamint a turizmus, a vendéglátás és a 2012-es labdarúgó EB.

 

 

 

Közbeszerzés

 

Az áru- és szolgáltatás beszerzések/vásárlások terén a közbeszerzések Lengyelországban is jelentős kört fednek le.
A lengyel közbeszerzési eljárásokat a 2004. január 29-i Közbeszerzési Törvény, annak későbbi módosításaival (Dz.U. 2007/223, 1655. sz. tétel és a 2008/171 1058. sz. tétel), foglalja egységes keretbe, mely teljes egészében megfelel a 2004/17/EK és a 2004/18/EK irányelveknek.
Az Európai Parlament és Tanács 2007/66/EK (2007. december 11.), 89/665/EGK és a 92/13/EGK számú, a közbeszerzési szerződések odaítélésére vonatkozó jogorvoslati eljárások hatékonyságának javítása tekintetében történő módosítását érintő irányelveinek a Közbeszerzési Törvénybe történő átültetésével kapcsolatban léptek életbe a 2009. november 5-i (Dz.U. 2009/206, 1591. sz. tétel), valamint a 2009. december 2-i (Dz.U. 2009/223. 1778. sz. tétel) törvénymódosítások, melyekből eredő utolsó változások 2010. január 29-én váltak hatályossá.
A közbeszerzés hatálya kiterjed a 14.000 euró értéket meghaladó mindazon beszerzésekre, melyeket többek között az alábbi (legjelentősebb) szervezetek írnak ki:
- költségvetési szektor intézményei,
- jogi személyiség nélküli állami szervezeti egységek,
- olyan egyéb gazdasági alanyok, melyek megrendelésein belül a közpénzek aránya az 50%-ot meghaladja,
- az állami közigazgatás, illetve annak költségvetési szervei.

 

A közbeszerzési törvény hatálya nem terjed ki többek között:
- a nemzetközi szervezetek speciális eljárásaira,
- a Lengyel Köztársaság részvételével megkötött nemzetközi szerződésekre, melyek katonaság állomásoztatására vonatkoznak,
- olyan nemzetközi szerződésekre, melyeket a Lengyel Köztársaság köt az EU tagállamokkal,
- Lengyel Nemzeti Bank pénzpolitikával, pénznyomtatással, értékpapír előállításával kapcsolatos beszerzéseire:
a) az állampapírok és értékpapírok forgalmazásával kapcsolatos beszerzésekre,
b) az ország belső és külső adósságszolgálatával kapcsolatos beszerzésekre,
c) devizatartalékok képzésére, azokkal való rendelkezésre, stb.,
- olyan beszerzések megvalósítására, melyeknek tárgya például:
a) ingatlanok vásárlása, illetve az azokkal kapcsolatos egyéb jogok (bérlet, stb.) megszerzésére irányuló tevékenység,
b) értékpapír forgalmazással, előállítással kapcsolatos pénzügyi szolgáltatások,
c) üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos kvóták kereskedelme,
d) antennaidő vásárlása,
- államtitkot tartalmazó beszerzésekre,
- nyilvános telekommunikációs hálózattal kapcsolatos szolgáltatásokra.

 

A lengyel közbeszerzési eljárások általános jellemzői:
- nyilvánosak, biztosítják a tisztességes versenyhez való jogot,
- lengyel nyelven történnek (különleges esetekben ettől el lehet térni),
- általában írásbeli forma alkalmazását követelik meg.

 

A közbeszerzési eljárás formái:
- nyílt közbeszerzési eljárás – bárki indulhat, aki megfelel a feltételeknek,
- meghívásos közbeszerzési eljárás – jelezni kell a részvételi szándékot, és a jelentkezők közül kerül kiválasztásra az ajánlattevők köre,
- tárgyalásos eljárás hirdetménnyel – a hirdetmény megjelentetése után a megrendelő meghívja az eljárásban részvételre megfelelő cégek képviselőit előzetes ajánlattal (ár nélkül), tárgyalást folytat velük, és felkéri őket a konkrét ajánlat kidolgozására,
- versenypárbeszéd – a meghirdetés után a megrendelő tárgyal az általa kiválasztott résztvevőkkel, majd ajánlatot kér; általában különösen összetett jellegű megrendeléseknél alkalmazzák, amikor nem lehet egyértelműen meghatározni a megrendelés tárgyát, vagy annak jogi és/vagy pénzügyi feltételrendszerét,
- hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás – tárgyalás a kiválasztott résztvevőkkel, majd ajánlattételre szóló felhívás,
- szabadkézi vétel – a megrendelő csak az általa kiválasztott egy résztvevővel tárgyal, majd felkéri ajánlattételre,
- árajánlatkérés* – a megrendelő csupán az általa kiválasztott résztvevőket kéri fel ajánlattételre, csak egy árajánlat adható, mely nem változtatható meg,
- elektronikus árlejtés* – egy, a Közbeszerzési Hivatal által üzemeltetett ingyenes portálon található speciális formanyomtatvány kitöltésével a résztvevők on-line teszik meg ajánlataikat, ezek az ár alapján automatikusan osztályozásra kerülnek, ha kedvezőbb ár érkezik, a korábbi ajánlat automatikusan érvényét veszti.
* Ez a két forma csak a közösségi értékhatár alatti közbeszerzéseknél alkalmazható.

 

Speciális eljárásként a törvény az alábbiakat említi meg:
- keret-megállapodásos eljárás (szerződés köthető egy, vagy több beszállítóval), amikor a közbeszerzési értéket a megállapodás alapján az adott időszakban kötendő szerződések tervezett legmagasabb összértéke adja; a megrendelő a közbeszerzési eljárásban megadott feltételeken a keret-megállapodás időszaka alatt (általában 4 év, de bizonyos esetekben lehet hosszabb is) csak minimális, annak tartalmát lényegileg nem befolyásoló változtatásokat hajthat végre, az elbírálási feltételeken nem változtathat,
- dinamikus beszerzési rendszer esetén a megrendelő egyszerűsített kiírásban adja meg tervezett beszerzési igényeit (általában 4 éves időszak, de bizonyos esetekben lehet hosszabb is), melyre tájékoztató jellegű ajánlatokat kap, és ezek alapján választja ki a számára megfelelő ajánlattevőket, akiket felkér a konkrét ajánlatok kidolgozására, azzal, hogy a végleges ajánlat nem lehet kedvezőtlenebb, mint a korábbi; az eljárás elektronikus módon történik,
- tervpályázati eljárás során a megrendelő díjazás ellenében pályázatot ír ki nagyobb volumenű (urbanisztikai, építészeti, stb.) tervezési munka elvégzésére,
- építőipari koncessziók kiadása,
- ágazati közbeszerzések, pl. ásványkincsek feltárása, kitermelése, repülőtér és kikötők üzemeltetése, közüzemű szolgáltató hálózatok kiépítése, stb. területén írhatók ki (csak közösségi értékhatárok feletti megrendeléseknél alkalmazható).

A lengyel közbeszerzési szabályok minősített ajánlattevő kategóriát nem alkalmaznak.

A Minisztertanács elnöke, illetve az önkormányzati szervek vezetői az illetékességi körükbe tartozó gazdálkodó alanyok számára a közbeszerzések központosított eljárás keretében történő lebonyolítását rendelhetik el, kijelölve azt a szervezeti egységet, amely az eljárást lefolytatja.

 

A közbeszerzési eljárás meghirdetési módjai:
- 14.000 euró és pl. a GATT szabályozásain alapuló szerződések esetében 125 ezer euró, az ágazati szolgáltatásoknál 387 ezer euró, vagy pl. az építési beruházásoknál 4,845 M euró közötti, azaz a közösségi értékhatárokat el nem érő közbeszerzési eljárások meghirdetése a Közbeszerzési Hivatal (UZP) hivatalos elektronikus lapjában a Közbeszerzési Közlönyben (Biuletyn UZP) történik (on-line módon a megrendelő teszi közzé).
- A közösségi értékhatárokat (125 ezer, 387 ezer és 4,845 M euró) elérő, ill. azokat meghaladó értékű közbeszerzések kötelezően meghirdetendők az Európai Unió Hivatalos Lapjában (TED), a lengyel Közbeszerzési Értesítőben való közlés ebben az esetben nem kötelező.
A Közbeszerzési Hivatal honlapja: www.uzp.gov.pl.
A hirdetmény kötelező elemét képezi a közbeszerzést kiíró honlapjára irányító link, ahol (a Zamówienie Publiczne/Közbeszerzés menüpont alatt) megtalálható a „megrendelés lényeges feltételeinek specifikációja” (SIWZ), amely részletesen tartalmazza a kiírással kapcsolatos feltételeket. A megrendelés lényeges feltételeinek specifikációjával kapcsolatos kérdések az ajánlattételi határidő félidejét jelentő nap végéig adhatók be, melyre a megrendelőnek haladéktalanul válaszolnia kell, de nem később, mint:
- 6 nappal az ajánlattételi határidő lejárta előtt,
- 4 nappal az ajánlattételi határidő előtt a nyílt versenytárgyalás, valamint a tárgyalásos eljárás hirdetménnyel kiírása esetén, ha felmerül a megrendelés gyors kiadásának szükségessége,
- 2 nappal az ajánlattételi határidő lejárta előtt, ha a megrendelés értéke nem éri el a közösségi értékhatárt.
A SIWZ csak kivételes esetben készül lengyeltől eltérő nyelven. A közbeszerzési dokumentumokban a CPV közös közbeszerzési szójegyzéket kell használni (keresni is ezen az alapon lehet).

A nyílt közbeszerzési eljárások esetében, melyek 2008-ban a meghirdetettek több mint 98%-át képviselték, a közösségi értékhatárok alatti kiírásoknál a szolgáltatás- és áruszállításokra minimum 7 napos ajánlattételi határidőt, míg az építőipari beruházásokra min. 14 napos határidőt lehet meghatározni a Közbeszerzési Közlönyben történő megjelentetéshez képest.

A közösségi értékhatárok feletti kiírások esetében, melyeken belül a nyílt közbeszerzési eljárások mintegy 70%-ot képviselnek, a minimális ajánlattételi határidő 40 nap elektronikus meghirdetés, illetve 47 nap másfajta közzététel esetén, úgy a szolgáltatás- és áruszállításra, mint az építőipari beruházásokra (bizonyos, speciális esetekben ez az időszak 22, illetve 29 nap is lehet).

A közösségi értékhatárok feletti kiírások esetében kötelező, az alatt pedig lehetséges meghatározott ajánlati biztosíték kikötése, a megrendelés értékének legfeljebb 3%-a mértékében, amely átutalással, bankgarancia, vagy egyéb garancia formájában róható le.
A megrendelő köteles az ajánlati biztosítékot (bánatpénzt) haladéktalanul visszaszolgáltatni minden jelentkezőnek a legjobb ajánlat kiválasztása, vagy az eljárás érvénytelenítése után, kivéve azt az ajánlattevőt, akinek ajánlatát, mint a legjobbat kiválasztotta.
Visszajár az ajánlati biztosíték annak az ajánlattevőnek is, aki ajánlatát a beadási határidő előtt visszavonta, akit az eljárásból valamilyen oknál fogva kizártak, illetve ajánlata elutasításra került.
A törvény lehetőséget ad arra, hogy – amennyiben ez a megrendelés meghirdetésekor a megadott feltételek között szerepel – a megrendelő előleget adjon a kivitelezőnek a megrendelés teljesítéséhez. Előleg nyújtható akkor is, ha a megrendelést pl. részben uniós forrásokból fedezik. Csak akkor nem adható előleg, ha a kivitelező hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás útján, vagy szabadkézi vétel keretében kerül kiválasztásra. Az előírások nem gördítenek akadályt az előleg több részletben történő kifizetése elé sem, ha az előző előleggel összefüggő részteljesítés, illetve elszámolás megtörtént. Ugyanakkor, pl. ha az előleg eléri a megrendelés értékének 20%-át, kötelezően biztosítani kell a megfelelő teljesítést, a szokásos biztosítási formák alkalmazásával (20%-ig a megrendelőnek jogában áll biztosítékot kérni az előlegre).
Alvállalkozók bevonása esetén elegendő a kivitelező kötelezettségvállalása az alvállalkozó általi megfelelő teljesítésre.
A törvény lehetővé teszi a megrendelő részére olyan feltétel meghirdetését, hogy a kivitelezők által foglalkoztatottak legalább 50%-át fogyatékkal élők képezzék.
A közbeszerzési eljárásért teljes mértékben a kiíró „egység” vezetője felel. Az ajánlatok értékeléséhez (és esetleg más, az eljárás előkészítésével és lefolytatásával összefüggő feladatok ellátásához) a lengyel gyakorlatban a közösségi értékhatárok alatti beszerzéseknél is számos esetben felállítják a min. 3 fős Közbeszerzési Döntőbizottságot.
A Közbeszerzési Döntőbizottság felállítása a közösségi értékhatárok feletti kiírások esetében kötelező. A verseny tisztasága érdekében az értékelést végző személyek nyilatkozatot tesznek az összeférhetetlenség kizárásáról, és arról, hogy az ajánlattevőkkel nem lépnek kapcsolatba.

A Döntőbizottság tagjai a megadott kritériumok alapján formai és tartalmi szempontok szerint elbírálják a beérkezett ajánlatokat és kiválasztják a legjobbat. Jelenleg az értékelési szempontok között általában az ár dominál (pl. 2008-ban az összes kiírás mintegy 90%-nál az ár volt az alapvető kritérium).
A legjobb ajánlat kiválasztása után a megrendelő haladéktalanul értesíti az összes ajánlattevőt, megadva a kiválasztott cég nevét, címét, és a kiválasztás indoklását, megjelölve egyúttal a versenytársak nevét, címét, valamint a résztvevők által elért pontszámok egyes szempontok szerinti részletezését, az elért összes pontszámot, és egyidejűleg az eredményt közzéteszi a Közbeszerzési Közlönyben.
A megrendelőknek joga van a meghirdetés nélküli tárgyalások, valamint szabadkézi vétel útján kiválasztott szállítókkal történő szerződéskötési szándék kihirdetésére is, úgy az UZP honlapján, mint az EU TED közlönyében. A megrendelő a közösségi értékhatárt el nem érő beszerzések esetén legkorábban az értesítés közzétételétől számított 5. illetve 10. napon köthet szerződést a kiválasztott ajánlattevővel, EU értékhatár felett ez a 10. illetve 15. nap (az ún. „standstill” időszak be nem tartása feljogosítja az Országos Fellebbezési Kamarát /KIO/, hogy a megrendelés értékének max. 5%-át kitevő büntetést szabjon ki a megrendelőre).
A közbeszerzési eljárás során az alábbi jogorvoslati lehetőségek illetik meg a versenytárgyalás résztvevőit, akiket a megrendelés megszerzése kapcsán sérelem ér vagy érhet a megrendelő által elkövetett mulasztás, jogsértés miatt:
- fellebbezés - az Országos Fellebbezési Kamara elnökéhez nyújtható be, az eljárási illeték (az értéktől, illetve a kiírás módjától függően 7,5, 10, 15 és 20 ezer zloty) egyidejű lerovásával. A fellebbezés a közösségi értékhatár alatti beszerzéseknél csak hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás, szabadkézi vétel és árajánlatkérés esetén nyújtható be 5, illetve 10 napon belül. A közösségi értékhatár felett a fellebbezés a kiírás módjától függetlenül a közzétételtől számított 10, illetve 15 napon belül nyújtható be. Az Országos Fellebbezési Kamara a Közbeszerzési Hivataltól független szerv és nevében egy személy dönt a benyújtástól számított 15 napon belül. Különlegesen bonyolult esetekben azonban a Hivatal elnöke jogosult 3 személyes bizottságot összehívni.
- panasz – az Országos Fellebbezési Kamara döntésével szemben 7 napon belül a székhely szerint illetékes polgári bírósághoz nyújtható be a Kamara elnökének közvetítésével. Ennek illetéke, ha a panasz a pályázatok felnyitása után kerül benyújtásra, a kiírt közbeszerzés értékének 5%-a, illetve max. 5 M zloty, vagy ha a panaszra az ajánlatok felnyitása előtt kerül sor, akkor a fellebbezési eljárás illetékének ötszöröse rovandó le. A közbeszerzési eljárás résztvevőin kívül panasszal élhet kivételes esetben az UZP elnöke is; a bíróság a panasz beérkezésétől számított 1 hónapon belül hoz döntést. A bírósági döntés ellen csak a Közbeszerzési Hivatal Elnöke jogosult semmisségi eljárást kezdeményezni 6 hónapon belül.

Fellebbezés benyújtása esetén a megrendelő addig nem kötheti meg a szerződést, míg a fellebbezés elbírálásra nem kerül (ezt a KIO fontos közérdek fennállása esetén feloldhatja). Ugyanakkor a KIO csak a még nem teljesített kötelezettségekre vonatkozó szerződést érvénytelenítheti, de ebben az esetben kötelezően kötbérrel sújtja a megrendelőt, melynek mértéke a szerződési érték legfeljebb 10%-át teheti ki. A kötbér közigazgatási eljárás keretében végrehajtás útján kerül behajtásra.

A Közbeszerzési Hivatal elnöke felel azért, hogy a Hivatal honlapján megjelenjen mindazon cégek pontos, naprakész kimutatása, melyek jogerős bírósági döntés által megalapozottan károkat okoztak, nem teljesítve korábbi közbeszerzési eljárásban vállalt kötelezettségeiket, és ennek következtében meghatározott ideig (általában három évig) nem vehetnek részt közbeszerzési eljárásokban. A Közbeszerzési Tanács a Hivatal elnökének tanácsadó testülete, mely a Minisztertanács Elnöke által kinevezett 10 – 15 főből áll.

 

Kiemelt közbeszerzési témákkal foglalkozó honlapok:
Országos Közút és Autópálya Igazgatóság
www.gddkia.gov.pl/article/zamowienia_publiczn...

 

EURO 2012 - Labdarúgó Európa-bajnokság koordinálása
A tervezett beruházások: www.pl.2012.org.pl
Masterplan: masterplan.2012.org.pl/
(www.2012.org.pl/binsource?docId=1414&para...)

 

A hadiipari tenderek a Lengyel Védelmi Minisztérium honlapján, a www.mon.gov.pl címen érhetők el, ezen belül: a tervezett beszerzések, azok irányai a Fegyverzetpolitikai Főosztály honlapján www.dpz.wp.mil.pl/pl/8.html találhatók meg - (lengyel nyelven).
A konkrét tenderek, kiírások a Fegyveres Erők Ellátási Főosztálya honlapján www.dostawy.wp.mil.pl találhatók - (részben angol nyelven).