Általános információk

 

 

 

 

Főbb gazdasági mutatók, a gazdaság szerkezete, főbb ágazatok

 

Norvégia főbb gazdasági mutatói, 2007-09

 

Forrás: Norvég Statisztikai Hivatal, *Eurostat

 

Norvégia egyike a világ legprosperálóbb országainak, kiegészülve egy fenntartható skandináv jóléti rendszerrel. Az országban egyaránt van jelen a liberális piacgazdaság és a kulcs szektorokat érintő nagymértékű kormányzati irányítás és állami tulajdon. Az ország rendkívül gazdag természeti erőforrásokban, mint pl. kőolaj, vízenergia, faanyag. Az a tény, hogy Norvégia fontos exporttermékeinek (olaj és gáz) világpiaci ára magas maradt, miközben az importáruké csökkent, 20%-kal növelte a nemzeti jövedelmet 2003 és 2009 között.
A norvég GDP 52,7%-a származik a szolgáltatási szektorból, 45,1%-a az iparból és 2,2%-a a mezőgazdaságból. 2008-ban az ország GDP-jének 25-30%-át az olajipari szektorban termelték meg. A belföldi felhasználású elektromos energia 99%-a vízierőművekből származik, míg az olajtermékek belső felhasználásának harmadát a közlekedési szektor üzemanyagigénye teszi ki. Norvégia már nem tartozik a világ 10 legnagyobb olajtermelő nemzetéhez. Az északi-tengeri lelőhelyek kitermelése napi 2 millió hordó (2001-ben még napi 3,3 millió volt). Norvégia gázkitermelése viszont növekedő tendenciát mutat. A legjelentősebb iparágak: petrolkémiai ipar, élelmiszer-feldolgozó ipar, vegyipar, halászat, fa és cellulózgyártás, bányászat, hajógyártás.
A mintegy 2,6 millió norvég aktív munkavállaló 76%-a dolgozik a szolgáltatási szektorban, 21,1%-a az iparban és 2,9%-a a mezőgazdaságban. 2008 májusában az addig stabil foglalkoztatottsági ráta csökkenni kezdett. A munkanélküliségi ráta 2009 végéig lassan, de folyamatosan emelkedve, meghaladta a 3,2%-os, Norvégiában kiugróan magasnak számító, az európai átlagtól azonban messze elmaradó szintet.
Az olajipari szektor a norvég export közel felét adja, a költségvetési bevételeknek pedig a 30%-át. Norvégia a világ 3. legnagyobb földgáz, és 7. legnagyobb kőolaj exportálója. Az olajbevételek szinte teljes egészében egy elkülönített pénzügyi alapba kerülnek, amely jelentős tőkekihelyező a közép-kelet-európai térségben.
2009-ben a gazdaság teljesítménye 1,5%-kal csökkent, elsősorban az ipari termelés 6,2%-os zsugorodása következtében, amely egyrészt a tizedrészére visszaeső hajóépítés és a hozzá kapcsolódó gépészeti beruházások iránti kereslet csökkenésére, valamint az építőipar válságára vezethetőek vissza.
2009-ben a válság kezelése miatt nagyobb mértékben kellett hozzányúlni az olajjövedelmekhez. A 4%-os felhasználási célértéket megemelték 6% körülire, vagyis több pénzt áramoltattak vissza a költségvetésbe az előző évekhez képest. A kormány célja, hogy mielőbb visszatérjen a „4%-os szabályhoz”.
A jegybanki alapkamatot több lépcsőben, 2009 szeptemberéig 1,25%-ra csökkentették. Októberben viszont a központi bank, az európai bankok közül elsőként újra megemelte a központi kamatlábat.
2009-ben egy átlagos norvég család a válság előtti időszakhoz képest havonta 4300 koronával többet költhetett el főleg az alacsony kamatlábaknak köszönhetően. 2009-ben ennek jelentős része megtakarítási számlákra került, a fennmaradó részt kölcsöntörlesztésre és fogyasztásra költötték. 2010-ben várhatóan újra emelkedik a fogyasztás részaránya, a prognózisok 5,5%-os fogyasztásnövekedést jeleznek előre.

 

 

 

Külkereskedelmi tendenciák, statisztika, főbb partnerek, import termékek

 

Norvégia külkereskedelmi forgalma, 2006-09

 

Forrás: Norvég Statisztikai Hivatal

 

2009-ben mind az export, mind az import értéke jelentősen elmaradt a 2008. évitől. Az export csökkenése elsősorban a nyersolaj kivitel 32%-os, és a földgázexport 13%-os visszaesésének a következménye. Egyedül az élelmiszeripari exportban (90%-ban hal), amely a teljes norvég export mindössze 6%-át teszi ki volt tapasztalható 16%-os növekedés 2008-hoz képest. (A növekedési tendencia a halexport tekintetben az elmúlt 5 évben töretlen volt.)
A norvég ipar legfontosabb exportcikkei: a petrolkémiai ipari termékek (főként nyersolaj és földgáz), gépek, hajók, vaskohászati termékek, halászati termékek, építőipari gépek.
2009-ben a norvég export 80%-a irányult az Európai Unió tagállamaiba, 8%-a Ázsiába (elsősorban Dél-Korea, Kína, Szingapúr), USA 5%, egyéb 7%
2009-ben Norvégia legfontosabb exportpartnerei a teljes norvég export százalékában: Nagy-Britannia (23%), Németország (13%), Hollandia (11%) Franciaország (7,5%), Svédország (6%), Dánia (4%), Olaszország és Belgium (3-3%), Spanyolország (2%). 2009-ben a legnagyobb exportvisszaesés a Nagy-Britanniába (-33%) és Németországba (-18%), a legnagyobb növekedés az ázsiai piacokra (+16%) irányuló kivitelnél következett be.
Norvégia legfontosabb importcikkei: gépek és szállítóeszközök, vegyi anyagok, fémipari terméket és élelmiszer alapanyagok. Az import 40%-át adják a gépek és szállítóeszközök (a domináns árucikkek: 22% telekommunikációs eszközök, illetve 37% személyautók és egyéb szállítójárművek).
2009-ben a norvég import 66,5%-a az Európai Unió tagállamaiból, 16%-a Ázsiából
származott. Norvégia legjelentősebb import partnerei a teljes norvég import százalékában: Svédország (14,3%), Németország (13,7%), Dánia (6,8%), Nagy-Britannia (5,9%), Kína (6,4%), USA (5,4%), Hollandia (4,1%). A legnagyobb visszaesés a Svédországból (-20,5%) és Németországból (-18%) érkező, a legkisebb az ázsiai piacokról (-1%) származó behozatalnál történt.

 

 

 

Tőkeáramlás, statisztika, főbb partnerek

 

Norvégia közvetlen tőkebefektetés importja és exportja, 2007-09

 

Forrás: Norvég Statisztikai Hivatal

 

Norvégia tőkeimportjának egyharmada működő-tőke, a fennmaradó két harmadot a befektetett pénzügyi eszközök teszik ki. Az Európai Unió tagországainak aránya 58% (ezen belül Svédország 31%, Nagy-Britannia 13%, Franciaország 12%, Hollandia 8%, Németország 4%), az EU-n kívüli országok közül az USA-ból 16,5%-a, Svájcból 3%-a származik. A tőkeimport elsősorban a bányászati iparban (28%), a pénzügyi szolgáltató szektorban (24%), és a gépiparban (20%) realizálódik.
Norvégia tőkeexportjának kétharmada működő-tőke, a fennmaradó egy harmadot befektetett pénzügyi eszközök teszik ki. A tőke 56%-a az Európai Unió országaiba irányul (ezen belül Hollandia 15,4%, Svédország 13,6%, Dánia 6,4%, Nagy-Britannia 6%, Franciaország 4%), az USA aránya 12,4%, Svájcba 1%-a, a fennmaradó mintegy 30% ázsiai (Kína, Japán, Dél-Korea) országokba irányul. A tőkeexport elsősorban a bányászati iparhoz (25%), a gépiparhoz (20%), szállítmányozáshoz (10%), telekommunikációs ágazathoz (7%) és a pénzügyi szolgáltató szektorhoz kapcsolódik (13%).

 

 

 

Bilaterális kapcsolatok Magyarországgal, külkereskedelem, tőkeáramlás

 

A magyar-norvég külkereskedelem áruszerkezete (M EUR)

 

 

Értékváltozás és a forgalom megoszlása 2009-ben (%)

 

Forrás: KSH

 

A magyar-norvég kétoldalú kereskedelemben a magyar kivitel értéke 2009-ben még mindig több mint hatszorosa volt behozatalunknak. 2009-ben a gazdasági válság hatására a kétoldalú forgalom visszaesett, azonban kivitelünk és behozatalunk is a nemzetgazdasági átlagnál kevésbé, 7, ill. 11%-kal csökkent.
2009-ben kivitelünkben a válság ellenére is növekedett a feldolgozott termékek és az élelmiszerek, italok és dohány árucsoportok exportja. Kivitelünkben a feldolgozott termékek részaránya 3 százalékponttal nőtt 2008-hoz képest, és csaknem ugyanennyivel (2,8 százalékponttal) csökkent a gépek, gépi berendezések súlya.
A kivitel áruszerkezetén belül a gépek, gépi berendezések változatlanul dominálnak, de az árucsoport forgalma az elmúlt három évben csökkenő tendenciát mutat. Elsősorban mobiltelefonokat (43%), számítógépes adatfeldolgozókat (11,6%), gépjárműveket (4,2%), műanyag csomagolóeszközöket (3,3%) szállítunk Norvégiába.
A kivitel áruszerkezetén belül a gépek, gépi berendezések változatlanul dominálnak, részarányuk 68%, de az árucsoport forgalma az elmúlt három évben csökkenő tendenciát mutat. Elsősorban mobiltelefonokat (részaránya 44%), játékgépeket (6,6%) automatikus adatfeldolgozókat és részegységeit (5,5%), műanyag csomagoló és záró eszközöket (3,4%), TV készülékeket (3,3%) szállítunk Norvégiába.
A nagyobb exporttermékek közül csaknem 60%-kal csökkent az automatikus adatfeldolgozók és személygépkocsik kivitele, de a legnagyobb súlyú mobiltelefonok exportja is 6%-kal csökkent. Ugyanakkor a játékgépek exportja az előző év azonos időszakához képest több mint tízszeresére nőtt.
Behozatalunkban meghatározó a mobiltelefonok és alkatrészei, részegységei importja (részaránya 42,4%), amelyek behozatala a válság ellenére is bővült, további fontos importtermékek: ferroötvözetek (9,4%), nátronpapír és karton (6,8%), gyógyászati műszerek (4,1%), gyógyszerek (3,9%). A gyógyászati műszerek importja harminchatszorosára, a gyógyszereké 4,7-szeresére nőtt.

 

Kétoldalú közvetlen tőkebefektetések, 2006-08 (M EUR)

 

Forrás: MNB

 

A Magyarországra irányuló norvég befektetések állománya a skandináv térség országaival összevetve jelentős nagyságú, ami javarészt a Pannon GSM tulajdonosának, a Telenor-nak köszönhető. A gazdasági válság a Telenort is elérte, a Pannon 2009 utolsó negyedévi árbevétele soha nem tapasztalt zuhanást mutatott, az előző év azonos időszakához képest 9%-kal csökkent. A Telenor csoportszinten a negatív mozgások ellenére biztos lábakon áll, és továbbra is elkötelezett a magyarországi piac iránt, 2009 őszén átadták a törökbálinti új székházukat.
Ugyancsak számottevő a térségbe kihelyezett portfolió befektetés nagysága. Ez utóbbi befektetési forma azt követően vált jelentőssé, hogy az olajjövedelmeket kihelyező norvég Nyugdíjalap Globál a kihelyezési célországok közé 2005-ben Magyarországot is felvette. Norvégia az Alapon keresztül a következő vállalatokban rendelkezik részvényekkel: OTP, Gedeon Richter, Magyar Telekom, MOL, EGIS. A magyarországi befektetés összértéke 3 295 M NOK, azaz közel 400 M euró.

 

A legjelentősebb norvég befektetések:

• Pannon GSM távközlési Rt/ Telenor. (mobiltávközlés)
• SAPA Profiles Kft./ORKLA csoport tagja (alumíniumipar)
• DNV Magyarország Kft./Det Norske Veritas (kockázatkezelés, szabványosítás)
• Axelia Kft. (antibiotikum gyártás).

 

Hazánkban képviselettel rendelkező norvég cégek:

• TOMRA (hulladékgazdálkodás)
• GGOne (alternatív energiaforrások)
• Norske Skog (papírgyártás)
• Scandinavia House Group (gasztronómia, vendéglátás)
• Kongsberg Hungária Kft. (védelmi ipar)

Forrás: Innovation Norway, Budapest

 

 

 

Magyar export szempontjából perspektivikus ágazatok, termékcsoportok

 

A kis és közepes méretű magyar vállalatok számára leginkább a beszállítói szektor jelenthet lehetőséget a norvég piacra való betöréshez. A norvég vállalatok sikeres működéséhez az alvállalkozók nagyszámú bekapcsolódása járul hozzá. Az ilyen alvállalkozói kiszervezéseket gyakran külföldről oldják meg, bizonyos részegységek gyártására az országban nincs ipar, ezt olcsóbb piacokról szerzik be. Ilyen értelemben szóba jöhetnek olyan technológiai gyártó cégek, amelyek különböző elektronikai, vagy fémipari részegység igényeiket beszállítókon keresztül oldják meg. Fontos megjegyezni, hogy a norvég vásárló rendkívül igényes a minőségre és a határidőre.

Az utóbbi pár évben a norvég gazdaság szárnyalását kihasználva számos közép és kelet-európai építőipari vállalat terjesztette ki tevékenységét Norvégiára, különös tekintettel lengyel vállalatokra. A gazdasági válság nyomán a norvég állam pluszforrásokat pumpált az építőipari ágazatba azáltal, hogy jelentősen megnövelte az állami beruházások (pl. óvodák, iskolák, utak) volumenét. Gyors, magas minőségű és árban versenyképes szolgáltatásokkal sikeresek lehetnek magyar építőipari szolgáltató és gyártó vállalatok Norvégiában.

Az export növelésére a fogyasztási cikkek piaca is kínál lehetőséget, de meg kell találni azokat a speciális ún. ’niche’ területeket, ahol valami egyedit tudunk kínálni a norvég vásárlóknak. Természetesen ezen a területen is sok esetben meg kell küzdeni az ázsiai árukkal, lehetőségek szinte kizárólag a különleges minőségi specifikációkkal rendelkező termékeknek van.

Norvégia jelentős összegeket költ az egészségügyi intézményrendszer fejlesztésére, amely különösen az innovatív orvos technikai termékgyártóknak kínál üzleti lehetőséget.

A fentiekből kiindulva export és együttműködési lehetőségeket a következő iparágakban látunk:

• Elektronika
• Fémmegmunkálás
• Informatika
• Biotechnológia, orvostechnika
• Építőipari termékek, szolgáltatások
• K+F
• Egyedi fogyasztási cikkek.

 

 

 

Magyar szempontból perspektivikus privatizációs lehetőségek

 

Privatizációra Norvégiában, a közeljövőben nem lehet számítani, az egyik legnagyobb állami vállalatot a Statoil-t 2001-ben privatizálták. Elsősorban értékpapír-befektetés területén érdemes Norvégiát számításba venni, mivel a norvég cégek jövedelmezősége megfelelő és az osztalék-fizetés is kielégítő. A norvég piacon csak tőkeerős vállalkozásoknak nyílik lehetőség zöldmezős beruházásra, esetleg szakszolgáltatásokra berendezkedett vállalkozásoknak van jó esélyük a megjelenéshez.

Lengyel szolgáltató vállalatok az utóbbi időben számos leányvállalatot alapítottak Norvégiában, különös tekintettel az építőipari ágazatra, kihasználva a norvég gazdaság európai átlag felett teljesítő helyzetét és a relatív munkaerőhiányt egyes szolgáltatói területeken.

 

 

 

Közbeszerzés

 

Norvégiában a Közbeszerzésekért és az E-kormányzásért felelős Ügynökség (Direktoratet for forvaltning og IKT) foglalkozik az állami központi költségvetési szervek beruházásainak kihirdetéséért. Az ügynökség az Államigazgatási és Reform Minisztérium irányítása alatt áll. Az ügynökség feladatai közé tartozik többek között az állami szektor átalakításának támogatása, a nemzeti információs politika fejlesztése, a vezetők, beosztottak és a humán erőforrás szakemberek képzése és nem utolsósorban a közbeszerzési folyamatok irányítása.
Norvégiában az információkhoz való hozzáférés alapvető állampolgári jog, a kormány minden területen törekedik arra, hogy az állampolgárait széleskörűen tájékoztassa a tervezett közigazgatási lépésekről, így az állami beruházások, fejlesztések listájáról korlátozás nélkül lehet információt kapni. Minden egyes pályázatot az interneten is hozzáférhetővé tesznek, ahol folyamatosan lehet követni az újabb fejlesztési és közbeszerzési tendereket. Az alábbi elérhetőség alatt találhatóak és folyamatosan nyomon követhetők a pályázatok: www.english.doffin.no/ . A keresőszavak és a honlap egésze is angol nyelvű, azonban a norvég jogszabályok értelmében a kiírások szövege csak norvég nyelven jelenik meg.

A 41 millió NOK-nál nagyobb összegű pályázatokat kötelezően az Európai Unió közbeszerzési honlapján a ted.europa.eu is megjelentetik. A kiírás alapszövege így magyar nyelven is hozzáférhető a magyar cégképviselők, érdekeltek számára. A 41 millió NOK-nál kisebb összegű kiírások csak a fentebb említett Doffin honlapon tekinthetők meg.

A pályázatok nagy része nyílt közbeszerzési eljárás, melyen külföldi cég részt vehet, ez alól nyilvánvalóan kivételt képez a zártkörű pályázathirdetés. A határidők általában rövidre szabottak, az ajánlatot a kihirdetéstől számított egy, vagy másfél hónapon belül kell beadni. Ez rendkívül rövid határidő egy olyan magyar cég számára, amelyiknek nincs kapcsolata norvég cégekkel, partnerirodákkal. A legfőbb problémát a nyelvi akadály jelentheti, mert túl azon, hogy a kiírás norvégul jelenik meg, a beadott pályázatot is csak norvég nyelven fogadják el. A kiíró és kapcsolattartó személy neve mindig szerepel a kiírásban, ahol tovább információ kérhető.