Általános információk

 

 

 

 

Főbb gazdasági mutatók, a gazdaság szerkezete, főbb ágazatok

 

Hollandia főbb gazdasági mutatói, 2007-09

 

Forrás: Eurostat

 

A holland gazdaság fejlett, nyitott piacgazdaság. A GDP termelésében a szolgáltató szektor súlya a legnagyobb (2008-ban 72,8% volt a részesedése), messze megelőzve az ipari ágazatot (aránya 25,5%). A mezőgazdaság mindössze a GDP 1,8%-át állítja elő és a dolgozók 2%-át foglalkoztatja, de az élelmiszeripar szerepe fontos.
A holland gazdaság kiegyensúlyozott növekedési pályája 2008-ban megtört, a növekedés üteme lelassult, majd a globális válság hatására 2009-ben már recesszióba került a holland gazdaság is. A GDP 2008-as 2%-os növekedése teljes mértékben az előző évi fejlődés áthúzódó hatásának következménye; a lassulás az év során folyamatos volt, az utolsó két negyedben az azt megelőző három hónaphoz képest egyáltalán nem volt növekedés. A krízis enyhítésére tett intézkedések ellenére 2009-ben a gazdaság 4%-kal visszaesett, ugyanakkor a költségvetésben magas, 5,3%-os hiány alakult ki. Az infláció 2009-ben mindössze 1%-ot ért el és 2010-ben sem várnak ennél magasabbat. A munkanélküliségi ráta 3,4%-ra emelkedett, ami 2010-ben akár 6,5%-ot is elérhet. A korábban kötött béralkuk szerint emelkedő bérek és a vártnál alacsonyabb munkanélküliség következtében a vásárlóerő 2009-ben még emelkedett, de 2010-ben várhatóan stagnál.
A 2009 szeptemberében elfogadott 2009/2010. évi költségvetés a kormány válságkezelési törekvéseinek jegyében készült; a rövidtávú cél a válság közvetlen negatív hatásainak mérséklése – középpontban a munkahelymegőrzéssel és a gazdaságélénkítéssel – a hosszú távú intézkedések a gazdasági-pénzügyi egyensúly javítását célozzák. A munkahelymegőrző intézkedések között az ideiglenesen bevezetett, de várhatóan 2011. júliusig fennmaradó, elsősorban magasan képzett dolgozók állami támogatással való megtartását elősegítő un. „részleges munkanélküliségi rendszer” említhető, mellyel az építő- és fémipari alkalmazottakat segítik. A gazdaság élénkítését szolgálja a kormány infrastrukturális beruházási programja (út, lakás, iskola, kórház és vízügyi építés), mely a GDP 0,5%-ának megfelelő állami finanszírozásban, gyorsított adminisztrációval kerül(t) 2009-2010-ben megvalósításra.

 

 

 

Külkereskedelmi tendenciák, statisztika, főbb partnerek, import termékek

 

Hollandia külkereskedelmi forgalma, 2006-09

 

Forrás: Eurostat

 

2009-ben a holland külkereskedelmi forgalom a legfontosabb relációk felé számottevően szűkült. A teljes áruforgalmon belül a kivitel értéke 17%-kal, a behozatalé pedig 18%-kal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Az exportban a nagy súllyal szereplő re-export visszaesése kisebb volt, mint a hazai előállítású termékeké. A külkereskedelmi mérleg, a forgalom visszaesése ellenére 2009-ben is pozitív volt, a többlet nagysága azonban elmaradt az előző évekétől.
A holland kivitel legnagyobb súlyú árufőcsoportjai a gépek és villamossági cikkek, vegyipari termékek, ásványi termékek (földgáz), nem nemesfémekből készült áruk, élelmiszerkészítmények, virág, dohány. A behozatalban a fő árucsoportok az ásványi termékek (kőolaj), a gépek és villamossági cikkek, vegyipari termékek, nem nemesfémekből készült áruk, valamint járművek és szállítási célú eszközök. A behozatal egyik legjelentősebb tétele, a számítógépek kínai importja, amely javarészt re-exportra került.
Hollandia legfontosabb külkereskedelmi partnerei a kivitelben Németország (24%), Belgium (11%), Franciaország (8,1%), az Egyesült Királyság (8,5%), Olaszország (5,2%) és az USA (4,5%); a behozatalban Németország (19,7%), Belgium (9,9%), az USA (8,5%), Kína (7,9%), és az Egyesült Királyság (6,1%).

 

 

 

Tőkeáramlás, statisztika, főbb partnerek

 

Hollandia közvetlen tőkebefektetés importja és exportja, 2007-09

 

Forrás: Holland Nemzeti Bank

 

Tőkevonzás szempontjából az ország kedvező pozícióját a nyitott, fejlett gazdaság, a vállalkozásbarát üzleti környezet és kultúra, valamint a kedvező földrajzi adottságok biztosítják. Hollandiában jelenleg 5 500 - 6 000 külföldiek által alapított vállalkozás működik, amelyek több mint 500 ezer főnek, az összes foglalkoztatott közel 10%-ának adnak munkát, gazdálkodásuk az innováció forrása, hatékonyságuk, növekedésük dinamikája számottevően meghaladja a holland alapítású vállalkozásokét. Hollandia kereskedelmi hagyományai, a fejlett pénzügyi és szolgáltatói szektor hozzájárulnak ahhoz, hogy az ország a nemzetközi befektetői piac egyik legaktívabb szereplője legyen.
2009 első három negyedévében mind a közvetlen működő tőke- és portfolió befektetések, mind a vállalatok közötti pénzügyi műveletek területén visszaesett az érdeklődés és nemzetközi aktivitás. A harmadik negyedévben azonban, két energetikai nagy-befektetés lényeges változást hozott (a svéd Vattenfall, és a német RWE befektetései). A Hollandiából történő kifektetések jelentős része itteni székhelyű multinacionális cégek külföldre irányuló tőkejuttatásai. 2009-ben csökkent a hollandiai befektetők feltörekvő piacok iránti érdeklődése.
2009-ben a Hollandiába irányuló közvetlen tőkebefektetéseknél Németország, Svédország, valamint Svájc voltak a legnagyobb befektetők. Szembetűnő Belgium és főleg Nagy-Britannia pozíciójának visszaesése, továbbá az USA, Luxemburg, Írország és Franciaország által végrehajtott részesedés-kivonások. Hollandiai vállalatok külföldre irányuló befektetéseinek legfőbb célpontja továbbra is az EU15, azon belül Belgium, Németország, és Nagy-Britannia, továbbá az USA és Japán.
A Hollandiában befektetők ágazati preferenciáiban élen áll a marketing és kereskedelmi szolgáltatás, majd az IT és az elektronikai ágazat, az élettudományok/orvostechnika, valamint a vegyipar és az élelmiszeripar következnek. 2009-ben a Hollandiába beáramló működő-tőkének már 10%-a K+F intenzív területekre irányult. A holland tőkekihelyezések főbb területei: víz-gazdálkodás, logisztika, élettudományok, IKT, megújuló energia, melyre jelentős vonzó hatást gyakorol, ha a fogadó ország állami garanciával rendelkező beruházási programot működtet.
A holland központi bank adatai szerint 2008 végén a Hollandiában befektetett külföldi tőke állományának 66%-a uniós tagállamok vállalkozásaitól (elsősorban Nagy-Britannia, Luxemburg, Franciaország, Belgium és Németország), 20%-a amerikai cégektől származott. Az ázsiai eredetű befektetések közül a japán vállalkozások állománya volt a legnagyobb. A külföldön befektetett holland tőke állomány 63%-át az EU tagállamaiban (elsősorban Nagy-Britannia, Belgium és Németország), kb.11%-át az USA-ban fektették be. A közép-kelet-európai régió országai közül a hollandiai működő-tőke állománya Lengyelországban volt a legnagyobb (9,4 Mrd euró), kb. azonos a Magyarországon befektetett holland tőke-állomány nagyságával.

 

 

 

Bilaterális kapcsolatok Magyarországgal, külkereskedelem, tőkeáramlás

 

A 2009-et megelőző 4 évben behozatalunk gyorsabb ütemű növekedésének következményeként, a forgalom számunkra negatív szaldójának értéke is emelkedett. Ez alapvetően változott 2009-ben, mivel az uniós exportpiacok közül egyedüliként a Hollandiába irányuló magyar kivitel értéke növekedett (+5,6%), míg az onnan származó behozatal értéke 21%-kal volt kevesebb, mint egy évvel korábban. A Hollandiába irányuló kivitelünk részesedése a teljes magyar exportból 3,7%, a behozatal részesedése a teljes magyar importból 4,8% volt.
A fenti folyamatok eredményeként 2009-ben egyrészt kiegyensúlyozottabb (46-54%) lett az export és import aránya a külkereskedelemben, másrészt a forgalom egyenlegének magyar passzívuma az előző évi harmadára esett vissza. Az összforgalmat tekintve Hollandia pozíciója négy hellyel javult: 2009-ben hazánk hetedik legfontosabb kereskedelmi partnere volt.

 

A magyar-holland külkereskedelem áruszerkezete (M EUR)

 

 

Értékváltozás és a forgalom megoszlása 2009-ben (%)

 

Forrás: KSH

 

A Hollandiába irányuló magyar kivitel 75%-át a gépek és gépi berendezések tették ki. Az exportnövekedés ezen a területen meghaladta a 10%-ot, ugyanakkor a feldolgozott termékek exportja 17%-kal csökkent. A harmadik legnagyobb árufőcsoport, az élelmiszeripari termékek exportja ugyancsak visszaesett, 11%-kal. Az áruforgalom döntő hányadát továbbra is a két országban jelenlévő multinacionális és nagyvállalatok egymás közötti gépipari részegység szállításai alkotják. Legfontosabb exporttermékeink 2009-ben: TV készülékek, monitorok (479 M euró), gázturbina (171 M euró), automatikus adatfeldolgozók és részegységeik (148 M euró), személygépkocsi és alkatrészei (147 M euró), mobiltelefon (124 M euró), napraforgómag (85 M euró), video felvevő és lejátszó készülék (65 M euró), kukorica (64 M euró), röntgenkészülék és alkatrészeik (47 M euró).
A Hollandiából érkező importban a gépek behozatala 19%-kal, a feldolgozott termékeké 23%-kal esett vissza. Az import 53%-át a gépek és gépi berendezések tették ki, részarányuk minimálisan növekedett. Főbb importtermékeink: elektronikus integrált áramkör és mikro szerkezet (335 M euró), vezetékes távbeszélő és távíró, videotelefon, alkatrészeik (178 M euró), gyógyszerek (113 M euró), olajpogácsa (104 M euró), alumínium (99 M euró), irodai gépalkatrész (95 M euró), röntgenkészülék és alkatrészeik (90 M euró), élő sertés (54 M euró), gyógyászati műszerek (41 M euró).

 

Kétoldalú közvetlen tőkebefektetések, 2006-08 (M EUR)

 

Forrás: MNB

 

A holland befektetők a magyar gazdaság szinte minden jelentős ágazatában jelen vannak (kivéve az erőműveket) és vállalkozásaik kb. 20-25 ezer főnek adnak munkát. Jelentős létszámváltozás ezeknél a vállalkozásoknál – tudomásunk szerint – 2009-ben nem történt. Hollandia továbbra is stabilan a második legnagyobb befektető ország Németország után.
A Magyarországon jelenlévő legnagyobb holland befektetők: Philips (elektronika, számítástechnika), Akzo Nobel (vegyipar), Unilever, Friesland, Heineken, Sara Lee/Douwe Egberts (élelmiszeripar), Royal Dutch Shell, Primagaz (energia), ING (bank, biztosítás), Aegon (biztosítás), Getronics (informatika), DTZ (ingatlanfejlesztés).
A legnagyobb holland befektetők köre az utóbbi 2-3 évben érdemben nem változott. Az elmúlt időszakban azonban számos - nagyságrendben ugyan kisebb - holland befektető jelent meg a gépipari ágazatban, továbbá az elektronika, az informatika, a mezőgazdaság, valamint az ingatlanfejlesztés, munkaerő-közvetítés és a turisztika területén.

 

 

 

Magyar export szempontjából perspektivikus ágazatok, termékcsoportok

 

Az áruforgalom alakulását befolyásoló tényezők lényeges megváltozása rövidtávon nem várható, az áruforgalom döntő hányadát továbbra is a Magyarországon megtelepedett termelővállalatok exportja adja, elsősorban a gép- és elektronikai ágazatban. Perspektvikus termékcsoportnak számítanak a telekommunikációs-számítástechnikai eszközök, irodai és szórakoztató elektronikai berendezések. Jelentős forgalomra lehet számítani a vegyi- és a gyógyszeripari termékekből, a különféle feldolgozott termékekből, a fém- és acél termékekből is. A magyar kivitel fontos termékcsoportja maradnak a gabonafélék, valamint a zöldség- és gyümölcsáruk és továbbra is növekedés várható a magyar borok exportjából. A gazdasági válság és a fokozódó verseny hatására minden szektorban csak a magas hozzáadott értékű termékek és szolgáltatások iránt várható további kereslet.

A tőkemozgás tekintetében továbbra is a hollandiai székhelyű vállalatok magyarországi tőkebefektetése meghatározó, mely egyrészt a tengerentúli cégek Hollandiában lévő európai központjainak, másrészt a nagyságrendileg jóval kisebb holland kis- és közepes vállalatoknak a befektetéseiből származik. Az első esetben szolgáltató és logisztikai központok, utóbbiban pedig különféle gépipari, logisztikai, továbbá turisztikai és ingatlanfejlesztéshez, valamint a megújuló/alternatív energiatermeléshez, vízgazdálkodáshoz kapcsolódó beruházások megjelenésére lehet számítani.

 

 

 

Magyar szempontból perspektivikus privatizációs lehetőségek

 

Hollandia – magyar szemszögből – nem számít jelentős tőkekihelyezési célpontnak. A hollandiai vállalatalapítások az itt végzett szolgáltatásokhoz (építőipari, építési-szerelési alvállalkozás) kapcsolódnak és jelentősen nem haladják meg az alapításhoz szükséges tőke értékét.

 

 

 

Közbeszerzés

 

1. A holland közbeszerzési rendszer főbb jellemzői

 

1.1. Jogszabályi alapok
A holland törvénykezés számára irányadó, a belső jogrendszerbe teljes mértékben átültetett közösségi szabályozás, az állami közbeszerzésekre vonatkozó 2004/18/EK és a közműszolgáltatók közbeszerzéseire vonatkozó 2004/17/EK direktívák.
A fentieken túl, a közbeszerzésekre vonatkozó, jelenleg érvényes nemzeti szabályozásnak részei:

• a Parlament mindkét háza által jóváhagyott, a közbeszerzések általános elvi szabályait tartalmazó (a közösségi direktívákat részben kiegészítő) kerettörvény,
• a Parlament alsóháza által elfogadott két kormányrendelet (a 2004/18/EK-hoz kapcsolódó, ún. BAO; és a 2004/17/EK-hoz kapcsolódó, ún. BASS) az állami közbeszerzésekre és a közműszolgáltatók közbeszerzéseire vonatkozóan. A gyakorlat számára ez, a minisztériumi döntéseken alapuló két rendelet a legfontosabb.
• Az állami szervek és a közművek közbeszerzéseit illetően létezik két további rendelkezés is (ARW és ARN), amelyek a törvény hatálya alá eső intézmény-csoportok (pl. szakosított állami ügynökségek, vasúttársaságok, stb.) közbeszerzéseire vonatkozó speciális szabályokat tartalmazzák.

 

1.2. Intézményi háttér
a) A törvény hatálya alá eső intézmények

• a központi államigazgatás szervei és azok intézményei (pl. Parlament, minisztériumok, igazságszolgáltatási intézmények, stb.)
• a helyi államigazgatás szervei és azok intézményei (pl. a hét megye/provincia önkormányzatai, vízközművek, stb.)
• független közintézmények, közműszolgáltatók (pl. a Holland Nemzeti Bank, Statisztikai Hivatal, egyetemi (oktató) kórházak, stb. – ezek száma a legnépesebb).

(De: a jelenlegi szabályok nem rendelkeznek pl. az általános kórházak, vagy az építőszövetkezetek beszerzéseit illetően, azokról az illető intézmény saját belátása szerint dönt!)
A szakemberek az önkormányzatok körében a közbeszerzési pályázatok számának és a (köz)beszerzési tevékenység szakmai színvonalának emelkedését várják. Ennek a tendenciának a legfőbb alapja az, hogy az önkormányzatok (főként az 50 ezer lakosnál kisebb települések) felismerték, hogy a közbeszerzési tevékenységet érdemes szakmai szervezetbe kiszervezni és több önkormányzattal közösen összefogni. Jellemzően 8-10-12 önkormányzat társul és szervezi meg beszerzéseit ilyen módon. Az önkormányzatok beszerzéseinek jelenleg kb. 8-15%-a történik közbeszerzési eljárással, a társulások révén ez 20-30%-os szintre növekedhet. Eredményeként a pályázati kiírások volumene növekszik, szakmailag előkészítettebb tenderek várhatók és az önkormányzatok kedvezőbb (olcsóbb) beszerzési forrásokat realizálhatnak.
b) Irányító hatóság
A központi államigazgatás beszerzéseit a minisztériumok önállóan szervezik, nincsen teljesen központosított beszerzés. Mindazonáltal a (köz)beszerzések szakmai színvonalának és a gazdaságosság növelésének érdekében 2008 folyamán a holland Belügyminisztériumon belül létrehoztak egy szervezeti egységet, amely szakmai szempontból felügyeli, támogatja az államigazgatás (minisztériumok) ezen tevékenységét. Ugyancsak feladata az információs csatornák kiépítése (information pull), szakmai tapasztalatok és iránymutatások továbbítása (policy). Az egyes szakmai területeknek (pl. informatika szoftver, hardver, security, facility, stb.) kategória felelősei vannak, akik közvetlen kapcsolatban állnak a beszerzéseket bonyolító minisztériumi döntéshozókkal.
A közbeszerzések általános szakmai felügyeletét a holland Gazdasági Minisztérium, a Pianoo-n www.PIANOo.nl (akronim kb. Professional Innovative Procurement), a tárca közbeszerzésekre szakosodott, független ügynökségén keresztül gyakorolja. A Pianoo részt vesz a jogszabálytervezetek elkészítésében, kapcsolatot tart a közbeszerzésekben illetékes uniós intézményekkel, irányítja a közbeszerzésekkel kapcsolatos központi elektronikus hírportál létrehozását, főképpen pedig fenntartja és működteti a közbeszerzési eljárásokban rendszeresen részvevő szerződő hatóságok, közel 2.500 aktív tagból álló hálózatát.

 

1.3. A jelenleg érvényes holland közbeszerzési gyakorlat fontosabb elemei
a) A közbeszerzési eljárásokra vonatkozó értékhatárokat illetően az uniós direktívák irányadók, további kötelező előírás nincs, a szerződő hatóságok saját hatáskörben meghatározhatnak további küszöbértékeket.
b) Az eljárásokat illetően az értékhatár- és afeletti beszerzéseknél az EU előírások irányadók, a küszöbérték alatti beszerzéseknél minden szerződő hatóság saját hatáskörben dönt a követendő eljárásról.
Fentiek az új szabályozás következtében változni fognak, a törvénytervezet a különféle hatóságok által követendő eljárások jelentős harmonizációjára és konkrét kötelezettségek előírására törekszik.
c) A határidőket illetően is hasonló a helyzet; értékhatár felett az uniós előírások érvényesek, értékhatár alatti esetekben nincsenek általánosan érvényes, világos megkötések. A tervezett módosítások itt is ésszerű harmonizációra és főként egyértelmű szabályozásra törekednek.
d) A közbeszerzési folyamat nyilvánossága (transparency) nem szabályozott és az új rendelkezésekkel sem kívánnak ezen változtatni.
e) A közbeszerzések ellenőrzésére Hollandiában (a régi tagállamokhoz hasonlóan, az újakkal ellentétben) nincs önálló hatóság, a szabályok betartását jogi (ptk.) eszközökkel biztosítják.
f) A jogorvoslatot illetően, értékhatár feletti esetekben a polgári bíróságok ítélkeznek, a peres eljárás során törvényes lehetőség van a szerződéskötést megelőző, gyorsított eljárást kérni. Az értékhatár alatti esetekre az általános jogorvoslati eszközök vehetők igénybe.
(A jogorvoslatra vonatkozóan készülő uniós direktívát az illetékesek az elfogadástól számított két éven belül tervezik beemelni a holland jogrendszerbe. Említést érdemel, hogy a közbeszerzési ügyekben indított peres ügyek száma Hollandiában jelentősen emelkedik. A versenyeztetési gyakorlatot mind több bírálat éri (főleg a kis- és közepes vállalkozások részéről).
g) A holland kormány a központi állami közbeszerzéseken keresztül is ösztönözni kívánja a szociális és környezet tudatos gazdálkodást. A környezettudatosságot az energia és felhasznált anyagok mellett a szociális szempontok (pl. emberi jogok, gyermekmunka kizárása) szerint ítélik meg. Ennek érdekében 2010-től csak olyan cégek pályázathatnak, amelyek megfelelnek ennek a kritériumnak. A megyék, önkormányzatok és más állami szervek (pl. waterschap) is csatlakoztak ehhez a lépéshez.
www.vrom.nl/pagina.html?id=46354
A SenterNovem honlapján (www.senternovem.nl) már látható a közbeszerzési pályázatokra jellemző 80 főbb termékcsoport, illetve az ezekre vonatkozó kötelező és kívánatos szociális és környezet tudatossági kritériumok, melyek 2010. januártól a következő honlapon olvashatók www.senternovem.nl/duurzaaminkopen/Criteria/i...
Kézikönyv állami szervek számára a fent említett kritériumokról:
Handleiding duurzaam inkopen – voor overheidsinkopen:
http://www.senternovem.nl/mmfiles/Handleiding...
Egy külön erre a célra létrehozott gyűjteményes honlapon jelentkezhetnek a fenti kritériumokat teljesíteni képes cégek . A honlap neve: www.marktplaatsduurzaaminkopen.nl/

 

2. Gyakorlati információk

 

2.1. Részvétel közbeszerzési pályázaton
A nemzeti szintű eljárások gyakoriságára, azok meghirdetésére vonatkozóan nincs egységes központi szabályozás, a döntés a szerződő hatóságoké.
A holland közbeszerzések hivatalos nyelve a holland, a részvevők nem több mint kb. 2-5%-a pályázik angol nyelven. A nyelvi nehézségek áthidalására is ajánlott – gazdasági ágazatonként változó - helyi képviselő / tanácsadó igénybevétele, amelynek egyedül lehetséges elérhetőségi forrása a pályázó kereskedelmi kapcsolatrendszere.
A közbeszerzési pályázatok a nemzeti és EU jogszabályok alapján teljes mértékben nyitottak külföldi cégek előtt. Jogi szempontból nem lehetséges közvetlen eszközökkel a helyi (régiós, vagy holland) vállalatok előnyben részesítése. A Pianoo szakemberei nem látnak a közbeszerzési eljárásokban olyan tendenciát, amely a (lokális, vagy nemzeti) protekcionizmus jeleit mutatná. Természetesen a közbeszerzési pályázatok szakmai ágazatonként és nagyságrendtől függően eltérően lehetnek relevánsak külföldi pályázók számára.
Mindazonáltal szeretnénk megjegyezni, hogy az egyes pályázati kiírások részleteiben rejlő néha csak technikainak tűnő feltételek, valamint a nyelvi korlát összességében ajánlatossá teszi magyar cégeknek holland vállalatokkal (vagy közvetítőkkel) a közös fellépés kialakítását.

 

2.2. Pályázati kiírások nyilvánossága
a) TenderNed
A magyar vállalkozások számára lényeges információ, hogy várhatóan 2011-től Hollandiában is működésbe lép a (több tíz millió eurós beruházással létrehozott, jelenleg pilot project-ként működő) közbeszerzési elektronikus hírportál, a „TenderNed”. (www.tenderned.nl)
A holland közbeszerzések egységesen ezen a portálon kerülnek meghirdetésre és itt lesz elérhető az egyes eljárások során a pályázók számára szükséges valamennyi információ (a részvétel feltételei, a szükséges dokumentumok, a megbízási szerződés tervezete, az értékelés követelményei és eredményei, stb.). Külföldi (magyar) pályázók szempontjából fontos elem, hogy az internetes portál angol nyelven is hozzáférhetővé teszi majd a pályázati kiírásokat. (Megjegyzés: ez azonban nem változtat azon, hogy a pályázati anyagot holland nyelven kell benyújtani és a szerződés és a lebonyolítás nyelve is a holland lesz.)
A portálon fogják gyűjteni az eljárásokban részvevő vállalatok adatait is (forgalom, referencia projektek, stb.), amelyeket egyszeri regisztráció után csak frissíteni kell majd. A portál használata az értékhatár feletti esetekben kötelező, az alatti eljárásoknál önkéntes lesz, a publikációs modul alkalmazása azonban a tervek szerint egységesen kötelező lesz.
A „TenderNed” lesz a neve a rendszert működtető központi publikációs hivatalnak is, amelyet a Pianoo fog felügyelni.
A fejlesztés második lépcsőjében pedig 2012-től a TenderNed portálon keresztül megvalósul az elektronikus közbeszerzési pályázás lehetősége is.

b) Pályázati információ forrás jelenleg

Jelenleg és a későbbiekben is közzéteszik a közbeszerzési pályázatokat, valamint pályázati előrejelzéseket, pályázatok nyerteseit az alábbi honlapon:
www.aanbestedingskalender.nl
A honlap holland nyelvű, napi aktualitással közli a tendereket (. A honlap jól működő kereső funkciója révén több száz nyitva álló pályázatról lehet információt legyűjteni. A pályázatokat a kiíró hatóságok, szervezetek, önkormányzatok teszik közzé, a honlap csak publikációs felületet biztosít a felhasználóknak. A honlapon ingyenes regisztráció után pályázati hírlevél kérhető és szűrt pályázati információk is rendelkezésre állnak.
A hágai KGSz regisztrációja:
gebruikersnaam: thehague@itd.hu
wachtwoord: NS3Kqkhm
A honlapon EU pályázati információk is találhatók.
c) Egyéb hasznos linkek közbeszerzési pályázatokhoz
www.tenderscope.com/index.html
www.evd.nl/home/financiering_projecten/intern...
(Az EVD = holland kereskedelemfejlesztési ügynökség honlapja)
www.ted.europa.eu