Általános információk

 

 

 

 

Főbb gazdasági mutatók, a gazdaság szerkezete, főbb ágazatok

 

Kuvait főbb gazdasági mutatói

 

Forrás: Central Bank of Kuwait, Index Mundi

 

2008-ban a GDP növekedése 4,7%-ra lassult a 2007-es 12,6%-ról. Az ütem csökkenésének hátterében az elmaradt fejlesztések, illetve a 2008 első feléig 140 USD-ig emelkedő hordónkénti olajárak 2008 év végére bekövetkezett látványos visszaesése állnak, ami a kitermelés visszafogását, a hazai beruházások elhalasztását és a lakossági fogyasztás visszaesését hozta magával. A folyó fizetési mérleg egyenlege - az olajexportnak köszönhetően – hagyományosan pozitív, 2007-ben 51 milliárd USD-t, 2008-ban a kedvezőtlen gazdasági fordulatnak köszönhetően 20,8 milliárd USD-t tett ki. Kuvait a világ egyik leggazdagabb kisállama, ahol az egy főre eső GDP folyó áron (az ENSZ hivatalos statisztikája szerint) 2007-ben 48 183 USD volt, amely 2008-ban a magas olajárak és a dollár gyengülése következtében 55 900 USD-re emelkedett. Kuvait jóléti állam, s a magas GDP valójában az állampolgároknak visszaosztott olajjövedelem.
A kuvaiti GDP-ben a mezőgazdaság 0,3%-ot, az ipar 52,4%-ot, a szolgáltató szektor pedig 47,3%-ot képvisel. Az infláció 2008 közepén 10,1%-ra emelkedett, amelynek hátterében elsősorban a globálisan emelkedő élelmiszerárak, az erős hazai kereslet, a gyenge dollárnak köszönhető importált infláció, az ingatlanpiaci árak gyors emelkedése, s ennek részeként a lakásárak évi 10%-ot meghaladó drágulása, valamint az állam folyamatos pénzosztogatásai álltak. A világgazdasági válság kiterjedésével az infláció enyhe csökkenésnek indult, és év végére elérte a 9%-ot, a 2008-as éves átlag így is 6,5%.
Kuvait gazdasága teljes mértékben az olajipartól függ. Az olajból származó bevétel képezi az állami jövedelem 80%-át. Gyártóipara is az olajiparra épült olajfinomítás és olajszármazékok feldolgozása. Az elmúlt évek folyamatosan emelkedő olajárai óriási extra bevételekhez juttatták az országot, amely működését túlnyomórészt az olajbevételekből finanszírozza. Kuvait gazdasági kilátásai a többi Öböl-országhoz hasonlóan egyetlen tényezőtől, az olaj árának alakulásától függenek. A Világ ma ismert olajkészleteinek több mint 40%-a az Öböl térségében található, amely régió ma a világtermelés mintegy 22%-át biztosítja.
Mivel Kuvait nem rendelkezik termőterülettel, illetve öntözésre alkalmas vízzel, továbbá éghajlata sem kedvező, ezért mezőgazdasága nem számottevő. Ennek ellenére a kormány nagy erőfeszítéseket tesz a mezőgazdaság fejlesztésére, folyamatosan támogatva az ágazatban dolgozókat annak érdekében, hogy bizonyos szinten csökkentse az ország élelmiszerfüggőségét.
Kuvaitban jelentős mennyiségű pénzt csoportosítanak át az olajszektorból más hazai ágazatokba, ami lökést adott az építőiparnak. Ez együtt járt a hitelezés felfutásával és így a bankszektor is kimagasló eredményeket ért el.
A pénzügyi válság következtében a Kuvaitban regisztrált, mintegy 99 befektetési társaság – amelyeknek legalább a fele tőzsdei társaság – 2008 második felében közel 32 Mrd USD veszteséget halmozott fel befektetési és finanszírozási tevékenységében. A válság elleni lépésként a Kuvaiti Központi Bank (CBK) fokozatosan leértékelte a dinárt a dollárral és az euróval szemben, így megnőttek az USD-ben számított olajbevételek (hazai valutában számítva). Emellett a CBK 2008 októbere óta 2009 májusában 250 bázisponttal 3,0%-ra csökkentette az irányadó kamatlábat, továbbá a Kuvaiti Befektetési Hatóságon (Kuwait Investment Authority, KIA) keresztül eddig közel 5 Mrd USD-t pumpált a kuvaiti tőzsdébe. Veszteségeik hatására a bankok és pénzügyi társaságok aktivitásukat minimálisra szorították, egyébként jelentős tartalékaikból nem végeztek újabb kihelyezéseket. 2009. március 26-án a kuvaiti kabinet elfogadta az 5,2 Mrd USD értékű gazdasági mentőcsomagot. A csomag célja a gazdaság élénkítése, de nem az infrastruktúra fejlesztésén keresztül, hanem a bankok hitelezési tevékenységének beindításával.
Mint mindig, Kuvait a 2008/2009-es pénzügyi évben is alulbecsülte bevételeit és túlbecsülte kiadásait. A költségvetési többlet 20,826 Mrd USD-t ért el szemben a 25,4 Mrd USD-s eredetileg tervezett hiánnyal. A többlet tíz százaléka a Jövő Generáció Alapjába került az olaj utáni időszakra való felkészülés jegyében további befektetések céljából. A 2009/2010-es évet 14 Mrd USD-s deficittel tervezik, amelynek hátterében 41%-os olajbevétel csökkenést valószínűsítenek.

 

 

 

Külkereskedelmi tendenciák, statisztika, főbb partnerek, import termékek

 

Kuvait külkereskedelmi forgalma

 

Forrás: Central Bank of Kuwait, Index Mundi

 

2009. március 31-én véget érő 2008/2009-es pénzügyi évben az exportbevételek mintegy 71,2 Mrd USD-t értek el. Az export bevételek mértéke elsősorban az olajár alakulásától függ, a teljes export több mint 90%-át az olajexport adja.
A 2008-as import 26,54 Mrd USD-t tett ki, amelynek hátterében részben a nyersanyag, élelmiszer és gépi berendezések árának a 2008/2009-es pénzügyi év során tapasztalt emelkedése áll. Jóllehet az ország gyakorlatilag mindenből behozatalra szorul, az olajexport nagyságának köszönhetően kereskedelmi mérlege 44,7 Mrd USD többletet mutat.
Legfontosabb exportpiacok: Japán (20,9%), Dél-Korea (15,3%), USA (12,6%), Szingapúr (11,5%) és Pakisztán (4,0%).
Kuvait importjában az EU országok részesedése továbbra is a legmagasabb, 35,5 %. Ezt követi az USA (12,7%), Japán (7,9%), Kína (6,0%) és Szaúd-Arábia (5,5%). Az arab országok az importból összesen 14,3%-kal, ezen belül az ÖET országok 9,7%-kal részesedtek. A legfontosabb import termékek: élelmiszer, járművek, járműalkatrészek, textil, építőanyagok.
Kuvait az ÖET tagországok közül a harmadik legnagyobb élelmiszer-importőr. Mivel a hazai termelés meglehetősen korlátozott, gyakorlatilag mindenből behozatalra szorul. A gyorsan növekvő lakosság élelmezése miatt az élelmiszerkereskedelem az olajipar után a legfontosabb üzleti ágazat. Legnagyobb élelmiszerszállítói az Egyesült Államok, Szaúd-Arábia, Libanon, Egyiptom, India és az EU. A legfontosabb láncolatok (Sultan Centre, Carrefour, Coops) az élelmiszer-kereskedelem központjai.
Kuvait gazdasága relatíve nyitott, és jó lehetőségeket biztosít a szabad kereskedelem számára. Kuvaitban szabad a pénzáramlás, és Izrael kivételével, minden országgal kereskedik. Az ÖET által létrehozott egységes vámtarifa rendszernek köszönhetően a vámövezeten kívülről behozott áruk esetében a vám általában nem haladja meg az 5%-ot. A dohány és cigaretta vámja 100%, míg számos, elsősorban élelmiszeripari készítmény teljesen vámmentes. A behozott árukra nem vonatkoznak mennyiségi vagy egyéb megszorítások, viszont meg kell, hogy feleljenek a kuvaiti szabványoknak.
A 2007. december 13.-án tartott dohai ÖET-csúcson született döntés szerint 2008. január 1-től megalakult az ÖET Közös Piac, illetve létrehozták a vámuniót, melynek célja a tagországokon belüli kereskedelmi tevékenység szabadabbá tétele, a vállalkozások saját jogon történő piacra lépése, továbbá a munkavállalók szabad mozgása. A tényleges funkcionálás megkezdéséig azonban még számos területen harmonizációt kell végrehajtani.
2009. június 22-én Norvégiában az ÖET és az EFTA tagországok aláírták az ÖET-EFTA Szabadkereskedelmi Egyezményt, amelynek célja a hat Öböl-ország, illetve Norvégia, Izland, Svájc és Liechtenstein között a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok erősítése. A megállapodás lefedi a kereskedelem, a szolgáltatások, a szellemi tulajdon, állami közbeszerzések, békítő eljárások, kölcsönös befektetések területét, valamint a kétoldalú áruforgalom esetében a vámtarifa csökkentését. Ezzel szemben 2008 decemberében váratlanul megszakadt az EU-ÖET szabadkereskedelmi egyezmény aláírásának előkészítési folyamata.

 

 

 

Tőkeáramlás, statisztika, főbb partnerek

 

Kuvait adott évi működő-tőke importja/exportja (M USD)

 

Forrás: Central Bank of Kuwait, Index Mundi

 

A kuvaiti kormányzat külföldi befektetési politikája közvetlen működőtőke beruházások megvalósítására, elsősorban saját kőolaj-feldolgozó kapacitás, illetve benzinkút-hálózat (EU országok, Thaiföld) létrehozására irányul, amelyet a Kuwait Investment Authority (KIA) bevonásával folytat. Jelentősek a kuvaiti ingatlan és tőzsdei befektetések.

 

 

 

Bilaterális kapcsolatok Magyarországgal, külkereskedelem, tőkeáramlás

 

Magyarország hagyományosan megbecsült gazdasági partnernek számít. A magyar-kuvaiti gazdasági kapcsolatok több mint három évtizedes múltra tekintenek vissza. A jelentős mobiltelefon exportnak, a schengeni információs rendszerhez való csatlakozásnak, valamint a gyógyturizmusnak köszönhetően Magyarország a rendszerváltást követően a gazdasági kapcsolatokban beállt csökkenő érdeklődés után fokozatosan szerzi vissza népszerűségét.

 

A magyar-kuvaiti külkereskedelem áruszerkezete (M USD)

 

Forrás: KSH

 

Értékváltozás és a forgalom megoszlása 2008-ban (%)

 

Forrás: KSH

 

Magyarország és Kuvait között a kétoldalú kereskedelem egyértelmű magyar aktívumot mutat. 2008-ban a teljes export összege elérte a rekordnak számító 113,6 millió USD-t, amely 47%-kal magasabb a 2007. évi 77,3 millió dollárnál. Legjelentősebb export termékek 2008-ban is a mobiltelefonok, az élelmiszerek, az elektromos izzók és az alkatrészek voltak. Importunk elhanyagolható.
A kuvaiti állami és magán befektetői társaságok intenzíven érdeklődnek a kelet-közép-európai térség befektetési lehetőségei iránt. Magyarországon kiemelten a mezőgazdasági és egészségügyi együttműködési befektetési lehetőségek iránt érdeklődnek.

 

 

 

Magyar export szempontjából perspektivikus ágazatok, termékcsoportok

 

A jelenlegi magyar kivitel döntő többségét a mobiltelefonok adják. A magyar export számára további lehetőséget elsősorban az élelmiszer – sajtok, sajtkészítmények, tejtermékek –, orvosi műszerek kivitele, környezetvédelmi technológiák, illetve az IT területén a szolgáltatás export jelenthet.

 

 

 

Magyar szempontból perspektivikus privatizációs lehetőségek

 

Az ország alapvetően nem a tőke becsalogatása, hanem technológiák átvétele, szakemberek képzése és munkahelyteremtés a magasabb szakértelmet igénylő ágazatokban, hozzájárulva a diverzifikációhoz és az infrastruktúra fejlesztéséhez. Helyi vállalkozást csak helyi partnerrel közösen lehet indítani. Magyar cégeknek elsősorban a környezetvédelem, a vízkezelés, az ICT, a megújuló energiák, az oktatás, a mezőgazdasági technológiák terén lehetnek esélyei helyi partnerrel történő együttműködésre.

 

 

 

Közbeszerzés

 

Az 1964. évi 37. számú Közbeszerzési Törvény szabályozza a kormányzati közbeszerzési rendszert. A közbeszerzési eljárásban a legtöbb minisztériumot és kormányzati testületet és állami vállalatot a miniszterek tanácsa irányítása alatt álló Központi Közbeszerzési Bizottság (Central Tenders Committee, CTC) képviseli. Ide tartoznak például az olaj szektorban a 17,200 USD-t meghaladó beszerzések. A Lakásügyi, a Védelmi és a Belügyminisztérium, valamint a belbiztonsági erők a CTC-től függetlenül saját közbeszerzést bonyolíthatnak le.

A közbeszerzési eljárásban résztvevő ajánlattevő cégek közül – a műszaki paramétereket is figyelembe véve – a legalacsonyabb árat adó nyeri el a pályázatot. Ha azonban a sikeres pályázó eláll a szerződés aláírásától, a releváns minisztérium lehívhatja a jóteljesítési garanciát.

Számos cég 10-15%-kal magasabb költséggel számol, hogy mérsékeljék a projekt kockázatát, valamint a jóteljesítési garancia elvesztésének lehetőségét. Külföldi vállalatok kizárólag helyi ügynök közreműködésével léphetnek kapcsolatba a kormányzati szektorral vagy indulhatnak közbeszerzési eljáráson. Az olaj szektor számára beszállítókat előminősíteni és az előminősített beszállítókat belistázni kell. A Kuvaiti Olaj Társaság (Kuwait Oil Company, KOC) esetében az előminősítés legalább kilenc hónapot igényel.

Közbeszerzési eljárásokban a kuvaiti vállalatok 10% árpreferenciát élveznek. Ez azt jelenti, hogy azonos műszaki színvonal mellett a kuvaiti vállalat nyerheti el a pályázatot, akkor is, ha az általa adott ár 10%-kal magasabb a többiekénél.