Általános információk

 

 

 

 

Főbb gazdasági mutatók, a gazdaság szerkezete, főbb ágazatok

 

Dél-Korea főbb gazdasági mutatói, 2007-09

 

Forrás: Korean Ministry of Strategy and Finance, Ministry of Knowledge Economy, Bank of Korea

 

A Koreai Köztársaság (vásárlőerő paritáson) a világ 14., Ázsia 4. legnagyobb gazdasága. A GDP összértéke 1 074 Mrd USD-t tett ki, amely egy főre vetítve 21 200 USD volt 2009-ban. 2009-ben Dél-Korea sikeresen vészelte át a nemzetközi pénzügyi-gazdasági válság kedvezőtlen hatásait, s a világ azon kevés országai közé tartozik, mely pozitív GDP növekedést tudott produkálni. A koreai hivatalos statisztikák, illetve az OECD adatai szerint a koreai GDP növekedési üteme éves szinten 0,2%-ot tett ki.
A 2008 elejei gyorsütemű növekedés a kedvezőtlen világpiaci feltételek hatására folyamatosan veszített lendületéből, amit a második félévben tovább rontott az USA-ból kiindult nemzetközi pénzügyi válság. Az ország gazdaságának 2009-ben elért kedvező teljesítménye több tényező együttes hatásának köszönhető, melyek közül a legfontosabb a koreai kormány agresszív ösztönző csomagjának bevezetése volt, ami egyes szakértői vélemények szerint önmagában is közel 1,5%-pontos GDP növekedést eredményezett.
Az ipari termelés 2009-ben éves szinten 0,7%-kal csökkent az előző évhez képest. A beruházások éves szinten 8%-kal estek vissza. Legnagyobb csökkenés a gépipari beruházások terén volt tapasztalható, de kedvezőtlenül alakultak az építőipari beruházások is.
A belső fogyasztás a válság ellenére éves szinten 0,2%-kal emelkedett, a szolgáltatási ágazat összteljesítménye éves átlagban 2%-kal bővült. Az infláció éves szinten 2,8%-ot ért el, ami jóval kedvezőbb az előző évihez képest, s főként a csökkenő import áraknak volt köszönhető. A munkanélküliségi ráta 3,7% volt, ami a legalacsonyabb az OECD országok közül. A foglalkoztatottsági ráta átlag 58,6% körül alakult 2009-ben.
A központi költségvetés a hagyományosan alulköltekező, vagy kiegyensúlyozott korábbi költségvetésekhez képest 2009-ben GDP arányosan közel 4%-os hiánnyal zárt. Az ország devizatartalékai 2009 végén 269,9 Mrd USD-t tettek ki, mellyel Korea a világ országai közül az ötödik legnagyobb devizatartalékával rendelkezik.
Dél-Korea, a világ egyik sikergazdasága, az újonnan iparosodó országok első hullámához tartozik. Földje ásványkincsekben szegény, energiaigényének egyharmadát atomerőművek fedezik A dél-koreai ipar vezető, exportorientált ágazata az elektronika és elektrotechnika, a hajógyártás és az autógyártás. Emellett korszerű alapanyaggyártás is megtalálható az országban (kohászat).

 

 

 

Külkereskedelmi tendenciák, statisztika, főbb partnerek, import termékek

 

Dél-Korea külkereskedelmi forgalma, 2006-09

 

Forrás: Korean Ministry of Knowledge Economy

 

Korea külgazdaság-politikájában a fő hangsúly továbbra is a szabadkereskedelmi megállapodások körének szélesítésén van, aminek a fő motivációja a koreai export termékek piacra jutási feltételeinek biztosítása, illetve a korszerű technológiákhoz, nyersanyagokhoz és energiahordozókhoz való könnyebb hozzájutás.
Koreának a következő országokkal van FTA megállapodása: Chile, EFTA, ASEAN, Szingapúr, India (CEPA). Az EU-Korea szabadkereskedelmi megállapodást 2009. október 15-én Brüsszelben parafálták. A tervek szerint az aláírásra 2010 áprilisában kerül sor, a hatálybalépés céldátuma 2011 eleje, a ratifikációs folyamattól függően. Az USA-val 2007-ben aláírt szabadkereskedelmi megállapodás ratifikációjára a mai napig nem került sor, így az még nem léphetett életbe. Jelenleg Korea a következő országokkal folytat szabadkereskedelmi tárgyalásokat: Kanada, Mexikó, ÖET (GCC), Ausztrália, Új-Zéland, Peru, Kolumbia, Törökország.
Az ország külkereskedelmi forgalma dinamikus növekedett az elmúlt évek során, kereskedelmi mérlege 2008-ig többletet mutatott. A tendencia 2008-ban tört meg, amikor - elsősorban a világpiaci nyersanyag és energiaár-emelkedés következtében - az import az exportnál gyorsabb ütemben, 22%-kal nőtt, így az ország kereskedelmi mérlege 13 Mrd USD hiányt mutatott. 2009-ben a külkereskedelmi mérleg már ismét kedvezően alakult, értékét csak az év során végig negatív tartományban lévő szolgáltatási mérleg egyenlege rontotta. 2009-ben a dél-koreai export összértéke 363,53 Mrd USD-t tett ki, mely 13,9%-kal volt alacsonyabb az előző évhez képest. A Ministry of Knowledge Economy adatai szerint legnagyobb mértékben a mobiltelefon készülékek és félvezetők kivitele csökkent, de a hajógyártást leszámítva szinte valamennyi iparágban érzékelhető volt a globális keresletcsökkenés.
Legjelentősebb export termékei: elektronikai berendezések/fogyasztási cikkek (31,2%), hajók (14,9 %), atomerőművi berendezések (13,4%), gépjárművek (12,8%), optikai/orvosi/ precíziós műszerek (10,3%).
2009-ben a koreai export legnagyobb felvevő piacai: Kína (86,7 Mrd USD), az EU (46,3 Mrd USD), és az USA (37,6 Mrd USD) voltak. A Japánba irányuló export 21,8 Mrd USD-t tett ki.
A koreai import 2009-ben az ország exportjához viszonyítva gyorsabb ütemben, 25,8%-kal csökkent, értéke 323,08 Mrd USD-t tett ki.
A legnagyobb import forgalmat Kínával bonyolították le, melynek összértéke elérte az 54,2 Mrd USD-t. A Japánból származó import 49,4 Mrd USD-t – mely továbbra is stratégiai fontosságú Korea számára, mivel Japán az elsőszámú beszerzési forrás a koreai high-tech igények kielégítéséhez -, az EU-ból származó import 32,09 Mrd USD-t, míg az USA-ból származó import 29,03 Mrd USD-t ért el.
Legjelentősebb import termékei: nyersanyagok, energiahordozók (35,1%), gépek, gépi berendezések (20,5%), valamint az acél és más fémipari termékek.

 

 

 

Tőkeáramlás, statisztika, főbb partnerek

 

Dél-Korea közvetlen tőkebefektetés importja és exportja, 2007-09

 

Forrás: MKE, MSFE, Eximbank, KITA, BOK

 

A koreai statisztikai adatok szerint 2009-ben a Koreába irányuló külföldi működő tőkebefektetések 11,5 Mrd USD-t értek el, ami mindössze 1,9%-kal marad el az előző évhez képest. Mindez jól mutatja, hogy a válság ellenére a koreai gazdaság megmaradt az egyik legvonzóbb befektetési célországként az OECD országok közül, melyek esetében az átlagos FDI import közel 40%-kal esett vissza az előző évhez képest. Legnagyobb mértékben az USA-ból (+36%) és Japánból (+12%) származó befektetések nőttek, miközben az EU-ból származó befektetések 16%-kal csökkentek. Az FDI állományát tekintve továbbra is az EU a legnagyobb befektető Koreában. A Koreába irányuló FDI elsősorban a szolgáltatási szektorba (kereskedelem, szálloda, vendéglátás) , valamint az ipari termelő ágazatokba (gépipar, ICT, járműipar, vegyipar) irányul.
A koreai Eximbank adatai szerint 2009-ben 13,8 Mrd USD koreai működőtőke áramlott ki az országból, ami közel 60%-kal alacsonyabb az előző évhez képest. A koreai tőke elsőszámú célpontjai az ázsiai országok voltak, ahová az év során mintegy 5,7 Mrd USD koreai tőke került kihelyezésre - elsősorban az ASEAN tagállamokba, illetve a nyersanyagokban és energiahordózókban gazdag közép-ázsiai országokba. Az USA-ba 4,2 Mrd USD, az EU-ba 0,9 Mrd USD koreai tőkebefektetés történt 2009-ben. A koreai FDI a következő ágazatokba irányul elsősorban: bányászat, nyersanyag kitermelés, ipari termelés (ICT, autóipar, vegyipar, gépipar), mezőgazdaság, szolgáltatások, építőipar, környezetgazdálkodás.
A jelentős visszaesés hátterében a nemzetközi pénzügyi válság elmélyülése állt, melynek következtében –főként 2009 első felében - jelentősen visszaesett a koreai cégek befektetési hajlandósága, különösen a termelő beruházások tekintetében. A második félévben azonban Korea már túljutott a válság nehezén, ezért az év vége felé egyre több cég vette elő a 2008 második felében felfüggesztett befektetési projektjeit.

 

 

 

Bilaterális kapcsolatok Magyarországgal, külkereskedelem, tőkeáramlás

 

A magyar-dél-koreai külkereskedelem áruszerkezete (M USD)

 

 

Értékváltozás és a forgalom megoszlása 2009-ban (%)

 

Forrás: KSH

 

A kétoldalú árucsere-forgalom magyar oldalon tartósan és nagy arányban deficites. 2009-ben Magyarország számára Korea a 43. legnagyobb exportpiac, és a 11. legjelentősebb importpartner volt. A koreai statisztikai adatok szerint 2009-ben Magyarország az exportjuk tekintetében a 34., az importjuk tekintetében az 61. legfontosabb kereskedelmi partnere volt Koreának. A kelet-közép európai országok közül Magyarország a harmadik legjelentősebb kereskedelmi partnere Koreának (Lengyelország mindkét területen, Csehország a koreai import, míg Szlovákia a koreai export partnerek listáján előzi meg hazánkat).
Az előző évhez képest kedvezőtlen jelenség, hogy 2009-ben drasztikusan csökkent a magyar export, miközben a koreai importunk tovább emelkedett. Kivitelünk jelentős visszaesésének hátterében többek között az áll, hogy a Magyarországról származó koreai importtermékek nagy részét Korea más országokba irányuló közvetlen exportjához, illetve annak előállításához használja fel. A gazdasági válság következtében azonban csökkent a koreai export összvolumene, így visszaesett a Magyarországról származó beruházási javak, illetve export célokat szolgáló termékek importja is. Szintén a válság hatására visszaesett a belső (lakossági) fogyasztás, ami miatt komoly import csökkenés volt tapasztalható a fogyasztási cikkek tekintetében is, így a számunkra kiemelten fontos sertéshús (-57%), illetve egyéb termékek, pl. ruházati cikkek (-86,5%), kozmetikumot (-29,6%) vonatkozásában. 2009 végére az év eleji mélypontot követően az adatok már javulást mutattak, ennek ellenére éves szinten kivitelünk még így is 50,9%-kal volt alacsonyabb az előző éves adatokhoz viszonyítva, behozatalunk pedig 10,3%-kal emelkedett az 2008-as adatokhoz képest. Ebben fontos szerepet játszott a magyarországi koreai cégek gazdasági aktivitásának folyamatos erősödése, illetve az ezzel együtt járó importhajlandóságuk növekedése. A forgalmon belül az előző évhez képest nőtt a feldolgozott termékek aránya, a gépek, és gépi berendezések rovására.
Kétoldalú termékforgalmunkban mind az export, mind az import területén a gépek és gépi berendezések dominálnak. A legjelentősebb magyar exporttermékek: gépek és gépi berendezések, feldolgozott termékek, élelmiszer és élő állat (főként fagyasztott sertéshús), nyersanyagok. Főbb import termékeinket a gépek és gép berendezések, feldolgozott termékek, nyersanyagok.
Magyarország és Dél-Korea 1989-ben kötött Beruházás-védelmi megállapodást, valamint Megállapodást a kettős adóztatás elkerüléséről. 2005-ben Gazdasági Együttműködési megállapodást írt alá a két ország.

 

Működő tőke-befektetések, 2006-08 (M EUR)

 

Forrás: MNB; * részvény, egyéb részesedés és újra befektetett jövedelmek állománya

 

A kétoldalú gazdasági kapcsolatokon belül magyar részről kiemelt jelentőséget tulajdonítunk a koreai vállalatok magyarországi tőkebefektetéseinek. Dél-Korea magyarországi közvetlen tőkebefektetéseinek állománya folyamatosan bővült az elmúlt években, koreai adatok szerint összesített értéke kb. 1,2 Mrd USD-t tett ki 2008-ban. Mintegy 40 koreai vállalkozás működik Magyarországon, amelyek kb. 20 ezer embert foglalkoztatnak. A legismertebb koreai konglomerátumok szinte mindegyike jelen van Magyarországon.
A 2008 szeptemberében kirobbant globális pénzügyi válság hatására a koreai cégek sorra törölték a 2009-re tervezett beruházási programjaikat, illetve felfüggesztették beruházás-előkészítő tevékenységüket. A válság enyhülésével és a koreai gazdaság vártnál gyorsabb ütemű erősödésével ugyanakkor az év utolsó harmadában már érzékelhető volt a koreai cégek befektetői érdeklődésének megélénkülése, s a koreai nagybefektetők egy része az év vége felé már megkezdte a válság utáni időszakra vonatkozó terveinek kidolgozását, a válság miatt megakadt üzleti/befektetési projektjeinek felülvizsgálatát.

A legnagyobb dél-koreai befektetések Magyarországon

 

Forrás: ITD Hungary Zrt.

 

 

 

Magyar export szempontjából perspektivikus ágazatok, termékcsoportok

 

- mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek: A már bevezetett fagyasztott sertéshús mellett reális lehetőség lenne a baromfihús, , feldolgozott élelmiszerek, beleértve reformélelmiszerek (organic products), bor, kukorica, állati takarmányok, gabonafélék szállítására.
- a gépipar, a járműipar, elektronikai ipar, megújuló-energia ipar: (kiemelten a gyártási kooperáció, beszállítói kapcsolatok)
- gyógyszer és vegyipari termékek
- fogyasztási cikkek, pl. háztartási és konyhai eszközök, lakásfelszerelési tárgyak, well-being termékek
(A koreai fogyasztók körében a versenyképes feltételekkel kínált, kiváló minőségű, innovatív termékek örvendenek népszerűségnek, s különösen nagy a presztízsfogyasztás aránya.)

 

 

 

Magyar szempontból perspektivikus privatizációs lehetőségek

 

Magyar cégek koreai tőkebefektetéseire nincs példa és a jelentős földrajzi távolság, eltérő üzleti kultúra, a nyelvi és egyéb nehézségek következtében nem is várható. Ugyancsak gátolja a magyar tőkekivitelt Koreába a magyar vállalkozások tőkeszegénysége. Magyar részről elsősorban a koreai tőke magyarországi jelenlétének erősítésében vagyunk érdekeltek.

 

 

 

Közbeszerzés

 

Korea 1997. január 1-től részese a WTO GPA-nak, így közbeszerzési rendszere az egyezménynek megfelelően lett kialakítva. A rendszer nem csak WTO konform, hanem igazodik az időközben több országgal aláírt, illetve aláírandó szabadkereskedelmi megállapodásokhoz is.

Korea közbeszerzési piacát csak azon országok számára teszi elérhetővé, melyek ugyancsak részesei a WTO GPA-nak (illetve erre RTA-k kötelezik).

A koreai közbeszerzési piac mérete 2008-as adatok szerint a GDP 10, 4 %-át tette ki. A közbeszerzéseket főszabályként a külön erre a célra létrehozott Public Procurement Service (PPS) útján bonyolítják, mely a hadiipari beszerzések kivételével a következő főbb területeken fejti ki tevékenységét: kormányzati és más közintézmények hazai és külföldi forrásokból történő beszerzései, a kormányzat építőipari projektjei, a kormány nyers- és alapanyag készletei, kormányzati vagyon és tulajdon hatékony üzemeltetése.

2008-tól a központi kormányzati szerveknek lehetőségük van a közvetlen beszerzésekre is feltéve, ha a beszerzés költséghatékonyabb, mintha az a PPS-en keresztül történne, illetve ha a beszerzés értéke nem haladja meg a 100 M KRW-t (kb. 60 ezer USD). Az önkormányzatok függetlenségének erősítése érdekében ugyancsak 2008-tól az önkormányzatok szabadon dönthetnek, hogy közvetlen végzik beszerzéseiket, vagy az arra szakosodott PPS-t kérik fel. A gyakorlat továbbra is azt mutatja, hogy az önkormányzatok döntően a PPS szolgáltatásait veszik igénybe.

A közbeszerzési igények döntő többségét hazai forrásokból igyekeznek kielégiteni különös tekintettel a költséghatékonyságra és a KKV-k támogatására, azonban a nemzetközi kötelezettségekből adódóan formailag nem zárhatók ki a külföldi szállítók sem.

A PPS a közbeszerzéseket ügyfél-centrikusan On-Demand Service formájában elégíti ki, ami az jelenti, hogy beszerzési igényeket a felhasználók fogalmazzák meg és közvetítik a PPS felé, aki azt követően megindítja a közbeszerzési eljárást. Az információs technológia gyorsütemű fejlődésének köszönhetően 2005-től a PPS bevezette a MAS (Multiple Award Schedule) rendszert, ami lehetővé teszi, hogy a korábbi egy termék-egy szállító elvet felváltsák az egy termék-több szállító elvével. Ez kölönösen előnyös az olyan termékek esetén, amelynek számos egymással egyenértékű specifikációval/tulajdonsággal rendelkező változata van. A megrendelői igények még diverzifikáltabb kielégítése érdekében a PPS 2006-tól létrehozta az On-line Shopping Mall-ját, mely lehetővé teszi a beszállítók és termékeik közötti böngészést, a termékekről szóló információk, katalógusok feltöltését stb. A rendszer rugalmasságának köszönhetően hamar népszerű lett, ami a közbeszerzések jelentős átrendeződését eredményezte. A rendszer segítségével a PPS hatalmas szállítói és termék adatbázist hozott létre, ami a megbízhatóság mellett jelentősen lecsökkentette a trazakciós időt.

A kizárólag külföldi forrásokból (ha nincs hazai gyártó) kielégíthető termékek, szolgáltatások estén a kormányzati szerveknek és közintézmnyeknek 200 ezer USD értékhatár felett kötelező a közbeszerzési eljárást a PPS-en keresztül lefolytatni. Az önkormányzatok 2008-tól ebben az esetben is autonóm módon dönthetnek, azonban a PPS igyekszik különböző szolgáltatásokkal (szállítmányozás, biztosítás, szakmai tanácsadás stb.) saját csatornáiba terelni ezen beszerzéseket is. A külföldi forrásokból történő beszerzések értéke a teljes közbeszerzések közel 4 %-át tették ki 2008-ban. Mivel a nemzetközi tenderek kiírása és lebonyolítása komoly szakértelmet igényel, a gyakorlatban az ilyen jellegű beszerzések döntő része a PPS-en keresztül történik.

A csak külföldi forrásból kielégíthető közbeszerzési igények nemzetközi tendereztetés keretében a PPS elektronikus rendszerén (KONEPS) keresztül történik.

A KONEPS (www.g2b.go.kr, www.koneps.go.kr) a teljes beszerzési éljárás folyamatát felöleli a regisztrációtól, az on-line bidding-en és szerződéskötésen át a fizetés teljesítéséig, mindez közvetlen, Interneten keresztül. A PPS-nek közel 90 külső intézménnyel van kapcsolata (Belügyminisztérium, bankok, biztosítók, hitelminősítők stb.), akik közreműködnek a folyamat adott fázisában biztosítva az egyablakos ügyintézést. A rendszer előnye, hogy teljesen kizárja a papir alapú ügyintézést, feleslegessé teszi a pézügyi igazolások, minőségi és egyéb tanúsítványok stb. benyújtását, amik egyébként elengedhetetlenek a szállítók előminősítése és a tendereken való indulás engedélyezése kapcsán.

További előnye, hogy jelentősen csökkenti a tranzakciós költségeket és időt, növeli a közbeszerzések hatékonyságát, személytelensége révén biztosítja a teljes átláthatóságot és a korrució kizárását, továbbá megfelelő garanciákat és biztonságot nyújt mind a szállító (pl. fizetés), mind a vásárló számára.

 

A KONEPS működése:
- tendereken való részvételhez a potenciális szállítónak regisztráltatnia kell magát a PPS-nél és meg kell kapnia annak jóváhagyását a részvételhez.
- A regisztráció a PPS-nek küldött levél alapján történik, on-line nem lehetséges.(A regisztráció menetéről a következő címen lehet tájékoztatást kérni: Ms. Sun-mi HANCustomer Support Team/PPSTel: +82-42-481-7066Fax: +82-42-472-2297E-mail: hans7894@korea.kr-Az egy alkalommal történő regisztrációt követően a szállító cég folyamatosan vehet részt a tendereken. A nemzetközi tenderekről szóló felhívásokat a PPS honlapján valós időben angol nyelven is közzé teszi az WTO GPA szerint.
- Azok a szállítók, akik az előminősítési eljárás során nem felelnek meg az előírt követelményeknek, nem tenderezhetnek.
- A rendszer Interneten bárhonnan, non-stop elérhető biztonságos bejelentkezéssel a regisztrált felhasználók számára.
- Részletes angol nyelvű tájékoztató(demo) a következő linken található: http://www.pps.go.kr:8200/
- A potenciális szállító a bejelentkezés után kiválasztja azt a tendert, amelyen indulni szeretne, majd kéri, hogy vizsgálják meg, hogy indulhat-e a tenderen.
-Ezt követően megteszi ajánlatát, amit a rendszer elbirál és erről tájékoztatást küld a szállítónak. (A tájékoztatóban a többi ajánlat adatai is szerepelnek, igy látja, hogy mások milyen feltételekkel tendereztek.)
- Kedvező elbírálás estén a PPS elkészíti az elektronikus szerződés tervezetet, amit (digitális) aláírásra on-line megküld a szállítónak.
- Az áru leszállítását ellenőrzik, a kiadott igazolás alapján a PPS elektronikus úton kifizeti az ellenértéket.
- Az on-line Shopping Mall-ben megjelenő igények esetén az eljárás hasonló azzal, hogy ott a potenciális vásárló végig böngészi az adott termékre vonatkozó kínálatot, információkat (pl. e-katalógusok alapján), megkeresi a szállítót és lebonyolítja a beszerzést.

A rendszerben való sikeres részvételhez több problémával is meg kell küzdeni (nyelvi nehézségek, digitális azonosító stb.) ezért ajánlott, hogy helyi koreai cégen keresztül történjen a tenderezés.

Vannak esetek, amikor zárt körű, meghívásos tendereket bocsátanak ki, amire a PPS választja ki és hivja meg a résztvevők körét a potenciális szállítók által történt előzetes regisztráció, illetve megadott üzleti információk alapján. Ilyen esetben egyedi eljárást követnek, amiben esetenként közreműködhetnek a PPS külfödi képviseletei is (Az EU-ban Londonban működik PPS képviselet a koreai nagykövetségen).

Mivel a rendszer teljesen zárt és elektronikus, a tendereket nyomtatot formában sehol sem teszik közzé. Az önkormányzatok a nemzetközi tendereiket a jelenlegi gyakorlat szerint a PPS rendszerében bonyolítják.