Általános információk

 

Forrás: https://cia.gov/library/publications/the-worl...

 

 

 

Főbb gazdasági mutatók, a gazdaság szerkezete, főbb ágazatok

 

Olaszország főbb gazdasági mutatói, 2007-09

 

Forrás: Eurostat

 

Az ország bruttó hazai termékének meghatározó részét (2009-ben 64,3%-át) a szolgáltatási szektorban állítják elő, 33%-át az ipari ágazatok, mintegy 2,7%-át pedig a mezőgazdaság termeli.
Az elmúlt évek során Olaszország az EU-országok átlagánál alacsonyabb ütemben növekedett. 2009-ben a belső piac zsugorodása, a hagyományosan erős olasz export beszűkülése, továbbá a gazdaságban jelentős szerepet játszó idegenforgalom bevételeinek csökkenése következtében a GDP 5%-kal esett vissza. Az ipari termelés a 2008-as évhez viszonyítva 6,3%-kal csökkent, ezen belül is drasztikusan esett vissza a gépjárműgyártás (több mint 18%-kal). A nemzetközi válság hatásai és az ezek ellensúlyozására hozott kormányzati válságkezelő intézkedések következtében 2009-ben mind az államháztartás hiánya (5,3%), mind a GDP arányos államadósság (115,8%) rekordmagasságba emelkedett.
A munkanélküliségi ráta nem haladta meg ugyan az EU átlagot, az országot jellemző szerkezeti foglalkoztatási problémák azonban konzerválódni látszanak (pl. magas munkanélküliség a déli tartományokban, míg az északi területeken néhol munkaerőhiány). A nemzetközi válságnak a külkereskedelemre és a turizmusra gyakorolt hatása, valamint a belső fogyasztás csökkenése szintén hozzájárult a munkanélküliségi ráta emelkedéséhez.
A két éve megválasztott Berlusconi kormány gazdaságpolitikájának egyik prioritása az infrastrukturális fejlesztések támogatása. Ezen a területen Olaszország elmaradásban van az EU egyéb országaihoz képest, ami egy turisztikai célország esetében különösen problémát jelent, és ezt földrajzi elhelyezkedése (az ország végpontjai között másfél ezer kilométer távolság van) tovább súlyosbítja. A kormány 16 Mrd euró összegben határozta meg az infrastrukturális projektek újraindítását, ebből 7,3 Mrd eurót irányzott elő közlekedésfejlesztésre (pl. a Messina-i híd, gyorsvasúthálózat fejlesztés stb.). További prioritás az atomenergetikai fejlesztése: az elkövetkező években több atomerőművet kívánnak megépíttetni, biztosítva ezzel az ország folyamatos energia ellátottságának stabilitását.
Az ország legnagyobb vállalata, a Fiat, a gépjárműipar Olaszországra is jellemző visszaesésének körülményei között - a többi nagy autógyártóval ellentétben - nem szorult állami segítségre, sőt saját erőből tovább tudott terjeszkedni (20%-os részesedést szerzett az amerikai Chryslerben). Ezzel párhuzamosan a költségcsökkentési, termelésracionalizálási kényszerek hatására dolgozóit több ízben átmeneti munkanélküli szabadságra helyezte, és felvetődött egyik dél-olasz termelőkapacitásának bezárása is.

 

 

 

Külkereskedelmi tendenciák, statisztika, főbb partnerek, import termékek

 

Olaszország külkereskedelmi forgalma, 2006-09

 

Forrás: Eurostat

 

Olaszország a világkereskedelmi termékforgalom mintegy 3,5%-át adja. 2009-ben az export több mint 21%-os és az import 22%-os csökkenése következtében az ország külkereskedelmének egyenlege az előző évhez képest számottevően javult, a többlet elérte a 2,2 Mrd eurót.
A hagyományosan legfontosabb partnerországok a kivitelben Németország, Franciaország, és Spanyolország, a behozatalban a meghatározó partnerek: Németország, Franciaország és Kína.
A 20 olasz tartomány között mind az exportban, mind az importban 4 tartomány súlya a legnagyobb: Lombardia, Veneto, Emilia Romagna és Piemonte. A városok közül a legnagyobb exportőrök Milánó, Torino, Brescia és Vicenza, a legnagyobb importőrök Milánó, Róma, Torino és Verona. Az észak-nyugati és észak-keleti térség adja az export 71,3%-át.
A legfontosabb export árucsoportok: speciális gépek és berendezések, termelő gépek és berendezések, egyéb gépek, finomított kőolajtermékek, közlekedési eszközök, ruházati- és textilipari termékek, gépkocsi- és motoralkatrészek, valamint a gyógyszer- és vegyipari termékek.
A főbb import termékek: energetikai termékek, közlekedési eszközök, vegyipari termékek, fémipari termékek, nem vasipari fémalapanyagok, gyógyszer- és vegyipari termékek, ruházati- és textilipari cikkek, termelő gépek és berendezések, finomított kőolajtermékek, agráripari termékek.
Itália jelentős turisztikai célország. A válság miatt a beutazó turisták száma jelentősen csökkent 2009 során, míg a kiutazó olasz turizmus ennél kisebb mértékben esett vissza.

 

 

 

Tőkeáramlás, statisztika, főbb partnerek

 

Olaszország közvetlen tőkebefektetés importja és exportja, 2007-09

 

Forrás: Banca d’Italia

 

Az olasz tőke elsődleges befektetési célterülete Európa, ezen belül Németország, Románia és Törökország, a második legfontosabb térség Amerika, ezen belül az USA, Brazília, a 3. helyen áll Ázsia, ahol a sorrend Kína, India. 2009-ben az olasz befektetések összességében mintegy 46%-kal csökkentek.
A legnagyobb olaszországi befektető 2009-ben Németország volt, a korábbi hagyományos befektetők, mint Franciaország és Hollandia tőkeexportja látványosan csökkent.

 

 

 

Bilaterális kapcsolatok Magyarországgal, külkereskedelem, tőkeáramlás

 

A magyar-olasz külkereskedelem áruszerkezete (M EUR)

 

 

Értékváltozás és a forgalom megoszlása 2009-ben (%)

 

Forrás: KSH

 

Olaszország a magyar áruk második legnagyobb felvevőpiaca (a teljes magyar export 5,7%-a), importunkban pedig a 8. legfontosabb beszerzési forrás (teljes importunk 4,1%-a). A gazdasági válság miatt bekövetkezett forgalomcsökkenés a kivitelben lényegesen szerényebb volt, mint az importban, ennek köszönhetően az áruforgalmi aktívumunk mintegy 35%-kal emelkedett.
Kiszállításaink két meghatározó árucsoportja a gépek, gépi berendezések és a feldolgozott termékek, jelentős tételei: számítástechnikai eszközök (monitorok, digitális adatfeldolgozók és tárolók), gépkocsik és azok alkatrészei vezetékes telefonok, az etilén polimerei, az egyéb nitrogénfunkciós vegyületek, továbbá a villamos motorok, és a generátorok. A negyedik legjelentősebb exportcikk azonban a kukorica (182,4 M euró), a rangsorban a nyolcadik helyen pedig a búza áll (62,2 M euró).
Behozatalunkban továbbra is a feldolgozott termékek részaránya a legmagasabb, ezen belül a legnagyobb tételek: különféle műanyagok, vas, acél- és alumíniumtermékek, és az ezekből készült áruk, különféle vegyipari termékek, textilipari alapanyagok és textiláruk. A gépek, gépi berendezések árufőcsoportban a legfontosabb importtermékek: a szivattyú, a gázkompresszor, a gépjármű és elektromotor alkatrész, ill. tartozék. 2009-ben az energiahordozó import kiugró növekedése a földgáz és gáz halmazállapotú szénhidrogén (74,0 M euró), ill. a ciklikus szénhidrogének (59,5 M euró) behozatal növekedésének a következménye, amelyek a 2. ill. a 3. legnagyobb importcikkeink voltak.

 

Kétoldalú közvetlen tőkebefektetések, 2006-08 (M EUR)

 

Forrás: MNB

 

Az olasz cégek által közvetlenül és közvetve (más országokban működő leányvállalataikon keresztül; többek között vélhetően az Agip, az Unicredito, és a Generali által) befektetett működő tőke értéke becslések szerint meghaladja a 2 Mrd eurót. Az olasz tőke a magyar gazdaság csaknem minden ágazatában jelen van.
A 2007. évi kiugró mértékű, negatív előjelű változás a hazánkba irányuló működő-tőke beáramlásnál az egyéb tőkemozgásoknak tulajdonítható, amelyet egy, valószínűsíthetően nem olasz központú multinacionális cégcsoport ügylete okozott. Tőkekivitelünk 2007-ben történő megugrása a MOL olaszországi cégvásárlásának köszönhető. A 2008 évi jelentős tőkebeáramlás alapvetően az egyéb tőkemozgások következménye (Olaszországból felvett vállalati hitel). Az olasz működő tőke állomány 200 M eurót meghaladó visszaesése szintén az egyéb tőkemozgásoknak tudható be (egy cég esetében történt jelentős hitelkiáramlás).
A magyarországi, mintegy 2 500 olasz érdekeltségű cég jelentős hányada kis- és közepes vállalat. Néhány nagyobb befektető: ENI holding (vegyipar - Dunastyr; gázszolgáltatás - Tigáz; üzemanyag értékesítés - AGIP), Radici-csoport (textilipar, csomagolóanyagok), Macofil (szálgyártás), Boscolo-csoport (szállodaépítés/üzemeltetés), Intesa - San Paolo-csoport, Unicredito-csoport, Banco Popolare (bankszektor), SIA-SSB (bankkártya és bankelszámolási rendszer), Zwack (italgyártás), Generali (biztosítás), Kometa 99 (húsipar).

 

 

 

Magyar export szempontjából perspektivikus ágazatok, termékcsoportok

 

A magyar export meghatározó részét feldolgozott termékek, valamint a gépek, gépi berendezések adják. Az elkövetkező időszakra vonatkozóan prognosztizálható - természetesen megfelelő árualap megléte esetén - a magyar export további növekedése.
További exportbővítési lehetőséget látunk a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek esetében, amely termékekben olasz piaci jelenlétünk az elmúlt tíz évben csökkent, elsősorban a tudatos piaci stratégia hiánya, valamint árualap problémák miatt.
Az áruszektorokat vizsgálva elsősorban az alapanyagokra, vegyi és faipari alapanyagokra, fémipari félkész termékekre, kézműipari cikkekre, élelmiszeripari termékekre van igény a piacon. Bérmunkára csak a magasabb minőségi kategóriában működő olasz cégeknek maradt mára hazánkban lehetősége, elsősorban a megnövekedett hazai bérköltségek miatt.

 

 

 

Magyar szempontból perspektivikus privatizációs lehetőségek

 

A magyar tőkekihelyezés egyelőre kisebb összegekkel történik, elsősorban a szolgáltatások területén, kis- és nagykereskedelem, piaci árusítás, kölcsönzők, szállodák, magyar éttermek, cukrászdák nyitására irányul, mindenek előtt a magyar turisták által is látogatott helyeken (például észak-olasz tengerpart).
Az évek jelentős és egyben kiemelt nagyságú magyar akvizíciója a MOL által felvásárolt, mintegy 600 főt foglalkoztató IES (Italiana Energia Servizi) mantovai olajfinomító és kereskedelmi vállalat. A nyilvánosságra hozott információk szerint az üzlet értéke több mint 700 millió euró volt, és a MOL további 140 millió eurónyi fejlesztést kíván eszközölni. A cég megvásárlásával a MOL-hoz került a 165 töltőállomásból álló IES lógó alatt működő, részben saját, részben működtetett kiskereskedelmi hálózat is.

 

 

 

Közbeszerzés

 

 

Közbeszerzési kategóriák:

• Közérdekű projektek, építési munkák (Lavori Pubblici)
• Áruk szállítása (Forniture di beni)
• Szolgáltatások (Prestazioni di servizi)
• Tervezés (Progettazione)

A közérdekű projektek minden esetben építkezés, bontás, restaurálás, helyreállítás vagy karbantartási munkák elvégzésére vonatkoznak.
A közbeszerzés hatálya alól kivont szektorok: ivóvíz-, villamos energia-, gáz-, hő szolgáltatás, szállítás és hírközlés.

 

Közbeszerzési eljárások fajtái:

• Nyílt eljárás
• Meghívásos eljárás
• Gyorsított meghívásos eljárás

Közbeszerzési eljárások résztvevői lehetnek:

• Vállalat
• Konzorcium
• Vállalatok, szövetkezetek konzorciumai
• Kézműves vállalkozások konzorciumai

Közbeszerzési eljárások értékhatárai (euró):

 

 

Beadási határidők (maximum nap):

 

* a részvételi szándék beérkezési határideje