Általános információk

 

 

 

 

Főbb gazdasági mutatók, a gazdaság szerkezete, főbb ágazatok

 

Irán főbb gazdasági mutatói

 

Forrás: IMF, UNCTAD
Megjegyzés: Irán gazdasági mutatói esetében különböző mértékadó források (The Economist, IMF, CBI, UNCTAD FITA) számos ponton jelentős eltérést mutató adatokat közölnek. Gazdasági mutatóira vonatkozóan a 2008-as évre egyelőre csak becslések állnak rendelkezésre.

 

Az ország nemzetközi szinten vitatott nukleáris törekvései miatt hatályban lévő több korlátozó hatású ENSZ határozat (1737, 1747, 7803) ellenére az iráni gazdaság elmúlt években nyújtott teljesítménye jónak mondható. Ez nagyrészt az olaj közelmúltig magas világpiaci árának tudható be. A GDP 2005 és 2007 között átlagosan 5,5% feletti mértékben növekedett, az állam valutatartalékai pedig meghaladták a 64 milliárd USD-t.
A pénzügyi év végére (2008. március) a költségvetés hiánya 9,7%-ot tett ki, ami több mint két százalékponttal meghaladta az előző évit. Az ÁFA 2008. szeptember végén került bevezetésre, később a törvény alkalmazását felfüggesztették, újbóli bevezetését későbbi időpontra halasztották.
A pénzromlás 2008-as pénzügyi évre hivatalosan elismert mértéke 29,8%. Az élelmiszerárak emelkedése 2007 szeptembere és 2008 szeptembere között hivatalos közlés szerint megközelítette az 50%-ot. További - még jelentősebb - áremelkedés várható a központi ártámogatások 2010 tavaszára tervezett megszüntetésétől.
A 2008/2009-es iráni költségvetés 86 milliárd USD-t irányzott elő állami szubvenciókra, ami az előző évihez képest 19%-os emelkedést jelent. Ennek finanszírozási hátterét az olajbevételek jelentős részének ilyen irányú felhasználása adja. Az iráni jegybank vezetője szerint a kőolaj jelentős árcsökkenése miatt valószínűleg nem teljesül a tervezett költségvetési bevétel egy része. Iráni illetékesek véleménye szerint az országot csak minimálisan érinti a globális pénzügyi válság, miután az ENSZ és az amerikai szankciók miatt alig tart fenn kapcsolatot nyugati bankokkal.
A kereskedelem liberalizációja és a külföldi tőkebefektetések helyzete ellentmondásos. Habár az iráni kormányzat a verbalitás szintjén mindkettőt a gazdaság reformja elengedhetetlen eszközének tartja, és annak kereteit jogszabályokban le is fektette, a gyakorlatban “tömeg-privatizációt” valósít meg, ami az állami befolyás fennmaradását eredményezi a gazdaság liberalizált szegmensén belül.
A globális pénzügyi válság hatása az ország gazdaságának olajhoz kötött monokultúrás jellege miatt nagy valószínűséggel hosszabb távon terheli az iráni gazdasági kilátásokat. A válság hatására a termelő ágazatban 195 ezer munkahely szűnt meg. Az ebben leginkább érintett ágazat a mezőgazdaság. A tőkehiány az építőiparban is érezteti hatását, mivel az országszerte nagyarányú építkezések megrendelője maga az állam volt. Bevételek hiányában azonban nem tudják finanszírozni a projekteket, így az anyaggyártó és beszállító végek a korábbi nagy megrendelések hirtelen megszűnése miatt ugyancsak elbocsátásokra kényszerültek.
Bár az iráni állami és civil szektor összességében már elismeri a világgazdasági válság által az ország gazdaságára gyakorolt igen hátrányos hatásokat, érdemi gyakorlati javaslatok egyelőre nem láttak napvilágot.
Az iráni parlament elfogadta az iráni energiaárak állami támogatásának megszüntetéséről szóló törvényt. A törvényt az Őrök Tanácsának is el kell fogadnia, mielőtt hatályba lép. A parlament még tárgyalja a törvényjavaslat azon részét, amely az élelmiszerárak állami támogatásának megvonását írja elő. Szakértői vélemények szerint az állami szubvenciók megszüntetése az árak drasztikus emelkedését vonja maga után, amely átgyűrűzik minden termék és szolgáltatás árába. A kormány deklarált szándéka szerint a támogatási rendszer átalakítása tervezetten öt éves időtartamban fokozatosan valósul meg. (IRNA)

 

 

 

Külkereskedelmi tendenciák, statisztika, főbb partnerek, import termékek

 

Irán külkereskedelmi forgalma

 

Forrás: IMF

 

Az ország legfőbb exportterméke a kőolaj, a 2008 márciusában záródott iráni naptári évben az olajbevételek jelentősen nőttek és elérték a 70 milliárd USD-t. Irán exportkitettsége magas, ami a gazdaságot a nemzetközi piacok folyamatainak különösen kiszolgáltatottá teszi. A kiszolgáltatottságot fokozza, hogy a kőolaj export nélkül számítva az ország külkereskedelmi mérlege jelentős mértékű negatív egyenleget mutat (2007. március - 2008. január között a nem olajtermékek exportja 8,7 milliárd euró, importja 25,5 milliárd euró volt).
A gazdaság szerkezete egyértelműen monokultúrás. 2007-ben az állami bevételek 85%-át olajbevételek adták. Az ország összexportjából a nyersolaj eladásából származó bevételek ugyancsak 85% körül mozognak. Irán, amely a világ negyedik legnagyobb olaj-exportőre és az OPEC második legnagyobb termelője, rendkívüli mértékben függ a kőolaj világpiaci árának mozgásától.
Jegybanki adatok szerint a 2008 márciusában záródott iráni naptári évben az import 13%-kal 56,6 milliárd dollárra bővült, míg 2009 első három hónapjában a behozatal 19%-kal emelkedett.
Legfontosabb exportpiacai az Egyesült Arab Emirátusok, Kína, Irak, India és Japán, míg az EU tagjai közül említést érdemel Olaszország (9), Hollandia (15), Németország (18), Belgium (21), Nagy-Britannia (25), Románia (36), Spanyolország (38), Franciaország (40) és Bulgária (49). Az Amerikai Egyesült Államok a 35. helyet foglalja el. Legnagyobb importpartnerei az Egyesült Arab Emirátusok, Németország, Kína, Dél-Korea és Svájc, illetve az EU-ból Nagy-Britannia (6), Olaszország (7), Franciaország (8), Ausztria (12), Svédország (14), Hollandia (15), Spanyolország (16), Belgium (17), Finnország (30), Románia (40), Dánia (41), Írország (43) és Szlovénia (48). Az USA a 32. helyen áll ezen a listán.
Az iráni gazdaság a szankciók ellenére is a fejlődés jeleit mutatja, azonban a nyitottság magasabb fokra emelése nélkülözhetetlen. A nemzetközi szankciók, de különösen a nemzetközi pénzügyi válság gazdasági következményei egyre jobban éreztetik hatásukat az iráni gazdaság teljesítőképessége kapcsán, gondokat okozva a kereskedelmi tranzakciók esetében is.
Az EU tagállamok által közzétett adatok alapján a tagok döntő többségének kereskedelmi forgalma Iránnal növekedett 2009 első felében. A profitorientált kis- és középvállalkozások teljesítenek a legjobban. Export oldalon jelentősebb növekedést mutat Bulgária, Írország, Csehország, Svédország, Finnország, és Szlovákia. Több ország esetében a kereskedelem stagnál, néhány EU tagnál visszaesett.

 

 

 

Tőkeáramlás, statisztika, főbb partnerek

 

Irán működő tőke importja/exportja

 

Forrás: UNCTAD

 

Hivatalos iráni adatok szerint a külföldi befektetések nagysága folyamatosan növekszik. A 2007-ben beáramlott külföldi tőke mértéke meghaladta az egy milliárd USD-t, az érintett ágazatok a telekommunikáció, az acél- és vegyipar, illetve a mezőgazdaság. A legjelentősebb befektetők: Németország, Franciaország, Olaszország, Egyesült Arab Emirátusok, Kína és India.

 

 

 

Bilaterális kapcsolatok Magyarországgal, külkereskedelem, tőkeáramlás

 

A magyar–iráni külkereskedelem áruszerkezete (ezer USD)

 

Forrás: KSH

 

Értékváltozás és a forgalom megoszlása 2008-ban (%)

 

Forrás: KSH

 

2008-ban az Iránba irányuló magyar export az előző évihez képest 17,5%-kal, a behozatal 20,2%-kal csökkent. (Az exportcsökkenés üteme az előző évihez képest mérséklődött, az import azonban 2007-ben még 13%-kal nőtt.) 2008-as exportunkban az élelmiszer, ital, dohány, illetve a nyersanyagok kivitele jelentősen emelkedett, a többi termékcsoporté csökkent. Importunkban minden termékcsoport behozatala csökkent.
Az Iráni Jegybank adatai alapján 2007-ben az exportunk értékét tekintve hazánk a 30. helyet foglalta el, az export értékének változása (-44,5%) szerint sereghajtónak számítottunk.

 

Működőtőke befektetések, 2004-07 (M EUR)

 

Forrás: MNB

 

 

 

Magyar export szempontjából perspektivikus ágazatok, termékcsoportok

 

• energetika (olaj- és gázipari berendezések)
• vegyipar (mosó- tisztítószerek, műanyag termékek)
• gyógyszeripar (alapanyagok, gyógyszerek, gyógyhatású készítmények)
• gépjárműipar (buszok, vasúti kocsik, autógumi)
• elektromos energia ipar (erőművekhez turbinák, vezetékek, transzformátorok)
• építőipar (építőanyagok, technológiák)
• mezőgazdaság (állattenyésztés, gabona, vetőmagok, takarmány)
• élelmiszeripar (tejtermékek, húsáru, konzerv gyümölcs/lekvár, gyümölcslevek, ásványvíz, alkoholmentes sör, fagyasztott áruk)
• környezetvédelmi technológiák (édesvíz felhasználása/tisztítása/kezelése, hulladékkezelés/feldolgozás)
• biotechnológia
• turizmus

 

 

 

Magyar szempontból perspektivikus privatizációs lehetőségek

 

A meghatározó ágazatok szinte mindegyikében látszólag számos tőkekihelyezési lehetőség kínálkozik, azonban az Iránra jellemző „tömeg-privatizációs” tendencia (a liberalizációt követően a cég többségi tulajdona közvetetten továbbra is állami cégek birtokában marad) miatt a privatizációs és akvizíciós eljárások során javasolt a körültekintés.

Átfogó lista a befektetési lehetőségekről Iránban (65 oldal, angol):
www.investiniran.ir/investmenguide-opportunit...

 

 

 

Közbeszerzés

 

A közbeszerzés rendje Iránban technikai értelemben nyugati mintákat követ. A kormányzati közbeszerzési felhívások a napilapokban, valamint az Iran Tender Company honlapján (www.irantender.com) angol nyelven kerülnek publikálására. Az online tenderek részletei kizárólag előfizetéses tagsággal tölthetőek le. Az Iran Tender Company ugyancsak előfizetéses alapon a kormányzati pályázati kiírások kapcsán átfogó szolgáltatást kínál.

A pályázatok döntő többsége energetikai természetű, azokat az Iráni Nemzeti Olajvállalat vagy annak regionális leányvállalatai hirdetik meg. A tenderek többnyire a tényleges kiírás napján online is hozzáférhetőek.

Az önkormányzati kiírások esetében központosított információs rendszer nem áll rendelkezésre. Az iroda információi szerint az önkormányzati tendereztetés “belterjes”, ami a kedvezményezetteknek a kiírásokhoz való hozzáférést jelent. Az önkormányzatok esetében szintén jellemző, hogy egy adott önkormányzat által beváltnak minősített terméket vagy szolgáltatást „továbbajánlásos” úton más önkormányzatok is megvásárolnak vagy igénybe vesznek. Az erős korrupciós fertőzöttségéről közismert iráni közigazgatáson belül különösen az önkormányzatok esetében a szabad verseny és a transzparencia elvei kevéssé érvényesülnek. Az önkormányzati pályázatokhoz való hozzáférést „bennfentes” kapcsolatok nagymértékben elősegíthetik. (A teheráni KGSZ iroda kapcsolati körében található olyan gépipari beszállító cég, amelyik Irán 1060 önkormányzatának közel felével rendszeresen együttműködik.)

 

Az iráni közbeszerzés és annak eljárása normatív szabályozásával kapcsolatban az alábbi rendelkezések számítanak mértékadónak:

• Az UNDP honlapján találhatóak az ún. “Közbeszerzési alapelvek” (www.undp.org.ir/procprinciples.aspx), illetve az ún. “Közbeszerzési eljárás” (www.undp.org.ir/procprocess.aspx) amelyek normatív elemeket nem tartalmaznak.
• Az ugyancsak online hozzáférhető, az Iráni Iszlám Köztársaság és az IBRD között 2004-ben megkötött MoU szövegének 3. a. pontja jelzi a világbanki szabályzókat, míg a 3. b. pont az érintett iráni entitásokat és a vonatkozó jogszabályokat sorolja fel.

(bpf.nww.co.ir/usrFiles/seminar/procur%20works...).

 

A pályázati kiírások az alábbi adatokat tartalmazzák:

• Pályázat regisztrációs száma
• Pályázat típusa
• Pályázat tárgya
• Pályázat leírása
• Meghirdető entitás
• Kiírás dátuma
• Lejárat dátuma
• Pályázáshoz szükséges dokumentációk
• Szükséges tőke
• Meghirdető elérhetősége (online kiírásoknál a meghirdető cég bemutatása)