Általános információk

 

 

 

 

Főbb gazdasági mutatók, a gazdaság szerkezete, főbb ágazatok

 

India főbb gazdasági mutatói, 2007-09

 

Forrás: Statisztikai Hivatal; indiai kormányszervek

 

Az indiai gazdaság az elmúlt években látványos strukturális átalakításon ment keresztül, mára az ország - az ellentmondások ellenére is - a világ egyik leggyorsabban bővülő gazdaságává vált. A 2001-től 2008 végéig terjedő időszakban a reál GDP összességében 70 százalékkal nőtt, az éves átlagos 8% körüli növekedésnek köszönhetően. A kormányzat a globális válság negatív hatásainak leküzdésére bevezetett számottevő fiskális ösztönzőkkel tetemes kockázatot vállalt, mert a felhasználásra került költségvetési alapok a válság jelentősebb elhúzódásával a pénzügyi egyensúly jelentős megromlásával járhattak volna. Bár az államháztartás deficitje csökkent, a válságkezelő intézkedések hatására továbbra is magas, a GDP 6,8%-át érte el 2009-ben. A kormány továbbra is elkötelezett a deficit folyamatos és jelentős csökkentése mellett.
India a gazdasági válságból való kilábalást mindenekfelett hatalmas belső piacának köszönheti. Az indiai gazdaság alapvetően nem exportorientált, a megtermelt GDP kevesebb, mint 25%-a származik exportból (Kína esetében ez 2007-ben 37% volt), így az indiai gazdaságot nem érintette olyan érzékenyen a világkereskedelem drasztikus visszaesése. Hasonlóan pozitív hatása volt annak, hogy az indiai bankrendszer piacvédelmi okok miatt erősen zárt, kevés kapcsolódási pontja van a globális pénzügyi rendszerhez. Külföldi tulajdont nem engedélyeztek a pénzügyi szektorban és a helyi bankok konzervatív üzletpolitikát folytattak, nem voltak kitéve hirtelen előnnyé változott.
A fejlett világban folytatódó válság miatt csak lomha export-fellendülésre lehetett számítani. Mégis, az év egészét tekintve az indiai gazdaság figyelemre méltóan talpra állt, nem csak az általános növekedési adatokban, hanem olyan alapvető mutatókban, amelyek megalapozzák az indiai gazdasággal kapcsolatos közép és hosszú távú optimizmust.
A késői és elégtelen monszun (az átlagnál 23%-kal kevesebb csapadék esett) a mezőgazdaság gyengébb teljesítményéhez vezetett tavaly (az agrártermelés 0,2%-kal csökkent). Ez azért bír különös jelentőséggel, mert Indiában még mindig 15% feletti az agrárium hozzájárulása a GDP-hez, egy jobb termés valóban megteremtheti az alapját a 9%-os növekedésnek a jövő években.
A 2007-ben kezdődött ipari termelés növekedésének lassulás megállt 2009 elején. A 2008-09-es 3,9%-os növekedést messze elhagyva, a 2009-10-es évben az ipari termelés 8,9%-kal nőtt. Az alágazatokat vizsgálva vegyes a kép. A bányászat, feldolgozói ipar, energiaipar, vízellátás mind 8% feletti ütemben növekedtek. Az építőipar, a kereskedelem, a telekommunikáció ennél kisebb mértékben, de 6,5% felett nőttek. A pénzügyi, biztosítási, üzleti szolgáltatások és az ingatlanszektor megtartották 10% körüli növekedési rátájukat.
A szolgáltató szektor, ami több mint egy évtizede az indiai gazdaság fő húzóágazata, továbbra is gyors ütemben növekedett. A növekedés üteme ugyan némileg csökkent, de így is 8,7%-os volt 2009-ben. A mai indiai gazdaságban jól megfér egymás mellett a hagyományos falusi gazdálkodás (mezőgazdasági) és a korszerű agrár-technika, a kézműipar és a modern ipari ágazatok széles spektruma, valamint a gazdaság húzóágazatává vált szolgáltatási szektor.
Az éves infláció (fogyasztói árindex) 2009-ben tovább növekedett, éves szinten meghaladta a 10%-ot. A gazdasági fellendülés egyetlen negatív jelensége az agrár- és élelmiszeripari termékek kiugróan magas inflációja, ami 2009 végén éves szinten meghaladta a 20%-ot. Ez jórészt a rossz monszun által okozott ellátási nehézségeknek és az ezáltal gerjesztett várakozások inflációgerjesztő hatásainak volt köszönhető. Az infláció meglódulását a válság kezelésére mesterségesen megnövelt pénzkínálat is segítette. A gazdasági válságra visszavezethető a munkanélküliség némi növekedése, a 2007-ben még 7,2%-os mutató 2009 végére 10,7%-ra emelkedett. A munkanélküliség mellett a kormányzat gondjait növelő tényező a 2010 elején újabb, lendületes növekedésnek indult infláció (különösen az élelmiszerek, üzemanyagok és műtrágya vonatkozásában), aminek következményeként országszerte zavargásokra, helyenként munkabeszüntetésekre került sor.

 

 

 

Külkereskedelmi tendenciák, statisztika, főbb partnerek, import termékek

 

India külkereskedelmi forgalma, 2006-09

 

Forrás: Kereskedelmi Minisztérium; * a teljes gazdasági évre becsült adatok

 

India részesedése a világkereskedelemben 1,1-1,2% között alakult 2009-ben, a globális gazdasági válság elmúlásával kilátásai 2010-re, illetve az azt követő időszakra kedvezőbbek. Legfőbb kereskedelmi partnerei az EU, az USA, Kína, Japán, Dél-Korea. Magyarország a kétoldalú kereskedelem nagyságrendje alapján a középmezőnyben helyezkedik el.
India megszüntette a mennyiségi behozatali korlátozásokat, azonban változatlanul magas, átlagosan 17%-os import vámot és számos adminisztratív, piacvédelmi hatású behozatali korlátozást (pl. dömpingvámok időnkénti alkalmazása) is érvényesít. A kivitel „erőközpontjai” a speciális gazdasági övezetek (Special Economic Zones - SEZ), ahol speciális infrastruktúra, kedvező adószabályozás (mind a központi, mind pedig a helyi szinteken) és egyablakos engedélyezési, vámkezelési eljárás segíti az exportőröket. Az infrastruktúra fejlesztésének speciális eszköze az ún. Export-infrastructure and allied activities (ASIDE) program, aminek hatóköre egyre bővül.
India főbb importtermékei a szénhidrogének és szénhidrogén-származékok, beruházási cikkek, elektronikai termékek, vegyipari cikkek, gabona, élelmiszer. Főbb importpiacai az EU, az Öböl Együttműködési Tanács (ÖET) országai, a Délkelet-Ázsiai Nemzetek szövetsége (ASEAN), Japán illetve az USA.
Az indiai export a 2009. áprilisban kezdődő gazdasági évben folyamatosan csökkent novemberig. A kormány ezért tovább folytatta a gazdaságélénkítő intézkedéseket. A válság leküzdésére speciális kereskedelemélénkítő intézkedéseket hoztak, aminek hatására az export és az import a 2009 elején tapasztalt nagymértékű visszaesése (rendre -38% és -35% a korábbi 40% feletti növekedéshez képest) 2009 végére megfordult és lassú növekedésbe váltott át.
India főbb exporttermékei a szénhidrogén származékok, textiláruk, drágakövek, ékszerek, gépipari berendezések, vegyi-anyagok, bőráruk. Főbb exportpiacai az EU (NBr.), az Öböl Együttműködési Tanács (ÖET) országai, a Délkelet-Ázsiai Nemzetek szövetsége (ASEAN), Kína és az USA.

 

 

 

Tőkeáramlás, statisztika, főbb partnerek

 

India közvetlen tőkebefektetés importja és exportja, 2007-09

 

Forrás: India Economic Survey 2009, CIA; *2009 április-december

 

Az utóbbi években a kormányzat számos intézkedést hozott a külföldi működőtőke befektetések előmozdítása érdekében. Több ipari ágazatban (pl. a légi közlekedésben, a bankszektorban, a távközlésben és a tömegtájékoztatásban is) egyszerűsítette a külföldi tulajdonszerzési lehetőségeket, és az ehhez szükséges engedélyezési eljárásokat. A külföldi működő tőke részvételét továbbra sem engedélyezik a pénzügyi szolgáltatások, a távközlés és a kiskereskedelem területén.
A kormányzati intézkedések eredményeként 2009-re India már a világ harmadik legkedveltebb befektetési célországává vált, és az UNCTAD felmérései szerint a következő években is az első öt célország közé fog tartozni*. Jellemző, hogy 2009 novemberében 1,8 Mrd USD FDI áramlott az országba, mely összeg 60%-kal haladja meg az egy évvel korábbi összeget. A 2009. decemberi FDI értéke 1,5 Mrd USD volt.
A külföldi befektetők fő célpontja a szolgáltató szektor, azon belül kiemelten a számítógépes programfejlesztés és a távközlési szektor.
Becslések szerint legalább tíz éven keresztül hasonló nagyságrendű külföldi tőke-beáramlás szükséges az indiai gazdaság strukturális átalakításához, az elmaradott infrastruktúra modernizálásához.

 

 

 

 

Bilaterális kapcsolatok Magyarországgal, külkereskedelem, tőkeáramlás

 

A magyar – indiai külkereskedelem áruszerkezete (M USD)

 

 

Értékváltozás és a forgalom megoszlása 2009-ben (%)

 

Forrás: KSH

 

A kétoldalú áruforgalom 2000-es évek elejétől tartó töretlen növekedése 2009-ben megtorpant. Ez a magyar import drasztikus csökkenésének köszönhető, hiszen az Indiába irányuló exportunk 2009-ben is közel 30%-kal nőtt (dolláralapon).
A magyar export legfontosabb termékcsoportjai évek óta változatlanok:

• elektromos és energetikai gépek, alkatrészek,
• adatátviteli berendezések és lakatrészek,
• növényi alkaloidák,
• melegen hengerelt acéllemez,
• gázkompresszor,
• vasúti gördülőanyagok,
• műanyagipari termékek,
• papíripari termékek,
• vegyipari cikkek.

Behozatalunk az elmúlt években általában bővült, de 2009-ben importunk több mint 30%-kal csökkent (szintén dolláralapon). E csökkenésnek legfőbb oka valószínűleg az esztergomi Suzuki gyár termelésének visszaesése. Az ott gyártott dízelüzemű gépkocsik motorjait ugyanis Indiában állítják elő. A csökkenő otthoni termelés mellett a dízelmotorok importja is jelentősen visszaesett.
Az áruforgalom egyenlege tavaly is negatív volt, közel 189 M USD-s passzívum keletkezett. Ez a 2008-ban regisztrált passzívumnak azonban már csupán a fele volt. Az elmúlt években mindig is indiai aktívum volt a jellemző, ami részben az indiai termékek versenyképességének növekedésére is visszavezethető jelenség.
Az import főbb termékei a pamut alapanyagú textíliák, ruházati cikkek, bőr és cipőipari termékek, gyógyszerek és vegyipari termékek. A gépek, berendezések és járműalkatrészek aránya az utóbbi években növekszik, a hagyományos élelmiszeripari cikkek, fűszerek, olajos magvak részesedése pedig csökken.
India továbbra is védi mezőgazdasági és élelmiszeripari, textilipari, kézműipari piacait, kiskereskedelmi infrastruktúráját, szolgáltatási ágazatát, ezért a magyar termékek piacra jutási lehetőségei elsősorban a gépipari, vegyi és gyógyszeripari, elektronikai szektorokban, az infrastrukturális beruházásokhoz kapcsolódó területeken, a beruházási javak és a védelmi ipari eszközök szállításának területén kedvezőek.

 

Kétoldalú közvetlen tőkebefektetések, 2006-08 (M EUR)

 

Forrás: MNB

 

A 2009-es év nem kedvezett az országok közötti tőkemozgásoknak. Sem Indiából Magyarország felé, sem hazánkból Indiába nem történt tőkebefektetés, és az ilyen irányú tárgyalások száma is alacsony volt.
Jelenleg több mint 200 M USD indiai működőtőke van jelen Magyarországon, főleg az exportfejlesztő kereskedelmi, szolgáltató és idegenforgalmi vállalkozásokban, de ez az állomány nem mutatkozik az MNB nyilvántartásában, ezek a befektetések vélhetően az indiai fél egyéb országbeli érdekeltségein keresztül valósultak meg. Említésre érdemes a Tata magyarországi szoftverfejlesztő központja (TSC), fontos befektető a McNally Bharat Eng.Co (környzetevédelem), a Satyam Computer (IT, szoftverfejlesztés), az AVANTHA Group (konzervipar, elektronika, energetika) és a Sun Pharmaceutical Industries (gyógyszeripar) is.
Az indiai cégek Magyarországon az IT, ICT, biotechnológia, járműipar, gyógyszeripar, logisztika mellett számos egyéb területen (pl. filmgyártás, idegenforgalmi projektek) is kedvező együttműködési, esetleg befektetési lehetőséget találhatnak.
A magyar vállalatok közül kiemelést érdemel a gyógyszeriparban érdekelt Richter Gedeon Rt., valamint a MOL érdekeltsége az indiai olaj-kitermelés vonalain.

 

 

 

Magyar export szempontjából perspektivikus ágazatok, termékcsoportok

 

• Gépek és berendezések
• Megújuló energiával kapcsolatos termékek, technológiák
• Vízgazdálkodási termékek és technológiák, különös tekintettel a szennyvízkezelésre
• Biotechnológia
• Élelmiszer-feldolgozási gépek, berendezések és technológiák
• Agrártechnológiák
• Távközlési termékek
• Infrastruktúra-fejlesztés
• Gyógyszer- és vegyipar
• Mezőgazdasági termékek (Hüvelyesek!)

 

 

 

Magyar szempontból perspektivikus privatizációs lehetőségek

 

• Kikötők fejlesztése
• Polgári légiközlekedés
•  

A tőkekihelyezés szempontjából szóbajöhető ágazatok lényegében azonosak az előző pontban felsoroltakkal.

 

 

 

Közbeszerzés

 

A közbeszerzést Indiában az alábbi körülmények jellemzik:

• Az országban nincs központi közbeszerzési intézmény
• A központi beszerzéseket egyes minisztériumok önállóan intézik tenderkiirás formájában.
• A legjelentősebb, leggyakoribb tenderkibocsátó minisztériumok, szervezetek:
  Védelmi minisztérium (Ministry of Defence)
  Belügyminisztérium (Ministry of Home Affairs)
  Központi rendőrség (Central Reserve Police Force)
  Egyes szövetségi államok minisztériumai és önkormányzati szervei
• A pályázati felhivások megjelenési fórumai:

Indian Trade Journal – hetente jelenik meg
Jelentősebb országok napilapok: Times of India, The Hindu
A tenders.gov.in/innerpage.asp?choice=ta1 honlapon minden Indiában megjelent tender megtalálható.