Általános információk

 

 

 

 

Főbb gazdasági mutatók, a gazdaság szerkezete, főbb ágazatok

 

Írország főbb gazdasági mutatói, 2007-09

 

Forrás: Eurostat

 

Az ír GDP 66,2%-át a szolgáltató szektorban, 32,4%-át az iparban, 1,4%-át pedig a mezőgazdaságban állítják elő (Eurostat 2008). Kiemelt ágazatok: az iparban a gyógyszerek és orvosi eszközök gyártása, számítástechnika és szoftverfejlesztés többnyire multinacionális vállalatok üzemeiben, a szolgáltatások területén a nemzetközi pénzügyi szolgáltatások, ingatlanfejlesztés. Legfontosabb mezőgazdasági termékek: marhahús, tej és tejtermékek, élő bárány, sertéshús.
A 2008 őszén kirobbant pénzügyi, majd gazdasági világválság következtében az ír gazdaság drasztikus mélyrepülése felszínre hozott olyan lappangó problémákat, mint a jelzáloghitelezés anomáliái, a gazdaság teherbíró képességét meghaladó magas jövedelmek, a rendkívül bőkezű szociális ellátórendszer és az ír gazdaság versenyképességének visszaesése a nemzetközi piacokon. Az építőipar összeomlása, a KKV-k nagyszámú csődje, és a multinacionális cégek gyárbezárásai nyomán bekövetkezett nagyfokú létszámleépítés következtében a munkanélküliségi ráta jóval az EU átlag fölé ugrott.
2008. szeptember végén - az uniós tagállamok között elsőként – Írország azonnali intézkedést hozott 480 Mrd euró nagyságrendű állami garanciavállalásra, 2 éves időtartam erejéig a teljes bankbetét állományra. A bankszektor helyzetének további romlása következtében a gazdasági kormányzat átfogó és radikális intézkedésekre kényszerült, a bankszektor zömét adó három legnagyobb ír tulajdonban lévő kereskedelmi magánbank államosításával, ill. feltőkésítésével (Anglo Irish Bank, Allied Irish és Bank of Ireland), majd a bankok konszolidálása, a hitelezési tevékenység újbóli beindítása érdekében felállította a Nemzeti Vagyonkező Ügynökséget (feladata a behajthatatlan követelések felvásárlása), és újabb tőkeemelést hajtott végre.
A gazdasági visszaesés és a válságkezelő intézkedések költségvetési hatásai következtében a korábban folyamatosan pozitív egyenlegű államháztartásban óriási hiány alakult ki, rövid idő alatt felduzzadt az államadósság, mindezeknek negatív nemzetközi pénzügyi és üzleti következményeivel együtt. Mindezek az ír kormányt erőteljes takarékossági program bevezetésére ösztönözték (az adórendszer módosításával az adózók körének szélesítése, az állam karcsúsítása: a szociális juttatások erőteljes mérséklése, állami beruházások csökkentése, közalkalmazottak bércsökkentése), elsősorban a 2010-es költségvetés keretében.

 

 

 

Külkereskedelmi tendenciák, statisztika, főbb partnerek, import termékek

 

Írország külkereskedelmi forgalma, 2006-09

 

Forrás: Eurostat

 

Az ír gazdaság jelentős visszaesése ellenére Írország exportja 2009-ben csak mintegy 5%-kal csökkent, importja azonban ennél jóval nagyobb mértékben, 22%-kal esett vissza, így a kereskedelmi mérleg aktívuma több mint egyharmadával emelkedett.
Az ír importban az Európai Unió részesedése 58,6%, ebből az euró-övezeté 24,1%, a közép-kelet-európai országoké (Lengyelország, Magyarország, Csehország, Szlovákia, Románia, Bulgária) csupán 1,9% (ez utóbbiból Lengyelország részesedése a legnagyobb, utána a többi országhoz képest nagy előnnyel hazánk következik). Az euró-övezet hazánkhoz hasonló nagyságú országai közül Magyarország megelőzi Ausztriát, Görögországot és Portugáliát.
Az ír import legnagyobb termékcsoportjai: a gépek és szállítási eszközök (32,1%), a vegyipari termékek (16,3%), a különféle feldolgozott termékek (13,4%), az energiahordozók és kenőanyagok (9,7%).
Az ír exportból az Európai Unió részesedése 60,5%, az euró-övezeté 41,8%, a közép-kelet-európai országoké (Lengyelország, Magyarország, Csehország, Szlovákia, Románia, Bulgária) csupán 1,7%.
Az ír export legnagyobb tételei a vegyipari termékek (57,3%), a gépek és szállítási eszközök (16,1%), valamint az élelmiszer és élőállat kivitel (8,4%)
Az ír export mintegy 81%-át, az ír import 74%-át 10 országgal bonyolítják le, amelyek közül 7 az Európai Unió tagja, a többiek USA, Kína és Svájc. Az USA az ír exportból 27,1%-kal, az ír importból 23,8%-kal részesedik, míg a másik két EU-n kívüli ország részesedése elhanyagolható. Az EU tagországok között hagyományosan a legfontosabb külkereskedelmi partner Nagy-Britannia, amelynek részesedése a 10 legnagyobb kereskedelmi partnerrel fenntartott forgalomból 24,1%, ezen belül az ír exportból 17,6%, az ír importból 37,4%. A Belgiumba irányuló ír kivitel részesedése az első 10-ben 22,2%.

 

 

 

Tőkeáramlás, statisztika, főbb partnerek

 

Az adatszolgáltatásért felelős Ír Statisztikai Hivatal két éve nem közöl működő-tőke befektetési statisztikát.
Az Írországban befektetett működő tőke zöme és az ezzel létrehozott vállalkozások 75%-a amerikai elektronikai vagy gyógyszergyártó multinacionális cég tulajdona. Az utóbbi években egyre jelentősebb az EU részesedés, ezen belül is holland és belga eredetű tőke, azonban a Hollandiából, ill. Belgiumból érkező tőke is többnyire multinacionális cégek leányvállalataitól származik. Szakértői vélemény szerint a befektetett működő tőkének csak mintegy 20%-a mögött áll valódi EU tagországbeli vállalat és a fennmaradó mintegy 5%-on Japán és a világ többi országának befektetői osztoznak.
Írországban a külpiaci terjeszkedésre képes vállalkozások döntő részben multinacionális cégek ír leányvállalatai, amelyeknél a külföldi befektetésekről, illetve a termelő tevékenység kihelyezésről a döntést nem Írországban, hanem az anyavállalatnál hozzák meg. Az ír befektetők másik (kisebb) része közepes méretű cég, amely a multinacionális vállalat beszállítójaként, a számára piacot jelentő vevőjét követve települ külföldre. Az egyre magasabb termelési költségű Írország helyett ez a közepes méretű ír vállalati kör ez idáig az alacsonyabb termelési költségigényű országban akarta kapacitását bővíteni, illetve onnan kívánta a térség piaci igényeit ellátni. Agazdasági válság a külpiaci beruházási érdekeltségekkel rendelkező közepes méretű ír vállalatokat különösen mélyen érintette, így jelenleg beruházási stratégiájukban elsősorban a meglévők működőképességének fenntartására törekednek, és semmi esetre sem gondolkodnak bővítésben.

 

 

 

Bilaterális kapcsolatok Magyarországgal, külkereskedelem, tőkeáramlás

 

A magyar-ír külkereskedelem áruszerkezete (M EUR)

 

 

Értékváltozás és a forgalom megoszlása 2009-ben (%)

 

Forrás: KSH

 

Az Írországba irányuló magyar kiviteljelentős hányadát a multinacionális vállalatok, kisebb részét az ír középnagyságú cégek magyar termelőegységei adják . A magyar KKV-k szerepe elenyésző. A két ország közötti kereskedelem alapvetően magas technológiai szintet jelentő termelési célú termékek és eszközök forgalmát jelenti, nem pedig fogyasztási cikkek exportját és importját.
Fontosabb exportcikkeink: mobiltelefon, automatikus adatfeldolgozó gép és részegységei, mezőgazdasági gépek, szórakoztató elektronikai készülékek, gyógyszerek, gumiabroncs. Fontosabb importtermékeink: adathordozó, adattároló eszköz, gyógyszerek, étrend kiegészítők, adatfeldolgozó gép és részegységei, mobiltelefon és alkatrészei.
Az ír Statisztikai Hivatal (CSO) 2009. első 10 havi adatai szerint Magyarország 2009-ben az exportban és az importban is eggyel előre lépett Írország kereskedelmi partnerei között, a 26. ill. 39. helyet foglalja el. A magyar-ír külkereskedelmi forgalomnál kevésbé esett vissza a Romániával és Lengyelországgal, és nagyobb mértékben a Szlovákiával, Csehországgal, és Bulgáriával lebonyolított ír külkereskedelmi forgalom. Az export áruszerkezetét összehasonlítva a gépek és berendezések tekintetében a lengyel és cseh, a vegyi áruknál a lengyel és román, a feldolgozott ipari termékeknél pedig a lengyel és cseh verseny a jelentős.

 

Kétoldalú közvetlen tőkebefektetések, 2006-08 (M EUR)

 

Forrás: MNB

 

A velünk szomszédos országok versenye miatt az íreket ma már kevésbé vonzza a sajátjuknál lényegesen alacsonyabb magyar bérszínvonal, és a kielégítő üzleti infrastruktúra, amit fő konkurenseinknél (lengyel cseh, szlovák) is megtalálnak. A román és bolgár EU csatlakozás utáni kezdeti ír üzleti érdeklődés ez utóbbi piacok iránt erőteljesen alábbhagyott az ottani infrastruktúra elmaradottsága miatt. A 2008 őszén bekövetkezett bank-, majd azt követő globális gazdasági válság térségünkben az ír befektetési hajlandóságot erőteljesen megrendítette. Ehhez járult az üzleti bizonytalanság általános légkörének és a bizalomhiánynak a kialakulása, valamint, a bankok nagymértékű hitelezési visszafogottsága következtében az ír vállalatok többségénél előállt tőkehiány. A hitelszűke miatt az ír cégek egyrészt rendkívül költségérzékennyé váltak, másrészt rendkívül óvatossá valamennyi piacon, beleértve Magyarországot is. Külföldi beruházási döntéseiknél a direkt és indirekt adóterhek összehasonlító értékelése az eddigieknél még inkább prioritást kapott.
Egyre gyakoribb az ír kisvállalkozók magyarországi bérmunkáltatása, a legkülönbözőbb szektorokban. Jelentős befektetői kör a Magyarországon jelen lévő ír pénzügyi befektetők csoportja, amelynek nagy része az ingatlan fejlesztésben érdekelt – nemzetközi tőkét mozgató – vállalkozás.
A 2008-ban történt kiugró mértékű tőkebeáramlás alapvetően az egyéb tőkemozgásoknak köszönhető. Ezen belül több hazai, ír érdekeltségű cég esetében történt jelentős követelés beérkezés az írországi anyavállalattól.

 

Magyarországon letelepedett ír vállalatok:

 

 

 

 

Magyar export szempontjából perspektivikus ágazatok, termékcsoportok

 

A magyar export számára húzóágazatoknak és vezető termékcsoportoknak minösűlő területeket a globális, azon belül a magyar és ír gazdasági válság negatívan érintette.
Az ír húzóágazatokban (vegyipar, gyógyszeripar, szolgáltatási szektor (IT), elektronika) meghatározó szerepet játszanak a (főleg amerikai) multinacionális vállalatok, köztük számos cég az utóbbi években Magyarországon beszállító termelő egységeket hozott létre.. Az általuk létrehozott termékek exportra kerülnek. A következő 1-2 évben ezen cégek üzletpolitikájában expanzióval nem számolhatunk, de a magyar piacról történő tömeges kivonulástól sem kell tartanunk. Az általános világgazdasági válság következtében az utóbbi másfél évben a kiharcolt piaci pozíciók megtartása, a dolgozók számára fájdalmas, de nem nagymértékű költségracionalizálás (elbocsájtások) jellemzik ezen cégek magyarországi tevékenységét. A kedvezővé vált magyar makrogazdasági adatok lassan visszahozzák a multinacionális vállalatoknak a magyar beruházási piacba vetett bizalmát, amit egy-két nagyobb ír beruházó megjelenése is alátámaszt. A magyar KKV-knak viszont az ír piac az eddigieknél sokkal nehezebb feltételekkel kínál perspektivikus lehetőségeket a biotechnológia, a megújuló energiákkal kapcsolatos új technikai megoldások, a bio-élelmiszerek, stb. területén közvetlen eladások, és/vagy technológiai együttműködés formájában.

 

 

 

Magyar szempontból perspektivikus privatizációs lehetőségek

 

Említésre méltó magyar befektetés nincs Írországban. A MALÉV és a Magyar Turizmus Zrt. takarékossági okokból 2009-ben felszámolták dublini állandó képviseleteiket..

 

 

 

Közbeszerzés

 

Írország lévén az Európai Unió tagországa közbeszerzési rendszerét az 2004/18/EC és a 2004/17/EC EU irányelvek alapján alakította ki és a direktívákban előírt szabályok szerint működteti. A kormányzati közbeszerzési irányítást a Pénzügyminisztérium részeként 2002-ben létrehozott Nemzeti Közbeszerzési Iroda (National Public Procurement Policy Unit – NPPPU) látja el folyamatosan konzultálva a kormány Beszerzési Bizottságával (Government Contracts Committee). Az NPPPU hatásköre kiterjed a közbeszerzési politika, a tenderezési menedzsment (beleértve az oktatást és továbbképzést), az építőipari beszerzések, valamint az elektronikus közbeszerzés szakpolitikai szintű irányítására. A közbeszerzések deklarált alapelvei: (i) a források költséghatékony felhasználása a legmagasabb minőségi kategóriába tartozó termékek beszerzésére. A közbeszerzések szigorú pénzügyi ellenőrzés alatti megvalósítása, (ii) a diszkriminációmentesség, az átláthatóság, az arányosság és a szolgáltatások, valamint a letelepedés szabadságának biztosítása, (iii) az EU irányelvek által nem lefedett termékek közbeszerzésénél is biztosítandók a (ii) pontban felsorolt előírások.

Közbeszerzéseket Írországban a minisztériumok, állami ügynökségek (a minisztériumok háttérintézményei), az önkormányzatok (local authorities), valamint egyéb közszervek írhatnak ki.

Az ír közbeszerzési rendszernek az alapját az uniós közbeszerzési rendszer szabályok képezik, eszerint négyféle pályáztatási mód különböztethető meg: nyílt, korlátozott, meghívásos versenytárgyalás és a tárgyalásos eljárás.

1. Open procedure – nyílt eljárás: a hatóság, mint ajánlatkérő meghirdet egy
pályázatot. Annak kijelölt határidejére bármely vállalkozó ajánlatot tehet. Az
ajánlatkérő a megfelelő szabályok betartásával a benyújtott ajánlatok közül egyet
kiválaszt.
Ez a helyi önkormányzatok által előnyben részesített eljárási forma.

2. Restricted procedure - korlátozott eljárás: kétlépcsős, amely első fordulójában
előminősítési eljárás során rövid lista készült a pályázókról. Majd az ajánlatkérő
hatóság ajánlattételre meghívja (ITT – Invitation to Tender) a rövid listán
szereplőket (kötelezően min. 5 meghívandó). A beérkezett ajánlatok közül az
ajánlatkérő kiválasztja a nyertes pályázót.

3. Competitive dialogue procedure – meghívásos versenytárgyalási eljárás: komplex
beszerzések esetében alkalmazott eljárás, amelyhez az EB jóváhagyása szükséges.
Az ajánlatkérő hatóság több céggel előzetesen megtárgyalja az eljárás részleteit és
azt, hogy mely cégek kapnak meghívást pályázattételre (min. 3 kötelező). Ezen cégek számra az ajánlatkérő hatóság ajánlattételi felhívást tesz közzé (ITT – Invitation
to Tender). A beérkezett ajánlatok közül az ajánlatkérő kiválasztja a nyertes
pályázót.

4. Negotiated procedure – tárgyalásos eljárás: a kivételes követelmények miatt
kivételes esetekben alkalmazott eljárásnak számít. Ez esetben min. 3 pályázóval
folytat az ajánlatkérő hatóság tárgyalásokat, amely eljárás végén kiválasztja a
nyertest.

A közösségi irányelvek alapján kialakított pályáztatási eljárásokat az alábbi diagram mutatja.

Az 5.000 eurónál kisebb értékű beszerzéseknél elegendő a szóbeli ajánlattétel és az Ajánlatkérő (tenderkiíró) Hatóság (AH) a legalacsonyabb ár alapján jelöli ki a szállítót.

Az 5.000 és 50.000 euró közötti értékhatár esetében az AH rövid termék specifikációt küld ki legkevesebb 3 tenderezőnek. Nem kötelező jelleggel elektronikusan meghirdeti az „etenders”
honlapon, és a médiában. A beérkező ajánlatok objektív kiértékelése után kiválasztja a legmegfelelőbbet. Értesítést küld a tendernyerőnek, valamint tájékoztatja a sikertelen ajánlattevőket.

50.000 euró és az EU küszöbhatár között az AH a versenytárgyalást meghirdeti az „etenders” honlapon és a médiában, valamint - nem kötelező jelleggel – az EU Bizottság Hivatalos Lapjában (OJEU). A min. 5 legversenyképesebb tenderajánlatot az AH kiválasztja, értékeli, majd megállapítja a győztest. A győztes mellett a sikertelen ajánlattevők is kiértesítendők.

Az EU küszöbhatár – amely felett az ajánlattétel meghirdetése az OJEU-ben kötelező – kétévente kerül meghatározásra. Jelenleg a 2008.01.01 – 2009.12.31 közötti időszakra megállapított küszöbhatárok érvényesek kötelezően valamennyi tagországban. A főbb, az OJEU-ben meghirdetésre kötelezett ajánlatkérési küszöbhatárokat az alábbiak mutatják témák szerint:

Works
Contract Notice €5,150,000 Threshold applies to Government Departments and
Offices, Local and Regional Authorities and other public
bodies.
Supplies and Services
Contract Notice €133,000 Threshold applies to Government Departments and
Offices
Contract Notice €206,000 Threshold applies to Local and Regional Authorities and
public bodies outside the Utilities sector.
Utilities
Works Contracts / Prior
Indicative Notice*
€5,150,000 For entities in Utilities sectors covered by GPA
Supplies and Services €412,000 For entities in Utilities sectors covered by GPA

A teljes, részletes lista a következő EU honlapon érhető el: http://simap.eu.int

Írországban a közbeszerzési tenderezést a Nemzeti Közbeszerzési Iroda (NPPPU) által működtetett elektronikus rendszer transzparens módon teszi hozzáférhetővé mind az ajánlatkérő hatóságok (fent ismertetett kör), mind az ajánlattevők számára a következő honlapon: www.etenders.gov.ie/

A legfontosabb tenderezéssel kapcsolatos tudnivalók a www.etenders.gov.ie/guides/guides_list.aspx?Type=2 című honlapon találhatók. Részletes tájékoztatás szerezhető olyan kérdésekről, mint a közbeszerzési keretszerződések, építőipari közbeszerzések, közbeszerzéssel kapcsolatos etikai szabályok, online közbeszerzési formák, közbeszerzési viták és jogorvoslatok.