Általános információk

 

 

 

 

Főbb gazdasági mutatók, a gazdaság szerkezete, főbb ágazatok

 

Görögország főbb gazdasági mutatói, 2007-09

 

Forrás: Eurostat

 

A görög gazdaságban az állami szektor részesedése még mindig eléri a 40%-ot. A GDP előállításában az ágazatok közül meghatározó a szolgáltatások szerepe (77,3%). Az ipar a GDP 19%-át, míg a mezőgazdaság 3,7%-át adja (Eurostat 2008).
A szolgáltató szektorban meghatározó a tengerhajózás: a görög kereskedelmi flotta az EU legnagyobb flottája, világméretekben pedig a harmadik helyet foglalja el. Jelentős a turizmus szerepe is, amely a GDP 16-18%-át adja.
A görög ipar fontos ágazata a bányászat: az ország jelentős lignit, bauxit és magnézium készletekkel rendelkezik. Különlegességnek számit a korábbi vulkán kitörések következében az egyes szigeteken található nagymennyiségű habkő. A közelmúltban jelentős kőolaj készleteket találtak az ország észak-keleti részében és az Égei-tengeren, de ugyancsak jelentősek a Ion tengeren fellelt földgáz és olaj tartalékok is.
A Nyugat-Makedóniában található lignit készletekre alapozva további erőművi beruházásokat terveznek. A megújuló energiák fokozottabb hasznosítását szélenergia, napenergia és bioüzemanyag felhasználása esetén ugyancsak támogatják. Terveik szerint a jelenlegi lignit bázisú elektromos energia ellátást részben gáz-üzemű erőművek, részben megújuló energiák alkalmazásával kívánják felváltani. A 2020-ig az elektromos energia 20%-át kívánják megújuló energiából kinyerni. Kiemelt terület a kőolaj és földgáz vezetékek, valamint az LNG terminál kérdése. A görög kormány energia stratégiájában vezető szerepet tölt be az ITGI vezeték, ezt követi a Burgas – Alexandropouli vezeték és harmadik helyen a Déli Áramlat vezeték. Törekednek az alternatív energiaforrások elérésére és biztosítására.
Az ipari termelésben az alumínium termékek gyártása játszik vezető szerepet, e mellett meghatározó a cementgyártás is. A mezőgazdasági termelésben elsősorban a zöldség- és gyümölcstermesztés a kiemelkedő: őszibarack termelésben a görög agrárium világelső, de a görögdinnye, kivi, pisztácia termesztésben, valamint olíva olaj előállításban is élen jár.
Görögország krónikusan magas államháztartási hiánnyal küzd, az elmúlt 10 év során mindössze egyszer, 2006-ban sikerült a deficitet a maastrichti 3%-os küszöbérték alá szorítani. Ebből fakadóan igen magas az államadósság GDP-hez viszonyított aránya, a 2009-es évben már a 120%-os szint felé közelített. A globális gazdasági válság következményei a görög gazdaság konjunkturális helyzetében is éreztették hatásukat: a belső fogyasztás az év folyamán fokozatosan csökkent, lassult az ipari termelés, drasztikusan csökkentek a magánépítkezések és a gazdaság fontos ágazatának számító turizmusban valamint a tengerhajózásban is beköszöntött a recesszió.
A 2009. október közepén hivatalába beiktatott új kormány első lépései között áttekintette a gazdasági helyzetet, amelynek során sokkal negatívabb helyzetkép alakult ki, mint amit az előző kormányzat az EU felé kommunikált. Ennek következtében bizalmi válság alakult ki az EU illetékes szervei és Görögország között, és az EU ismét felügyeleti ellátás alá vonta Görögországot a költségvetés túlzott méretű hiánya és az ország külső adósság állománya miatt. A helyzetet az elemzők katasztrofálisnak ítélik, ami már az EU külső pénzpiaci megítélésére is negatív hatást gyakorol.
A kormányzat az állami szektorban azonnali létszám stopot ás bérbefagyasztást vezetett be, számos korábbi juttatás eltörlése mellett. A költségvetési szervek 2010-re tervezett költségvetését 10%-kal csökkentette, e mellett adó- és nyugdíj reformra készül.

 

 

 

Külkereskedelmi tendenciák, statisztika, főbb partnerek, import termékek

 

Görögország külkereskedelmi forgalma, 2006-09

 

Forrás: Eurostat

 

2009-ben az export és import egyaránt erőteljesen visszaesett (23, ill. 28%-kal).
Az export csökkenéséhez a világgazdasági válság következtében beszűkülő felvevő piacok mellett nagymértékben hozzájárult a görög áruk versenyképtelensége. Az importnál a belső kereslet jelentős csökkenése, valamint egy tudatosabb energiapolitika eredményezte a visszaesést.
Görögország 10 legfontosabb exportpiaca: Németország, Olaszország, Ciprus, Bulgária, USA, Nagy- Britannia, Törökország, Románia, Franciaország, Albánia. Görögország 10 legfontosabb  import partnere: Németország, Olaszország, Kína, Dél- Korea, Franciaország, Hollandia, Belgium, Spanyolország, Nagy- Britannia, USA.
Főbb exporttermékek: zöldség és gyümölcsfélék (narancs, szőlő, citrom, paradicsom, füge), textilipari és vegyipari termékek.
Főbb importtermékek: gépek, közlekedési eszközök, vegyipari termékek valamint kőolaj és kőolajtermékek.
A szolgáltatás külkereskedelemnél a tengerhajózás, a közúti és vasúti árufuvarozás (a Páneurópai  vasúti és közúti folyosókhoz csatlakozva), a pénzügyi és banki szolgáltatások valamint a turizmus részvétele a domináns.

 

 

 

Tőkeáramlás, statisztika, főbb partnerek

 

Görögország közvetlen tőkebefektetés importja és exportja, 2007-09

 

Forrás: Bank of Greece

 

Görögországban 2009-ben négy nagy külföldi tőkebefektetés történt. Január elsejével megnyitotta áruházait ALDI német áruházlánc. A Deutsche Telekom tovább részvényeket vásárolt az Állami Telefontársaságban (OTE). Az Olympic Airways privatizációja során a vállalatot az Öböl-menti Befektetési Alap, MARFIN Group vásárolta meg a javítóbázissal és a földi kiszolgálással együtt. További külföldi befektetés az Emporiki Bankban a francia Credeit Agricole S.A. 82,5%-os tulajdonszerzése.
A legnagyobb befektető országok: Luxemburg, Hollandia, Németország, Spanyolország, USA, Egyesült Királyság, Franciaország. Luxemburg előkelő pozícióját elsősorban az oda menekített görög tőke re-invesztíciója biztosítja.
A görög tőke főleg a Balkán országok piacain keresi a befektetési lehetőséget a bankrendszer, az energia ipar, a bányászat és élelmiszeripari feldolgozás – csomagolás területén. 2009-ben azonban jelentősen megtorpant a kivitel. E mellett jelentős tőke áramlik Ciprusra, mely azonban nem feltétlenül a nagyobb hozamot, hanem az átmeneti biztonságot és a kedvezőbb adózási feltételeket keresi.

 

 

 

Bilaterális kapcsolatok Magyarországgal, külkereskedelem, tőkeáramlás

 

A magyar-görög külkereskedelem áruszerkezete (M EUR)

 

 

Értékváltozás és a forgalom megoszlása 2009-ben (%)

 

Forrás: KSH

 

A gazdasági és pénzügyi világválság Görögországban erőteljesebben éreztette hatását, mint hazánkban. A görög belső fogyasztás visszaesése negatívan hatott áruexportunkra. Elsősorban a gépek és gépi berendezések árufőcsoportban szenvedtünk el jelentős veszteségeket, mely egyértelműen a görög autópiac 40%-os szűkülésének tudható be (személygépkocsi exportunk közel 45 M euróval, mintegy kétharmadával csökkent). Ehhez járul még a háztartási és szórakoztató ipari elektromos berendezések kiskereskedelmi forgalmának csökkenése (TV-készülékek kivitele 43 M euróval, videó-készülékeké 6,5 M euróval csökkent, ugyanakkor a mobiltelefon-export nőtt 24,1 M euróval). Élelmiszer kivitelünk is visszaesett: a búzaexportunk 12,8 M euróval, kukorica 6,9 M euróval, a cukor 3,1 M euróval csökkent, ugyanakkor az élő szarvasmarha (2,8 M euró) valamint a keményítőgyártásban keletkezett hulladék és melléktermék (3,1 M euró) kivitele esetében tapasztalható növekedés az előző évhez képest.
Főbb exporttermékeink: mobiltelefon, televízió, szarvasmarha, búza, személygépkocsi.
Főbb importtermékeink: citrusfélék, alumínium, gyógyszerek, rizs, tartósított gyümölcsök.

Kétoldalú közvetlen tőkebefektetések, 2006-08 (M EUR)

 

Forrás: MNB

 

2009-ben Görögországból nem érkezett működő-tőke Magyarországra.
A korábbi befektetők közül megőrizte vezető pozícióját a Coca Cola Hellenic Bottling Company, mely a márka forgalmazásáért felelős. A korábban második helyen álló Zeritis csoport befejezte magyarországi működését és bezárta a piszkei papírgyárát. A görög befektetők általában nem termelő ágazatokban vannak jelen és vállalati méreteik sem hasonlíthatók a Magyarországon egyébként működő befektetőkéhez.

 

 

 

Magyar export szempontjából perspektivikus ágazatok, termékcsoportok

 

Változatlanul számíthatunk az élelmiszer és ital árufőcsoportban szereplő termékek exportjának növekedésével. Itt azonban figyelembe kell venni a rendelkezésre álló árualapok mennyiségét és esetenként árát. 2010. második felétől lehet számítani a fogyasztási cikkek és gépjárművek exportjának növekedésére, amennyiben a belső fogyasztás jelenlegi tendenciái kedvezőbbre fordulnak. Az októberben hatalomra került új Kormány 2010 június 30-ig valamennyi nagy volumenű közbeszerzési eljárást leállított. Járműiparunk exportlehetőségei közé tartozik a városi tömegközlekedési eszközök beszerzésére folyamatosan megjelelő pályázati kiírások.
A 2009-ben megkezdett védelmi ipari vállalatok exportját támogató program folytatásaként ebben a szektorban is van remény üzlet elnyerésére.

• Új lehetőségként kínálkozik a megújuló energiák hasznosításának köre , valamint a városi kommunális hulladék gyűjtés és annak energiává történő hasznositása.

 

 

 

Magyar szempontból perspektivikus privatizációs lehetőségek

 

A jelenlegi Kormányzat privatizációs tervei között az Állami Csatornázási Művek és a Gázellátó Vállalat privatizációja képzelhető el. Szóba került továbbá a parnitai Casino privatizációja is.

 

 

 

Közbeszerzés

 

Közbeszerzési eljárás rendje

 

Görögországban a az 59/2007 és 60/2007 számú Elnöki Rendelet (ER) szabályozza a közbeszerzési eljárásokat. Az 59. számú a különböző közmunkákra (építkezések, áruellátás és szolgáltatások), míg a 60. az ivóvíz ellátás, csatornázás, az energia, a szállítmányozás és postai szolgáltatások területére vonatkozik. Abban az esetben, ha a beszerzés értéke nem éri el az EU szabályozásban szereplő korlátot, akkor a Görög Nemzeti Jogi Szabályozást kell alkalmazni a beszerzés tárgyától függően.

A közbeszerzésekre vonatkozó nemzeti jogszabályok:

• Szolgáltatásokra és tanulmányokra: N. 3316/2005
• Beszerzésekre (áruk): N. 2286/1995 és a 394/1996. sz. Elnöki Rendelet
• Műszaki létesítményekre (pl. építkezés, útjavítás, csatornázás): N.1418/1984 és a 609/ 85. sz. Elnöki Rendelet

Görögországban a közbeszerzés központilag szabályozott. Valamennyi állami szerv és ügynökség évente egyszer köteles beszerzési igényeit a Közbeszerzési Igazgatóságnál (General Directorate of Public Procurement GDPP) bejelenteni. Ez az Igazgatóság központi beszerzési hatóságként működik.
A bejelentett igények a bejelentést követően bekerülnek az un.” Egyesített Közbeszerzési Program”-ba. A végleges programot a Pénzügyminiszter, valamint a GDPP-t felügyelő Fejlesztési Miniszter hagyja jóvá.

Ezt követően a GDPP a közbeszerzési eljárások megszervezésével és lebonyolításával végrehajtja a közbeszerzési programot.

A beszállítók kiválasztása általában a GDPP feladata, de néhány esetben
(alacsonyabb költségek, vagy külön kérelem) az érintett minisztériumok vagy állami ügynökségek kapnak megbízást az eljárás lebonyolítására. Hasonló eljárás vonatkozik a regionális hatóságokra is (prefektusok, önkormányzatok vagy egyéb helyi szervezetek), melyek általában a GDPP-n keresztül bonyolítják le a közbeszerzéseket.

 

A nemzeti szintű közbeszerzési eljárások letölthetőek a következő honlapokról:

• A General Directorate of Public Procurement (GDPP honlapján) www.gge.gr
• Minisztériumok honlapján:

• Ministry of Defence, www.mod.mil.gr
• Ministry of Economy and Finance: www.mnec.gr
• Ministry of the Environment, Physical Planning an Public Works: www.minenv.gr
• Ministry of Development, www.ypan.gr

 

A közbeszerzési kiírásokat meghirdetik még, napilapokban, mint pl.a Kathimerini vagy a Naftemporiki, valamint a Kormány hivatalos közlönyében.

A közbeszerzések ellenőrzését és nyomon-követhetőségét a Centre of International and European Economic Law (CIEEL) végzi:

 

A közbeszerzési eljárásokban való részvétel általános feltételei:

A nemzeti közbeszerzés értékhatárai a 2/45564/0026/FEK B’/1066/10-8-2001 Miniszteri Rendelet szerint:

• Nyílt/zárt versenytárgyalás: 45 000,- Euró értéknél nagyobb
• „gyors”: 15 000,- 45.000,- Euró között
• Azonnali megbízás: 15 000,- Euró-ig

A nemzetközi közbeszerzés értékhatárai:

• Szolgáltatások és beszerzések esetén 200 000,- Euró fölött (ÁFA nélkül)
• Műszaki létesítmények esetén: 6 242 028,- Euró fölött ( ÁFA nélkül)

 

A szerződésnek tartalmaznia kell:

• szerződés aláírásának helye és ideje
• szerződő felek (törvényes képviselőjük) megnevezése
• a szerződés tárgya
• ár
• szállítás (teljesítés) határideje
• fizetés helye és ideje
• garancia, kötbér

Fontos tudnivaló, hogy külön eljárási rend foglalkozik a Védelmi Minisztérium által kiirt beszerzésekre. Nevezetesen figyelembe kell venni helyi gyártó kapacitásokat (minimum 35% mértékig) és az ajánlatot benyújtókat esetenként offset konstrukció alkalmazására is kérik.

A tenderdokumentációval egyidejűleg általában az alábbi garanciák biztosítása szükséges:
- Ajánlati garancia: a Bruttó összeg 5%-a (ÁFA-val)
- Teljesítési garancia: a Nettó összeg 10%-a
- Működési garancia: a Nettó összeg 5%-a

 

Az ajánlatok benyújtásával kapcsolatos gyakorlati információk:

- A közbeszerzési pályázaton csak olyan ajánlattevő indulhat, aki hivatalosan megvásárolta a tenderfüzetet.
- A közbeszerzési pályázatot görög nyelven kell benyújtani.
- A dokumentumok hitelességét – magyar részről beadott tender esetében - ill. a fordítást a budapesti Görög Konzulátusnak igazolnia kell.
- Igazolni kell továbbá, hogy az ajánlattevőnek nincs „priusza”, csődeljárás nincs ellene folyamatban és nincs adótartozása.
- Szükséges a Kamara vagy ha nem tag, más hivatalos szerv igazolása a cég tevékenységéről.
- Ha fenti igazolásokat nem tudják beszerezni közjegyző előtti nyilatkozat szükséges a fenti adatokról.

A közbeszerzésben jártas ügyvédi irodák szükség esetén a következő honlapokon érhetőek el:
www.kelemenis.com
www.entireco.com

 

Személyes tapasztalat, vélemény:

Görögországban az állami szektor jelenléte és szerepe sokkal markánsabb, mint Magyarországon.
A közbeszerzési eljárás sokkal szövevényesebb és átláthatatlanabb, mint nálunk.
A különböző tender bíráló bizottságok és tanácsadók tevékenysége nem ellenőrizhető szorosan, az értékelés gyakran elhúzódik és az eredmény sok esetben kérdőjeleket hagy maga után.
Tekintve, hogy a versenytárgyalások anyaga görögül jelenik meg, kikerülhetetlen a görög kapcsolat bevonása fontosabb, nagy volumenű ügyekben.
A komolyabb vállalkozások külön tenderfigyelő szolgálatot üzemeltetnek, mert nem mindig érhető el időben – különösen vidéki felhívások esetében- a tenderről szóló tájékoztatás.