Általános információk

 

 

 

 

Főbb gazdasági mutatók, a gazdaság szerkezete, főbb ágazatok

 

SPANYOLORSZÁG főbb gazdasági mutatói, 2007-09

 

Forrás: Eurostat

 

2009-ben Spanyolország GDP-je a kormányzati várakozásoknak megfelelően 3,6%-kal csökkent. (Az IMF 4,0%-os, az OECD 4,2%-os visszaesését prognosztizált). A gazdasági teljesítmény hanyatlásának elsődleges oka a lakossági fogyasztás drámai visszaesése volt, a bruttó felhalmozás kisebb mértékben csökkent, ezen belül is elsősorban a bruttó állóeszköz felhalmozás zsugorodott.
Az ágazatok közül az iparban regisztrálták a legnagyobb visszaesést, egyrészt a hazai kereslet csökkenésének, másrészt az export piacok beszűkülésének következményeként. Az építőipar továbbra is gyengélkedik. A kormányzati segélycsomag (Fondo Estatal de Inversión Local) némileg enyhítette a szektor gondjait, amelynek hatására a civil munka szegmensben dinamikusabb volt a tevékenység, a lakásépítkezések terén azonban továbbra sincs nyoma az eddigi negatív tendencia megváltozásának. A munkanélküliségi ráta éves átlagban elérte a 18%-ot, az év végére pedig a 18,9%-ot (3,9 millió fő), ami az Európai Unióban a legmagasabb mutató Lettországé után. Az infláció hivatalos regisztrálása óta először fordult elő, hogy a negatív volt az éves fogyasztói áremelkedés.
A válság negatív gazdasági hatásainak enyhítése érdekében a spanyol kormány 2009-ben több lépcsőben döntött válságkezelő intézkedések bevezetéséről (K+F beruházások támogatása, kkv-k adóterhelésének csökkentése, gépkocsi-csereprogram, lakásvásárlási támogatás, munkanélküliek segélyezése).
Az államháztartás hiánya az év végére a GDP 11,2%-ára duzzadt. A 2009-13 közötti időszakra aktualizált stabilitási és növekedési program és pénzügyi konszolidációs terv célul tűzte ki a hiány 3%-ra történő lefaragását 2013-ra. További cél az eladósodás csökkentése (a kormány a következő 4 év során 50 Mrd eurós költségmegtakarítást kíván elérni), valamint az ország egyik legsúlyosabb problémáját jelentő, rendkívül magas munkanélküliség csökkentése (2013-ra 15,5%-ra kívánják leszorítani).
Spanyolországot a Világbank és a Davosi Fórum (World Economic Forum) egyaránt visszaminősítette a versenyképességi rangsorokban („Doing Business”: 2010-ben a 62. helyre csúszott vissza a 2009-es 51. helyről, „Global Competitiveness: 2010-ben 33. helyre rangsorolták, míg 2009-ben a 29. helyre.)

 

 

 

Külkereskedelmi tendenciák, statisztika, főbb partnerek, import termékek

 

Spanyolország külkereskedelmi forgalma, 2006-09

 

Forrás: Eurostat

 

A spanyol áruk exportja 2009-ben közel 17%-kal, az import értéke több mint 26%-kal csökkent, a kereskedelmi mérleg deficitje csaknem a felére esett vissza. (Az energiaipari 40%-kal, a nem energiaipari 52,6%-kal csökkent.) Az export volumene 9,8%-kal, az importé 17,4%-kal csökkent.
2009-ben az export meghatározó termékcsoportjai az autóipari felszerelési cikkek és alkatrészek (részaránya 20,5%) és a gépkocsi (17,3%). A felszerelési cikkek exportja 16,2%-kal, a gépkocsi kivitel 15,1%-kal esett vissza. Az élelmiszerexport (aránya 15,7%) 7,1%-kal, az ipari fogyasztási cikkeké (az összes export 9,2%-a) 6,5%-kal csökkent. A vegyipari termékek exportja (14,6%) 8,7%-kal, a nem vegyipari félkész termékeké (11,2%) 27,7%-kal, az energiaipari termékek exportja (4,5%) 41%-kal, a tartós fogyasztási cikkeké (2,1%) 34,8%-kal, a nyersanyagoké (2%) 14,3%-kal esett vissza.
Az EU országaiba irányuló export (a teljes export 68,9%-a) 15,9%-kal, ezen belül az euró övezetbe irányuló export (aránya 56,7%) 13,7%-kal esett vissza. A legfontosabb exportpiacokra, Franciaországba (19,1%-os részesedés) és Németországba irányuló kivitel (11,1%-os részesedés) egyaránt 11,7%-kal esett vissza. Az EU-n kívüli országokba irányuló export 16%-kal esett vissza, ezen belül az európai országokba 19,6%-kal, Latin-Amerika országaiba 16,8%-kal, Észak-Amerikába 23,4%-kal, az ázsiai országokba irányuló export 7,9%-kal csökkent.
A 2009 évi behozatalban az energiaipari termékek importja (az összimport 16,2%-a) 42,4%-kal,. a felszerelési cikkeké (20,7%) 31,2%-kal, a vegyipari termékeké (15,4%) 8,6%-kal, az autóipari szektoré (12,4%) 21,6%-kal,. az élelmiszerek importja (11,1%) 11,3%-kal, a fogyasztási cikkeké (10,8%) 13,6%-kal esett vissza.
Az Európai Unióból érkező import (az összimport 58,3%-a) 21,6%-kal, az euró övezetből származó import (48%) 22,6%-kal esett vissza. A Németországból érkező import (az összimport 14,4%-a) 25,1%-kal, a Franciaországból származó (12%) 17,4%-kal csökkent. A nem EU-országokból érkező import 31,7%-kal, ezen belül a nem EU-tag európai országokból származó 33,2%-kal, az afrikai országokból származó 36,7%-kal, a latin-amerikai import 33,6%-kal, az Ázsiából érkező 30%-kal, az észak-amerikai import 26%-kal esett vissza.

 

 

 

Tőkeáramlás, statisztika, főbb partnerek

 

Spanyolország közvetlen tőkebefektetés importja és exportja, 2007-09

 

Forrás: Banco de Espana, INE, ICEX (2009 nem végleges adatok)

 

2008-ban Spanyolország a világ 6., Európa 3. legjelentősebb befektetési célországa volt. 2009-ben a Spanyolországba irányuló tőkebefektetés mintegy 65%-kal csökkent.
A legnagyobb befektető országok 2009-ben: Egyesült Arab Emirátusok (petrolkémiai ipar, 3,3 Mrd euró), Franciaország (telekommunikáció, 2,4 Mrd euró).
A spanyol működő-tőke befektetések mintegy 40%-a Latin-Amerikába irányul.

 

 

 

Bilaterális kapcsolatok Magyarországgal, külkereskedelem, tőkeáramlás

 

A magyar-spanyol külkereskedelem áruszerkezete (M EUR)

 

 

Értékváltozás és a forgalom megoszlása 2009-ben (%)

 

Forrás: KSH

 

Spanyolországba irányuló exportunk a válság ellenére is csak 0,8%-kal mérséklődött 2008-hoz képest. Importunk ezt jóval meghaladóan, 21,2%-kal csökkent, így a forgalom magyar aktívuma (1 166,8 M euró) 22%-kal emelkedett 2009-ben.
Spanyolország a 11. legfontosabb export partnerünk (2008-ban a 12.) és 18. legnagyobb importpartnerünk (2008-ban a 19.). Spanyolország számára Magyarország az exportpiacok között a 35., az importban a 32. helyet foglalja el.
A magyar exportban a legjelentősebb termékek: telefonok és alkatrészeik, TV-.készülékek, személygépkocsi és alkatrészei, háztartási gépek, kukorica, gumiabroncsok.
A magyar importban a következő termékek dominálnak: személygépkocsi és alkatrészei, elektromotor és generátor, gyógyszerek, vegyi alapanyagok (elektromotor és generátor behozatalunk kiugró emelkedése következtében a 2. legnagyobb importcikkünké vált 2009-ben).
Spanyolországban az építőipar mellett a gépkocsigyártást sújtotta leginkább a gazdasági válság. A kereslet visszaesése, a gyárak hosszabb-rövidebb ideig történő leállítása, a szériák csökkentése alapvetően befolyásolta a magyar motor-szállításokat is. A gépkocsi, motor, gépkocsi-alkatrész, telefon alkatrész, szórakoztató elektronikai cikk exportunkban bekövetkező visszaeséseket részben kompenzálta a mobiltelefon, TV készülék és gumiabroncs eladásainkban elért növekedés.
Magyarország a spanyol összimportban az eddigi legmagasabb részesedést érte el, 0,7%-ot, a spanyol exportból a Magyarországra irányuló aránya 0,5%. A közép-kelet-európai országok közül a lengyel, cseh, szlovák export egyaránt csökkent, egyedül a román szállítások növekedtek. Magyarország a régióban Lengyelország és Csehország után a harmadik legnagyobb szállító a spanyol piacon 2007 óta.
A magyar exportban 2009-ben a legjelentősebb felvevő tartományok sorrendje: Katalónia, Madrid, Castilla-La-Mancha, Valencia, Castilla y León, Aragón, Baszkföld, Andalúzia. A magyar importban a legjelentősebb szállító tartományok sorrendje: Katalónia, Aragón, Madrid, Baszkföld, Valencia, Navarra, Galícia, Castilla y León.
A spanyol-magyar kétoldalú kereskedelmi kapcsolatokban Katalóniának hagyományosan fontos szerepe van (2009-ben kivitelünk 524,9 M eurót, a tartományból származó behozatalunk közel 247 M eurót ért el a spanyol statisztika szerint).

 

Kétoldalú közvetlen tőkebefektetések, 2006-08 (M EUR)

 

Forrás: MNB

 

2008-ban a Spanyol Statisztikai Hivatal adatai szerint a magyarországi spanyol befektetések értéke 3,1 Mrd euró volt, 59%-kal kevesebb, mint a 2007-es 7,5 Mrd euró. A 2008-as értékből 92,6 M euró volt a közvetlen befektetés, és mintegy 3 Mrd euró az ETVE (speciális spanyol holding társaság) befektetése. Ezen befektetések túlnyomó többsége, 98,7%-a, pénzügyi szolgáltatásokba irányult, (kivéve a biztosításokat és a nyugdíjalapokat), a többi az ingatlantevékenységbe és a nagykereskedelembe. 2008-ban Magyarországon 8 spanyol zöldmezős projekt valósult meg a szabadidő és szórakozás, gépkocsialkatrész-gyártás, vállalati szolgáltatások, megújuló energiák, pénzügyi szolgáltatások, műanyaggyártás és ingatlantevékenység területén (2 projekt). Az említett befektetések az Aquaria Group, a Grupo F. Segura, a Sineria, az Iberdrola, a SEDESA, az Intermas Nets S.A, a Bancaja és a Sando nevéhez fűződnek.
A spanyol adatok szerint 2009-ben összesen 110,8 M euró spanyol tőke érkezett Magyarországra. 3 új spanyol befektetés valósult meg a kommunikáció, a vállalati szolgáltatási és a megújítható energia szektorokban (Telefónica, Funespaña, Iberdrola). A spanyol adatok szerint a magyarországi befektetések 2009 végi állománya 27,7 Mrd euró. 2003 óta összesen 34 spanyol újrabefektetés történt Magyarországon.
A közép-kelet-európai régió országai közül eddig Magyarországra érkezett a legtöbb spanyol tőke, a sorrendben Csehország, Lengyelország, Románia és Szlovákia követi. 2009-ben Lengyelország volt a legkedveltebb befektetési célország, utána Magyarország, Szlovákia, Románia és Csehország. A spanyolországi befektetések állományát tekintve a közép-kelet-európai régióban szintén Magyarország az első.
Magyarország 2008-ban a spanyolországi befektetői rangsorban a 97. volt (2007-ben a 49.), a spanyolországi közvetlen magyar befektetések 99,2%-kal visszaestek a 2007-es 4,21 M euróhoz képest. 2008-ban a legfontosabb befektetési szektor az irodai adminisztratív tevékenység volt, ezt követte a nagykereskedelmi szektor és a szárazföldi és csővezetéken keresztül történő szállítás. 2009-ben összesen 4,5 M euró értékű magyar befektetés érkezett Spanyolországba (Lengyelország, és Szlovákia megelőzte Magyarországot).
A legnagyobb spanyol befektetők Magyarországon: IBERDROLA (megújuló energia), SEDESA (építőipar, infrastruktúra), F. Segura (autóipar)

 

 

 

Magyar export szempontjából perspektivikus ágazatok, termékcsoportok

 

A mobiltelefonok eladása a válság ellenére növekvő tendenciát mutat. Valószínűsíthető, hogy a gépkocsigyártás globális, európai és spanyolországi válsága csökken és a magyar exportban a legnagyobb részarányt képviselő gépek, gépi berendezések (81%), ezen belül a gépkocsimotorok, gépkocsi alkatrészek kivitele ismét növelhető. A gumiabroncs exportban folyamatos növekedés várható. A gazdasági válság enyhülésével, idővel jó esély mutatkozik a gépkocsik, telefonalkatrészek, szórakoztató elektronikai termékek (TV, video és hifi berendezések), fényforrások exportjának növelésére. Szintén emelkedhet a háztartási gépek, orvosi műszerek és berendezések eladása is.

A nyershús és a hungaricumok (téli szalámifélék, Tokaji borok) iránt továbbra is van kereslet. A sonkaeladások növelésére a közelmúltbeli visszaesés ellenére van reális lehetőség.
A magyar kukorica értékesítésére szintén mutatkoznak lehetőségek a jövőben.

 

A Magyarországra irányuló katalán exportban a járművek és ezek alkatrészei jelentik a legnagyobb részarányt, ezek döntő része a Barcelona melletti (Martorell-i) SEAT- és a Nissan gyárából kerül ki.

A második legfontosabb árucsoportot a gépek, gépi berendezések, elektromos felszerelések és alkatrészeik alkotják, melyek közül meghatározó jelentőségű a háztartási és szórakoztatóipari elektronikai berendezések részaránya, nem véletlenül, hiszen Spanyolországon belül Katalónia a háztartási gépgyártás egyik központja.

Számottevő még a vegyipari termékek részaránya, melyek közül a fontosabb termékek a növényi olajok, eszenciák, műanyagok és ezekből készült áruk, gyógyszeripari anyagok, szerves vegyi anyagok stb.

A gépgyártásnak, köztük a szerszámgépgyártásnak is, nagy hagyományai vannak Katalóniában, melyet igazol az ehhez a tevékenységhez, ágazathoz kapcsolódó fémtermékek jelentős részaránya a katalán exportban (vas- és acéláruk, öntvények stb.)

A katalán élelmiszeripar is figyelemre méltó részarányt képvisel a Magyarországra irányuló katalán exportban.

 

 

 

Magyar szempontból perspektivikus privatizációs lehetőségek

 

A spanyolországi magyar tőkekihelyezés hagyományosan alacsony. A turizmus, az éttermi szolgáltatás (magyar étterem, cukrászda) és a szállítmányozás területén lehetnek lehetőségek magyar vállalkozók számára.

 

 

 

Közbeszerzés

 

1. Spanyolországban nincsen a közbeszerzéseket szabályozó és összehangoló önálló szervezet. Létezik a JUNTA CONSULTIVA DE CONTRATACIÓN ADMINISTRATIVA szerv, (Közigazgatási Szerződések Tanácsadó Bizottsága), amely tanácsadói funkciókat lát el, a vállalkozókat regisztrálja, osztályozza, a szerződések állami nyilvántartásával foglalkozik és a szerződések értékét stb. befolyásoló faktorok felülvizsgálatának a feltételeit rögzíti (a 261 31/10/2007 Törvény 10. §-a).

2. Az egész közigazgatási rendszert (ide tartoznak a központi állami szervek, a közösségi tartományi autonómiák és a helyi közigazgatás) az említett törvény szabályozza, szervezeteiről, illetve önálló intézményeiről a törvény 1.§-a rendelkezik.

3. Az előbb említett eseteken felül ide tartoznak azok a meghatározott összeget meghaladó értékű szerződések is, amelyek akár közvetett, akár közvetlen módon állami finanszírozásúak. (A törvény 2. §-a.)

4. Általában pályázati kiírást kell közzétenni azon szerződések esetén, amelyek meghaladják a 30 050,61€-s értéket (építési koncessziók esetén 60 101,21€). Ez alatt az értékhatár alatt építési koncessziót, közüzemi ellátást vagy tanácsadást és szolgáltatást érintő szerződés estén a tárgyalásos kihirdetés nélküli eljárással lehet élni.

5. A közbeszerzési eljárás három fajtája: nyitott, meghívásos és a tárgyalásos, ezeken belül mindegyiket két módon lehet meghirdetni: árverésen (amely elsősorban az ármegjelölésen alapul) vagy pályázati kiírás formájában.

Az árverés: Az árverést csak kis volumenű, közüzemi ellátást érintő pályázatok esetén alkalmazzák, amikor a tárgy tökéletesen meghatározható, és nem lehet sem a beadási határidőn, sem más ponton változtatni, és ahol a döntő feltétel az ár.
(A törvény nem határozza meg sem a mennyiség, sem az ár felső értékét).
A közigazgatás dönt az ár felől és a pályázatot az a vállalkozó nyeri el, aki a legalacsonyabb árra tart igényt.

Pályázati kiírás: A közigazgatás kihirdeti a pályázati feltételeket, amelyeknek az építési munkálatok vagy a szolgáltatás, illetve azok kivitelezése meg kell, hogy feleljen. A beadott pályázatoktól függően az ügyet kezelő hivatalnokok az árat, az átadás vagy a munkavégzés befejezésének határidejét, a minőséget, a külső megalkotást, az eladást követő szolgáltatások és karbantartás feltételeit figyelembe véve döntenek.

A legelterjedtebb eljárási forma a pályázati kiírás, kivéve a korábban említett értékhatárt el nem érő szerződések esetén, amikor a tárgyalásos eljárást alkalmazzák. A pályázatokat érintő eljárások és formák a szerződések fajtájától és jellemzőitől függnek.

• 12 000 € értékhatár alatt nem szükséges pályázatot kiírni.
• 12 000 € értékhatár felett kötelező a pályázat kiírása. Ezeket a BOE-ben
  (Spanyol Közigazgatás hivatalos Közleménye) vagy az autonómiák vagy a helyi közigazgatások közleményeiben teszik nyilvánossá.

A közzétételt követően a vállalkozóknak az alábbi határidőkön belül kell benyújtaniuk a pályázataikat:
Nyitott eljárás esetén: 15 napon belül, kivéve az építési koncessziókat, ahol 26 napon belül.
Meghívásos eljárás esetén: 10 napon belül.
Az eljárásoknak a vállalkozók által követendő részletes menetéről további információk megtalálhatók a törvény 40. oldalától kezdve. Közvetlenül az I. Kötet III. Okirat, VII. Fejezet I. a közbeszerzések eljárása és formái Bekezdésében.

• Itt is léteznek, úgy mint Magyarországon a közigazgatás által kiemelt, előre szelektált vállalkozások, amelyek pályázhatnak meghívásos eljárásokban is.

Nyitott eljárások: bármely vállalkozó pályázhat.
Meghívásos eljárások: csak a vállalkozások egy előre meghatározott csoportja pályázhat.

Tárgyalásos eljárások: bizonyos esetekben teljesen specifikusak, a szerződést a közigazgatás és a vállalkozó a feltételekkel kapcsolatos előzetesen folytatott tárgyalásokat követően írják alá.

Ez a törvény tartalmazza az összes közbeszerzéssel kapcsolatos, az állami közigazgatás és a vállalkozók között köthető szerződés fajtáját (építési koncessziók, közüzemi ellátás, szolgáltatások).