Általános információk

 

Forrás: CIA Factbook

 

 

 

Főbb gazdasági mutatók, a gazdaság szerkezete, főbb ágazatok

 

Észtország főbb gazdasági mutatói, 2007-09

 

Forrás: Eurostat

 

Észtország GDP-je a 2009-es év során az előző évhez képest 14,1%-kal csökkent, ezzel a három balti állam közül a legjobban teljesített. A 2009 második negyedévében mért 16,1%-os visszaesés volt a mélypont, a negyedik negyedévre a GDP csökkenése 9,5%-ra mérséklődött. A gazdaság lelassulásának összetevői elsősorban a bruttó állóeszköz felhalmozás 29,8%-os visszaesése, valamint a magánfogyasztás 18,4%-os csökkenése voltak. A gazdasági visszaesés által a legsúlyosabban érintett ágazatok (a bruttó hozzáadott érték 2008-2009 közötti változása alapján): építőipar (-30,1%), pénzügyi közvetítőszektor (-26,5%), feldolgozóipar (-25,8%), szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (-22,9%), kereskedelem, javítás (-19,7%). A válság ellenére az erdőgazdálkodás területén 16,6%-kal, a halászat területén 5,8%-kal, a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás területén pedig 1,4%-kal nőtt a bruttó hozzáadott érték.
Az észt gazdaságban jelentős probléma a magas munkanélküliség. A 2009-ben mért 13,8%-os munkanélküliségi ráta 2010-ben 16,4% körül tetőzhet, s még jövőre is 12,5%-os lehet.
2009 folyamán a válságkezelő intézkedés-csomag első fázisában Észtország csökkentette a közintézmények és közhivatalok működési költségeit, a közszférában dolgozók béreit, valamint a nyugdíjakat, a magán-nyugdíjpénztárak illetve az egészségbiztosítási pénztár állami hozzájárulását, emelte a munkanélküli-biztosítás befizetendő összegét, valamint a jövedéki adókat. A pénzpiaci bizalom erősítése érdekében az észt jegybank egymilliárd eurós hitelkeretre szóló megállapodást kötött a svéd jegybankkal. A válságkezelő intézkedések második fázisa a gazdaság élénkítését célozta, egyrészt beruházásösztönző intézkedésekkel, másrészt a vállalkozások finanszírozásának javításával. Észtország különböző pénzügyi hozzájárulásokkal, új munkatörvénnyel, képzési programokkal igyekszik a munkaerőpiaci-rugalmasságot növelni, a gazdasági tevékenységek egyszerűsítését, élénkítését pedig átfogó jogi intézkedéscsomaggal igyekeznek elérni.
Észtországban a szolgáltató szektor foglalkoztatja a teljes munkaerő 63%-át, és állítja elő a GDP körülbelül kétharmadát. Fejlett és kiterjedt a pénzügyi szolgáltatói szektor, melynek központja a főváros, Tallinn, de kiemelt fontosságú az IT szektor is, amelynek kifejlődésében kulcsszerepet játszott a kormányzat által kilencvenes évek közepén beindított, az információs társadalom gyors ütemű kiépítését célzó „Tigrisugrás projekt”. 2009-ben kezdődött, de ténylegesen 2010-ben indult el, uniós támogatásból, az a nagy IT-infrastruktúrafejlesztési projekt, melynek révén 2015-re Észtország egész területén nagy sávszélességű internet lesz elérhető az intézmények és a lakosság számára.
Az észt ipar legfontosabb ágazatai az élelmiszeripar, az elektronika, gépgyártás, vas- és acéltermékek gyártása. Nagy jelentősége van ezen kívül a bányászatnak is, amely az olajpala-kitermelésével biztosítja, hogy villamos-energia terén Észtország 90%-ban önellátó legyen.
Az észt gazdaság jelenlegi legnagyobb sikere, hogy az Európai Tanács május 12-i döntése alapján 2011. január 1-én Észtország csatlakozik az euró-övezethez.

 

 

 

Külkereskedelmi tendenciák, statisztika, főbb partnerek, import termékek

 

Észtország külkereskedelmi forgalma, 2006-09

 

Forrás: Észt Nemzeti Bank

 

2009-ben Észtország exportja 23%-kal, importja ennél jóval nagyobb mértékben, 33%-kal visszaesett az előző évhez képest, ami kedvezően hatott az észt külkereskedelem egyenlegére. 2009-ben a külkereskedelmi deficit 12,9 Mrd korona volt, aminél alacsonyabb értéket utoljára 1995-ben mutatott.
2009. első három negyedévében az export drasztikus csökkenése volt megfigyelhető, ebben az időszakban mindössze 74%-át érte el a kivitel az előző év azonos időszakának. Ezt követően a csökkenés üteme lassulni kezdett, és a IV. negyedévben az export már elérte a 2008. IV. negyedéves kivitel 84%-át. 2009 decemberében a teljes kivitel már csak 1%-kal maradt el a 2008. decemberi értéktől.
Az EU-országokba irányuló export közel egynegyedével csökkent, aránya a teljes észt exportban a 2008 évi 70%-ról, 2009-ben 69%-ra mérséklődött. A harmadik országokba irányuló export kisebb mértékben, mintegy egyötödével esett vissza.
Észtország legjelentősebb export-piacai 2009-ben Finnország (19%), Svédország (13%), Lettország (10%), Oroszország (9%), Németország (6%) és Litvánia (5%) voltak.
Észtország fő export-termékei: gépek és villamossági cikkek 19% (mobiltelefon, váltóáramú generátor, elektromos távközlési vezeték, elektromos kapcsolótábla), ásványi termékek 17% (benzin, fűtőolaj, elektromos energia, tőzeg, gázolaj), fa és faipari termékek 9% (épületfa, ajtó és keret), nem nemesfémek és ezekből készült áruk 9% (vas, acél és ezekből készült áruk), különféle áruk 8% (ágybetét, ágyfelszerelés, előre gyártott faépület, bútor) járművek 7% (személygépkocsi), vegyipari termékek 6%, élelmiszer-készítmények, italok, dohány 5%.
Az import csökkenése már 2008 októberében megkezdődött, és 2009 folyamán végig nagyobb mértékű volt, mint az exporté. Mélypontját 2009. II. negyedévében érte el: alig 66%-a volt a 2008 azonos időszaki értéknek. Az import-csökkenés üteme 2009. III. negyedévében kezdett mérséklődni, de decemberben még mindig 13%-kal a 2008. decemberi érték alatt maradt.
Észtország importja 2008-ban, és 2009-ben is 80%-ban az EU tagállamokból származott. Észtország legjelentősebb importpartnerei 2009-ben: Finnország (15%), Litvánia (11%), Lettország (10%), Németország (10%), Svédország (8%), Oroszország (8%), Lengyelország (6%).
Észtország legjelentősebb import-termékei: ásványi termékek 20% (benzin, gázolaj, földgáz, fűtőolaj, elektromos energia), gépek és villamossági cikkek 19% (mobiltelefon, elektronikus integrált áramkör), vegyipari termékek 9%, nem nemesfémek és ezekből készült áruk 8%, élelmiszer-készítmények, italok, dohány 7%, járművek és szállítási célú felszerelések 6% (személygépkocsi), műanyagok, gumi és ezekből készült áruk 5%, textilipari alapanyagok, textiláruk 5%.

 

 

 

Tőkeáramlás, statisztika, főbb partnerek

 

Észtország közvetlen tőkebefektetés importja és exportja, 2007-09

 

Forrás: Észt Nemzeti Bank

 

Az Észtországba áramló külföldi működő-tőke befektetések 2008. II. negyedévében kezdtek csökkenni, és 2009. II. negyedévére érték el a mélypontot, amikor a beáramló működő-tőke mindössze 12%-a volt a 2008 azonos időszakában érkezett befektetéseknek. 2009. II. negyedévtől a helyzet lassan javulni kezdett, 2009. IV. negyedévében pedig az előző év azonos időszakában beáramló működő-tőke értékének négyszerese érkezett az országba. Összességében 2009 során a 2008 évinél 9%-kal kevesebb külföldi működő-tőke beruházás érkezett Észtországba.
Az Észtországból kiáramló működő-tőke befektetések 2008. II. negyedévében voltak mélypontjukon, innentől lassan, de folyamatosan csökkent a lemaradás az előző évhez képest, 2009 II. negyedévétől kezdve pedig jelentősen megnövekedett a kiáramlás. 2009-ben összesen 46%-kal haladta meg az Észtországból külföldre befektetett tőke a 2008-as szintet.
2009-ben az Észtországban befektetett külföldi működő-tőke állomány 31%-a az ingatlanszektorra, 30%-a a pénzügyi közvetítői szolgáltatások területére, 14%-a az iparra, 11%-a pedig a kis- és nagykereskedelemre koncentrálódott.
Az Észtországból származó külföldi befektetések 2009-es állományának 38%-a az ingatlanpiacon, 34%-a a pénzügyi közvetítői szolgáltatások, 14%-a a szállítás, tárolás és kommunikáció területén, 6%-a pedig az iparban összpontosult.
Észtország legnagyobb működő-tőke befektetői 2009-ben: Svédország (a 2009-es állomány 40%-a), Finnország (23%), Hollandia (9%), Norvégia, Oroszország (3-3%), Dánia, Ciprus, Nagy-Britannia (2-2%).
Az Észtországból származó tőke állomány legfontosabb célországai 2009-ben: Lettország (a 2009-es állomány 30%-a), Litvánia (28%), Ciprus (12%), Finnország, Oroszország (5-5%), Ukrajna, Olaszország (4-4%), Lengyelország (2%).

 

 

 

Bilaterális kapcsolatok Magyarországgal, külkereskedelem, tőkeáramlás

 

A magyar-észt külkereskedelem áruszerkezete (M EUR)

 

 

Értékváltozás és a forgalom megoszlása 2009-ben (%)

 

Forrás: KSH

 

Az Észtországba irányuló magyar export 2007-ig folyamatosan növekedett, 2007-ben a 2003-as érték 2,5-szeresét érte el. 2007 és 2008 között az export értéke kissé csökkent (-3%), 2008-tól pedig óriási visszaesés következett be. 2009-es exportunk 2008-hoz képest közel 50%-kal esett vissza, és alig haladta meg a 2003-as értéket.
2009-ben exportunk legnagyobb részét gépek és villamossági cikkek tették ki (porszívó, mobiltelefon, televízió), amelyek kivitele 44%-kal csökkent 2008-hoz képest. Az élelmiszerkészítmények tették ki az összes kivitel 22%-át (zöldség- és gyümölcskészítmények, ásványvíz, bor, valamint állatok etetésére alkalmas készítmények), itt 24%-os volt a csökkenés. A vegyipari termékek (gyógyszerek), valamint a járművek (személygépkocsi) kivitele 10-10%-os arányt képviselt, mindkét termékcsoport esetében közel 70%-kal esett vissza az exportunk 2008-hoz viszonyítva. A műanyagáruk részesedése az összes exportból 9% volt 2009-ben, és mindössze 8%-kal csökkent a kivitelük.
Az Észtországból Magyarországra érkező import 2005-ig nagymértékben növekedett, ezt követően azonban meredeken zuhant. 2009-es importunk mindössze 10%-át tette ki a 2005-ös értéknek. A 2009-es, Észtországból származó importunk 24%-a fa és faipari termék volt, behozataluk 2008-hoz viszonyítva 4%-kal csökkent. Importunk 19%-a elektromos gépek és felszerelések, itt 60%-os import visszaesés történt. A vegyipari termékek behozatala az összes import 10%-a, értéke az előző évhez képest mindössze 14%-kal csökkent. 10%-ot képviselt az ásványi termékek (ásványi tüzelőolajok, tőzeg) behozatala is, amelyből importunk több mint 2,5-szeresére nőtt.
Külkereskedelemi egyenlegünk Észtországgal 2006 óta pozitív, 2008-ig az aktívum folyamatosan növekedett, 2009-ben azonban a magyar export jelentős visszaesése következtében kevesebb, mint felére csökkent.

 

Kétoldalú közvetlen tőkebefektetések, 2006-08 (M EUR)

 

Forrás: MNB

 

Magyarország és Észtország között nincsenek nagy volumenű tőkekapcsolatok.
Az Észt Nemzeti Bank statisztikája alapján 2009-ben a magyar közvetlen működő-tőke állomány Észtországban 2,5 millió euró, Észtország Magyarországon befektetett működő-tőke állománya pedig -0,4 millió euró volt.

 

 

 

Magyar export szempontjából perspektivikus ágazatok, termékcsoportok

 

A jelenlegi válság közepette a legbiztosabb exportcikk az élelmiszer lehet, hiszen ezen a területen fogják az emberek vissza legkevésbé a fogyasztást. Észtországban kiemelten fontos a gazdaság számára az EU-s források beérkezése, illetve az EU-s forrásokból finanszírozott projektek, elsődlegesen infrastrukturális projektek (közlekedési fejlesztések, mint pl. a Baltic Rail vagy a Via Baltica, az energetikai hálózat fejlesztése stb.). Ezekben elvileg magyar cégek is részt vehetnének, de a távolság miatt az eddig általam megkeresett magyar cégek nem érdeklődtek itteni tendereken való részvétel iránt. Továbbá az észt közbeszerzésre jellemző, hogy a legtöbb információ csak észtül jelenik meg, és csak néhány általános információ érhető el angolul is. Bár Észtország liberális gazdaságpolitikát folytat, érzékelhető, hogy az észtek számára is fontos (ahogy a lettek ezt például beszélgetésben ki is mondták!), hogy Észtországban bejegyzett cég kapja meg a megrendelést vagy ennek nagyobb részét. Az infrastrukturális tendereken szóba jöhető, főleg svéd, finn, dán cégek már rég leányvállalattal vannak jelen Észtországban. Sajnos a magyar autóbuszgyártás lehanyatlott, és az Ikarus busz már nem létezik, az újabb, kisebb magyarországi autóbuszgyárak márkái pedig a piacon a nagy, ismert márkákkal nehezen tudnak versenyezni.

 

 

 

Magyar szempontból perspektivikus privatizációs lehetőségek

 

Észtországban 2007-ig nagy föllendülés volt az ingatlanpiacon, óriási profitra lehetett szert tenni. 2007-ig az ingatlanárak évente, átlagosan 50-60%-kal nőttek. A jelenlegi gazdasági válságban azonban mindenki kivár, és alig-alig van bátor befektető, aki belevágna új befektetésbe. A jelenlegi ingatlanárakat tekintve, érdemes fontolóra venni az ingatlanszektorba való befektetést, mert már megállt az ingatlanpiac zuhanása, sőt 2009 végén lassú áremelkedés indult el a jó helyen fekvő ingatlanok esetében.
A részben állami tulajdonban lévő észt légitársaság privatizációja folyamatosan napirenden van. Korábban voltak olyan hírek, hogy a piacvezető kereskedelmi bank, a Swedbankot eladja a svéd anyabank. Ma már erről nem beszélnek. Az észt állami vasúttársaság privatizációja egyszer már megtörtént, de az állam kénytelen volt visszavásárolni, hogy biztosítani tudja működését. A vasút tavalyi eredménye várhatóan nyereséget mutat majd, de ennek ellenére az észt kormány bizonyára szívesen privatizálná újra, ha tőkeerős érdeklődőt találna.

 

 

 

Közbeszerzés

 

Általános tájékoztató

Az új Közbeszerzési törvény (Riigihangete seadus) 2007. május 1-jén lépett hatályba. Az új törvény lényegesen nagyobb szabadságot ad az ajánlatkérőnek a közbeszerzés megtervezésében, az eljárás fajtájának megválasztásában és annak lefolytatásában. Az új törvény összhangban áll a közbeszerzésről szóló 2004/17/EK és 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvekkel.

Közbeszerzésnek minősül, a közbeszerzésről szóló irányelvek értelmezésében, árubeszerzésre, építési beruházásra vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló megrendelés, építési vagy szolgáltatási koncesszióval kapcsolatos és tervpályázati eljárás lefolytatása az ajánlatkérő részéről, valamint az építési beruházásra irányuló megrendelés a koncessziós jogosult részéről. Ezen eseteket a közbeszerzési törvény külön-külön szabályozza.

Állami intézmény, önkormányzati intézmény vagy egység, jogi személyiséggel rendelkező közintézmény vagy más olyan személy, amely állami irányítás alatt áll (továbbiakban ajánlatkérő szerv) tevékenységéhez szükséges árubeszerzéseihez, építési beruházásaihoz vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló megrendeléseihez állami eszközöket használ (vagyis az adófizetők pénzét), ezért a közbeszerzés során köteles szigorú alapelveket követni és biztosítani tevékenységének átláthatóságát.

Rögzített hálózatokkal vagy infrastruktúrával kapcsolatos szolgáltatók esetén (gáz, hő, villamos energia, víz, közlekedés, posta, kikötők, repülőterek, stb.), az irányelv alapján kötelező a közbeszerzés kiírása, ha bizonyos feltételek teljesülnek, vagyis ha ezek a szolgáltatók kizárólagos- vagy különleges jogokkal rendelkeznek, vagy állami irányítás alatt állnak.

Észtország, mint EU tagállam, piaca nyitott más tagállam gazdasági szereplői számára is, és az észt gazdasági szereplőknek is lehetőségük van más tagállamokban részt venni a közbeszerzésekben. A közbeszerzési irányelvek szabályait minden tagállamban át kell ültetni a nemzeti jogrendszerbe és követésük kötelező minden közbeszerzési szerződés megkötésekor, amelyek értékhatára eléri a Bizottság által kétévente megszabott összeget. Észtország, több más tagállamhoz hasonlóan, számottevően alacsonyabb értékhatárokat szabott meg.

Az alapelveket akkor is követni kell, ha az irányelvek különben nem kellene alkalmazni, például az értékhatárok alatti közbeszerzés esetén, vagy egyszerűsített eljárásban történő szolgáltatás megrendelésénél és szolgáltatási koncesszió megítélésénél.

Az alapelvek a következők:
az áruk szabad mozgása,
a szolgáltatások szabad áramlása és
a vállalkozások alapításának szabadsága.

Ezekből következik:
az egyenlő bánásmód vagyis megkülönböztetés-mentesség,
a kölcsönös elismerés,
az arányosság és
az átláthatóság alapelve.

Az uniós alapító szerződés alapelveiből a környezet védelmének alapelvét is átvették az irányelvekbe, mivel az alapító szerződés szerint a környezetvédelmi alapelveket az unió bármely politikájának kialakításakor figyelembe kell venni.

 

Közbeszerzési értékhatárok

Kötelező közbeszerzési eljárást lefolytatni, ha árubeszerzésre és szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés, valamint tervpályázat becsült értéke legalább 40 000 euró, valamint ha építési beruházásra vagy építési koncesszióra irányuló szerződés becsült értéke legalább 250 000 euró.

Közösségi értékhatárok 2008. január 1-jétől árubeszerzésre és szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés, valamint tervpályázat esetén 133 000 euró, ha az ajánlatkérő az állam vagy állami szerv. Ha az ajánlatkérő városi, megyei és helyi önkormányzat vagy egyéb közjogi személy, ez az érték 206 000 euró. Rögzített hálózattal összefüggésben álló területen tevékenykedő ajánlatkérő 412 000 euró vagy magasabb értékű szerződés esetében köteles közbeszerzést lebonyolítani.

Ha a részekre felosztott közbeszerzés összes becsült értéke megegyezik vagy meghaladja a nemzetközi értékhatárokat, ugyanazt az eljárást kell alkalmazni a részekre, mint amit akkor kellene alkalmazni, ha a közbeszerzés nem lenne felosztva. Kivételt képez, ha egy rész nem haladja meg az összegzett becsült érték 20%-át, illetve 80 000 eurót árubeszerzésre vagy szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés esetén, vagy az összegzett becsült érték 20%-át, illetve 1 000 000 eurót építési beruházásra irányuló szerződés esetén.

A közbeszerzési szerződések értéke áfa nélkül számítandó.

 

Az ajánlatkérő kötelezettségei a határértékeken nem meghaladó beszerzések esetén

Ha a közbeszerzési szerződés becsült értéke meghaladja a 20 000 eurót (áruk vagy szolgáltatások esetén) vagy a 130 000 eurót (építési beruházások esetén), de nem éri el a nemzeti értékhatárokat, az ajánlatkérő honlapján, vagy annak hiányában a helyi vagy megyei terjesztésű lapban teszi közzé a felhívást szerződés megkötésére.

Ha a közbeszerzési szerződés becsült értéke meghaladja a 40 000 eurót (áruk vagy szolgáltatások esetén) vagy a 250 000 eurót (építési beruházások esetén), de nem éri el a közösségi értékhatárokat, az ajánlatkérő honlapján, vagy annak hiányában a helyi vagy megyei terjesztésű lapban teszi közzé a felhívást szerződés megkötésére, valamint a szerződés megkötésétől számított 10 napon belül arról közleményt ad a honlapján.

Ha a közbeszerzési szerződés becsült értéke meghaladja a 10 000 eurót (áruk vagy szolgáltatások esetén) vagy a 30 000 eurót (építési beruházások esetén), de nem éri el a közösségi értékhatárokat, az ajánlatkérő

 

Internetes elérhetőségek

Észtországban a közbeszerzés területe a Pénzügyminisztériumhoz tartozik (www.fin.ee), és a minisztérium honlapján megtalálható angol nyelven a törvény szövege. A közbeszerzésekről szóló angol nyelvű weboldal ezen a címen megtekinthető: www.fin.ee/?id=79361. Észtül közbeszerzés: „riigihange” (többes számban "riigihanked"), közbeszerzések regisztere: „riigihangete register”; az észt Pénzügyminisztérium honlapján észtül(!) fönt van az aktuális közbeszerzési lista, amely a listán jelölve vannak az eu-s közbeszerzések, amelyek rövid angol szövege elolvasható a megfelelő eu-s honlapon (ted.europa.eu/). A közbeszerzési regiszter tehát csak észtül van, és bár az észt minisztériumi honlapok kétnyelvűek (észt mellett angolul is minden információ megtalálható rajtuk), a Pénzügyminisztérium illetékese szerint még nem aktuális ennek a résznek, azaz a regiszternek angolra fordítása.