Általános információk

 

 

 

 

Főbb gazdasági mutatók, a gazdaság szerkezete, főbb ágazatok

 

Dánia főbb gazdasági mutatói, 2007-09

Forrás: Eurostat

 

Dánia fejlett mezőgazdasággal és magas versenyképességű KKV és nagyvállalati szektorral rendelkezik. A skandináv jóléti modellből kiindulva tartják fent a szociális, egészségügyi és oktatási szolgáltatásokat, amelyek finanszírozásában az állam vállal oroszlánrészt. A rendszer fenntarthatóságát az EU összehasonlításban is magas jövedelemadó szint biztosítja évtizedek óta. Dánia gazdasága nagyban függ a külkereskedelemtől, nettó energia- és élelmiszerexportőr.
A dán GDP 64,7%-át a szolgáltatási szektor, 30,7%-át az ipar, 4,6%-át a mezőgazdaság állítja elő. A mintegy 2,9 millió aktív foglalkoztatott mintegy 77,3%-a a szolgáltatási szektorban, 20%-a az iparban és 2,5%-a a mezőgazdaságban van alkalmazásban. A legjelentősebb dán iparágak: acélipar és gépgyártás, élelmiszer-feldolgozóipar, szállítmányozási gépgyártás, hajógyártás, szélerőmű-gyártás, orvosi műszerek, gyógyszeripar.
A munkanélküliség 2009-ben 6%-ra emelkedett, ami példátlanul magasnak számít Dániában. (Dániában a nők nemzetközi összehasonlításban is aktívabb munkaerő-piaci szerepvállalása nagyban javítja a mutatót. Ennek előfeltételét, a kormányzat a magas színvonalú és mindenki számára elérhető bölcsődei és óvodai ellátással teremtette meg.)
A globális gazdasági válság Dániát a gazdasági konjunktúra leszálló ágában érte. Az utóbbi években a munkabérek jelentősen emelkedtek, a termelékenység romlott és a dán fizető eszköz, a korona is gyengült. A válságra a dán kormány az elsők között reagált bankmentő csomaggal és válságkezelő intézkedésekkel. (Pl. könnyebb hozzáférés a kkv-k fejlesztésére és további 500 M korona kockázati tőke biztosítása a Növekedési Alapokban.) A kormány megnyitja a lehetőséget a nagy nyugdíjpénztárak előtt is, hogy vagyonuk több mint 10%-át tartsák kockázati tőkében, vagy más üzleti befektetési formákban. Tovább folytatódnak a bürokráciacsökkentő lépések, amelynek keretein belül az önkormányzati feladatok 6,5%-át szervezik ki.
A dán válságkezelő program célul tűzte ki, hogy a GDP arányos költségvetési hiány 3% alá csökkenjen 2015-re. Az állami kiadások 2008. óta emelkedtek, a bevételek pedig - a 2010-es „tavaszi” adóreform miatt is - csökkentek. Ahhoz, hogy 2015-re elérjék a kitűzött célt, a GDP 1,8%-ának megfelelő, kb. 31 Mrd dán koronás kiigazításra van szükség.
A válságból történő kilábalás fontos feltétele a termelékenység növelése.
Az OECD szerint Dánia termelékenységi mutatói az elmúlt tíz évben nagymértékben romlottak, a dán munkavállalók éves szinten továbbra is kevesebb munkaórát teljesítenek, mint a legtöbb más OECD országban. A kormányzat további intézkedéseket kíván hozni a magasabb foglalkoztatás érdekében, akár a munkanélküliekre és az előnyugdíjasokra fordított támogatások csökkentése árán is.
Kormányzati prioritás Dánia előnyének növelése a környezetipari, „zöld” technológiák és termékek kutatása, gyártása terén. A növekedés alapja a kutatás-fejlesztés, a siker kulcsa pedig az eredmények minél gyorsabb „piacra dobása”. Új piacokat kell találni a dán termékeknek és minél több külföldi befektetőt kell vonzani az országba.

 

 

 

Külkereskedelmi tendenciák, statisztika, főbb partnerek, import termékek

 

Dánia külkereskedelmi forgalma, 2006-09

 

Forrás: Eurostat

 

Dánia viszonylag kis belső piaccal rendelkező ország, hagyományosan export orientált. Az ország külkereskedelmi mérlegének egyenlege - alapvetően a nettó kőolaj-exportőri pozíciónak köszönhetően - hagyományosan pozitív.
A dán kivitel változatlanul 70%-a irányult az Európai Unió tagországaiba 2009-ben. Legfontosabb piacai a teljes dán export százalékában: Németország 17,8%, Svédország 14,5%, Nagy-Britannia 8,1%, Norvégia 5,7%, USA 5,4%, Hollandia 4,8%, Franciaország 4,7%. A 2008-ban új fókuszként megjelent BRIC (Brazília, Oroszország, Kína és India) országok egyre nagyobb számú dán vállalat számára jelentenek üzletfejlesztési lehetőséget.
A dán kivitel 27%-át a gépek és szállítóeszközök, 15-15%-át a feldolgozott termékek és az élelmiszeripari termékek adják, 11-11%-a származik a feldolgozott áruk és az energiahordozók exportjából. Emellett az ország jelentős szolgáltatás exportot is lebonyolít, elsősorban a világ legnagyobb tengeri konténerfuvarozó vállalata révén (A.P. Moeller-Maersk).
2009-ben a dán behozatal mintegy 60%-a származott az Európai Unió tagországaiból. A legfontosabb szállítók a teljes dán import százalékában: Németország 21,1%, Svédország 13,9%, Hollandia 6,7%, Norvégia 6,3%, Kína 5,7%, Egyesült Királyság 5%.
A dán behozatal 40%-át a gépek és szállítóeszközök, 18, ill. 15%-át félkész termékek és feldolgozott termékek, 12%-át vegyi anyagok és 13%-át élelmiszeripari termékek jelentik.

 

 

 

Tőkeáramlás, statisztika, főbb partnerek

 

Dánia közvetlen tőkebefektetés importja és exportja, 2007-09

 

Forrás: Dán Nemzeti Bank, UNCTAD

 

A Dániába áramló tőke a GDP mintegy 40-43%-át teszi ki. A tőkeimport 75%-a az EU-ból származik, elsősorban Svédországból (26%), további jelentős befektető országok: Hollandia (12%), Luxemburg (9%), Nagy-Britannia (9%), Németország (8%). Az EU-n kívüli területről az USA 10%-ot, Norvégia 8%-os részarányt képvisel.
A tőkeimport ágazati irányát tekintve a széleskörűen vett üzleti szolgáltatások (32%) dominanciáján túl kiegyensúlyozott. A gépgyártás, pénzügyi tevékenységek, szállodaipar aránya 12-16% közötti.
A Dániából külföldre áramló tőke megközelítőleg az éves GDP 52-54%-a között mozog. A tőkeexport 60-62%-a irányul az EU tagországaiba, főként Svédországba (19%), emellett Franciaország, Nagy-Britannia, Németország, Hollandia aránya 6-9%. Az EU-n kívüli országok közül az USA a dán működő-tőke kiemelt célállomása (7-8%) és Norvégia (6%).
A dán tőkeexport is elsősorban a széleskörűen vett üzleti szolgáltatások (29%), valamint a gépgyártás (31%) területére irányul. A szállodaipar és a telekommunikáció aránya 8-12%.

 

 

 

Bilaterális kapcsolatok Magyarországgal, külkereskedelem, tőkeáramlás

 

A magyar-dán külkereskedelem áruszerkezete (M EUR)

 

 

Értékváltozás és a forgalom megoszlása 2009-ben (%)

 

Forrás: KSH

 

Magyarország Dánia behozatalában 0,6%-os, kivitelében 0,5%-os részarányt képvisel. A Dániába irányuló magyar export szempontjából - a hasonló gazdasági adottságú országok köréből – továbbra is a Dánia tengeri szomszédságában fekvő Lengyelország (2,6%), emellett Csehország (1%) és Ausztria (0,9%) volt a legfontosabb versenytársunk.
A nemzetközi gazdasági válság miatt 2009-ben csökkent a magyar-dán kétoldalú kereskedelmi forgalom, az importnak az exporténál nagyobb visszaesése következtében azonban a magyar külkereskedelmi többlet továbbra is megmaradt, sőt emelkedett.
A magyar exportban a gépek, gépi berendezések árufőcsoport részaránya 2007-től kezdődően fokozatosan, 2009-ben 73,3%-ra emelkedett. Exportunk legnagyobb termékcsoportjai (a teljes export százalékában): mobiltelefonok és mobilhálózati eszközök (18,6%), elektromotorok (9,5%), porszívók (7,4%), személygépkocsi (6,1%), szénszálból készült nem elektromos termékek (5,6%), folyadékszivattyú (5,3%), automatikus adatfeldolgozó és részegységei (4,7%), TV készülék (4,6%). A fontosabb exporttermékek közül nőtt a mobiltelefonok (+14,8%), porszívók (+208,2%) és TV készülékek (+338,4%) kivitele, ugyanakkor csaknem harmadára esett vissza a személygépkocsi exportunk, de csökkent az elektromotorok (-14,1%) és automatikus adatfeldolgozók (-28,3%) kivitele is.
Az importban is növekedett a gépek, gépi berendezések aránya (46,3%-ra), mérséklődött ugyanakkor a feldolgozott termékeké hányada (44,1%-ra). Legnagyobb importtermékeink: gumi- vagy műanyag-feldolgozó gépek (12,3%), folyadékszivattyú (11,3%), gyógyszerek (5,5%), öntapadó műanyag lap, lemez (4,7%), kapcsolótáblák (4,2%), elektromotor alkatrészek (2,7%), építkezési műanyagáruk (2,2%).

 

Kétoldalú közvetlen tőkebefektetések, 2006-08 (M EUR)

 

Forrás: MNB

 

A dán működő-tőke befektetések célországai között a közép-kelet-európai országok csak másodsorban számítanak Magyarország versenytársának. A régió egyre növekvő alternatívája Kína, s egyre több vállalat igyekszik jelen lenni az ázsiai országban. Ugyanakkor az utóbbi időszak nehézségei jó néhány, a termelését korábban Kínába helyező vállalatot gondolkoztattak el, hogy ugyan magasabb termelési költségekkel, de közelebbi, alacsonyabb szállítási és így kisebb raktározási, finanszírozási igényű helyszíneket vizsgáljon meg gyártásának megszervezésére.
A Dán Iparszövetség adatai szerint, a dán vállalatok befektetés, valamint termelés-kihelyezés szempontjából – a közép-európai térségben – hazánkat és Csehországot preferálják. A dán vállalatok magyar, osztrák, cseh és szlovák piaci tevékenységének összehasonlítása alapján a legnagyobb, és a magasabb technikai színvonalat képviselő dán termelő és szolgáltató vállalatok szinte kizárólag hazánkban ruháztak be.
A magyar tőkekivitel számára Dánia alapvetően nem célország, tekintettel a magas működési költségekre.

 

A legjelentősebb dán befektetők

 

 

 

 

Magyar export szempontjából perspektivikus ágazatok, termékcsoportok

 

A dán piacon a magyar termékek széles skálája helyezhető el ágazati korlát nélkül. A magas dán termelési költségek miatt továbbá érdemes megkeresni hasonló termékek gyártóit Dániában, és ajánlani számukra a magyar beszállítói lehetőséget.

 

 

 

Magyar szempontból perspektivikus privatizációs lehetőségek

 

Tekintettel arra, hogy a vállalati működési költségek a magyar szint többszörösét teszik ki Dániában, a magyar vállalatok számára az észak-európai ország nem kínál vonzó befektetési lehetőséget.

 

 

 

Közbeszerzés

 

A dán közbeszerzési rendszer jogszabályi kereteit az Európai Unió vonatkozó direktívái alkotják, az uniós normáknak megfelelő küszöbértékekkel. A központi állami intézmények mellett Dániában 5 önálló régió működik, amelyek irányítják a regionális oktatási, szociális, egészségügyi, stb. tevékenységet. Ezek mindegyike folytat önálló közbeszerzési tevékenységet, és általában a küszöbérték alatti beszerzéseikre is tendert írnak ki. Bár Dániában az üzleti közösség jól beszél angolul és németül, a tenderekkel kapcsolatos információ csak dánul jelenik meg. Egyúttal a benyújtás nyelve is dán, amely egy Magyarországon bejegyzett vállalkozás számára rendkívül megnehezíti a közvetlen részvételt.

A felhívások az „Udbudsavisen” –ben (Közbeszerzési Értesítő) jelennek meg (www.udbudsavisen.dk) A dán nyelvű honlapon az aktuális dán (svéd és norvég) közbeszerzések felsorolásszerű listája elérhető, azonban a részletek csak a regisztrált előfizetők számára hozzáférhetők. Éves előfizetési díj: DKK 995.- Cím: Udbudsavisen, Weidekampsgade 10, Postboks 3370, DK-2300 Copenhagen S, fax: +45 3370 3371, e-mail: port@udbudsportalen.dk .

Az egyes régiókban felhasznált gyógyszerek, vérkészítmények, nagyothalló készülékek és egyéb gyógyászati termékek, valamint az önkormányzatok saját működésével összefüggő közbeszerzések fóruma a amgros.dk . A honlap bemutatkozó része ugyan angolul is olvasható, de az érdemi az információk csak dán nyelven érhetők el, és azok is csak külön regisztrált felhasználók számára. A regisztrációs nyomtatványnál azonban a legördülő ország menüben csupán Dánia, Finnország, Norvégia, Svédország, Írország, Svájc és Németország szerepel származási országként, és emellett dán cégregisztrációs számot is kérnek.