Általános információk

 

 

 

 

Főbb gazdasági mutatók, a gazdaság szerkezete, főbb ágazatok

 

Németország főbb gazdasági mutatói, 2007-09

 

Forrás: Statistisches Bundesamt, Deutsche Bundesbank, Bundesministerium der Finanzen, Eurostat

 

Németország a második világháború óta a legnagyobb gazdasági visszaesést szenvedte el a 2009-es évben. A visszaesés legfőbb oka az exportkereslet, és ennek megfelelően az exportorientált feldolgozóipar termelésének (16,9%-os) zsugorodása, illetve a gép- és berendezés beruházások szintén erre az okra visszavezethető (20%-os) csökkenése volt. A visszaesés mértékét mindössze a belső lakossági, illetve állami fogyasztás alakulása tudta tompítani, előbbi gyakorlatilag a 2008-as szinten stagnált (+0,4%), utóbbi a kormányzati válságkezelési intézkedések eredményeképpen 2,7%-kal bővült.
A válságkezelési intézkedések közül az egyik legfontosabb a rövidített munkaidős foglalkoztatás feltételeinek rugalmasabbá tétele és határidejének meghosszabbítása volt, amely segített abban, hogy a visszaesés terheit a munkaadók, a munkavállalók, illetve az állam megosszák egymás között. Nagyrészt ennek köszönhető, hogy a jelentős visszaesés ellenére a foglalkoztatottak száma mindössze 37 ezer fővel csökkent éves átlagban 2008-hoz képest.
A válságkezelési intézkedések része volt a pénzügyi rendszer stabilitását biztosítani hivatott bankmentő csomag, valamint állami infrastrukturális beruházások - az építőipari kereslet fenntartását célzó - beindítása is, melynek hatására az építőipar teljesítménye mindössze 0,7%-kal esett vissza.
A Németországban meghatározó jelentőséggel bíró járműipar kiemelt támogatását célozta az ún. környezetvédelmi (köznapi nevén roncs) prémium program, azaz a 10 évesnél öregebb autók cseréjéhez nyújtott 2 500 eurós állami támogatás, amely azonban a vásárlások előrehozatalával csak átmenetileg fékezte a kereslet visszaesését.

 

 

 

Külkereskedelmi tendenciák, statisztika, főbb partnerek, import termékek

 

Németország külkereskedelmi forgalma, 2006-09

 

Forrás: Statistisches Bundesamt, Deutsche Bundesbank

 

A német áruexport mintegy 18%-kal, az import 17%-kal esett vissza 2008-hoz képest, így Németország 2009-ben elvesztette export-világbajnoki címét és Kína után a 2. helyre csúszott. A jelentős csökkenés oka a német export szerkezete: meghatározó részét jelentik a gépek-berendezések, tehát beruházási javak, illetve a járművek, amelyek kereslete a pénzügyi és gazdasági válság hatására a legnagyobb mértékben esett vissza.
Az exporton belül az EU-tagországokba irányuló kivitel az átlagot meghaladó mértékben, 19,1%-kal, az EU-n kívüli országokba irányuló 17,1%-kal csökkent. Az importban az EU-országokból származó behozatal az átlagtól elmaradó mértékben 13,2%-kal, míg az EU-n kívüli országokból származó az átlagot meghaladó mértékben, 19,4%-kal esett vissza. A legfontosabb külkereskedelmi partnerek továbbra is Franciaország, Hollandia, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Olaszország, az importban azonban Kína már a második helyet foglalja el.
Árucsoportok szerinti bontásban a teljes német kivitel 15,1%-át kitevő gép- és berendezés-export 24,1%-kal, a közúti járművek és járműalkatrészek kivitele (részesedés: 14,9 %) 28,9%-kal, míg a vegyipari termékek exportja (9,1%-os részarány) 19,4%-kal mérséklődött. Az importban a három legfontosabb termékcsoport az adatfeldolgozási berendezések, elektromos és optikai termékek (10,4%-os részaránnyal), megelőzve a közúti járműveket és jármű-alkatrészeket (9,2%), valamint a kőolajat és földgázt (8,2%).
A szolgáltatás-külkereskedelem csökkenése az áruforgaloménál kisebb volt: az export 7,5%, az import 5,9%-kal csökkent 2008-hoz képest. A legnagyobb visszaesést – egyértelműen a gazdasági válság hatására – a szállítási szolgáltatások szenvedték el, az export és az import csökkenése is meghaladta a 16%-ot. Jelentősen visszaestek a turisztikai bevételek és kiadások (-8,6%, ill. -6,3%), ezen belül is az üzleti utak a leginkább érintettek. Ugyancsak az átlagot meghaladóan csökkent a pénzügyi szolgáltatások forgalma, nőni tudott azonban a biztosítási szolgáltatások exportja (+17%), de a 2007-es szintet így sem érte el. A pénzügyi és biztosítási szolgáltatások együtt az exportból 7%-kal, az importból 3,5%-kal részesednek. A teljes export közel 50%-át, az import 45%-át kitevő egyéb szolgáltatások (melyek az üzleti szolgáltatásokat is magukban foglalják) stagnáltak, mindössze 1% alatti volt a visszaesés mindkét irányban.

 

 

 

Tőkeáramlás, statisztika, főbb partnerek

 

Németország közvetlen tőkebefektetés importja és exportja, 2007-09

 

Forrás: Deutsche Bundesbank

 

Részletes tőkebefektetési adatok még csak 2008-ra érhetők el, és 2011-ben válik majd láthatóvá, hogy milyen folyamatok okozták 2009-ben a tőkeexport jelentős visszaesését, illetve a tőkeimport emelkedését. Valószínűsíthető azonban, hogy e tendenciaváltás hátterében a gazdasági válság (a korábbi évekre jellemző, kapacitásbővítő külföldi beruházások jelentős visszaesésével), illetve a tőkeimportban a németországi üzleti környezet relatív javulása, illetve a gazdaság stabilitása állnak.
2008-ban a német közvetlen működő-tőke kifektetések 88%-a irányult fejlett ipari országokba, és mindössze 11%-a fejlődő országokba. A német működő-tőke befektetések 66%-a érkezett az EU 27 tagállamaiba, ezen belül 45% az euró-zóna tagországaiba. A legjelentősebb célországok Hollandia és Spanyolország voltak. Az Egyesült Államokba a teljes német működő-tőke beruházás 11%-a, Oroszországba 3,3%-a, Indiába 1,1%-a, Kínába 0,7%-a irányult. A németországi külföldi tőkebefektetések 46%-a érkezett az EU tagállamokból, 39% pedig az USA-ból.
A német külföldi tőkekifektetések 28,9%-a az ingatlanszektorban valósult meg, 15,5%-a a pénzügyi és biztosítási szektorban, és 12,4%-a a feldolgozóiparban (ezen belül 7,6% a járműipar). A külföldiek németországi közvetlen tőkebefektetéseinek legkedveltebb célágazata az ingatlanszektor volt (50,3%), kiemelkedik még a pénzügyi és biztosítási szektor (19,4%) és a közlekedés és hírközlés (19%).

 

 

 

Bilaterális kapcsolatok Magyarországgal, külkereskedelem, tőkeáramlás

 

A magyar-német külkereskedelem áruszerkezete (M EUR)

 

 

Értékváltozás és a forgalom megoszlása 2009-ben (%)

 

Forrás: KSH

 

A világgazdasági válság a német magyar kereskedelmi forgalmat is jelentősen befolyásolta, és a visszaesésen túl kisebb átalakulást is okozott a forgalom szerkezetében.
A Németországba irányuló szállítások átlagon felüli visszaesése következtében az ország részaránya Magyarország teljes exportjából újabb 1 százalékponttal, 26% alá csökkent (25,7%). A behozatalban részesedése kisebb mértékben csökkent, és éppen csak meghaladja a 25%-ot (25,1%). Hazánk Németország export-, illetve importsorrendjében egyaránt a 16. helyet foglalja el, részesedése 1,5, illetve 2,1%. Az import erőteljesebb visszaesése miatt a magyar aktívum több mint 70%-kal meghaladja a 2008. évit, a teljes magyar külkereskedelmi többlet harmada a német relációban keletkezett.
A gépek, gépi berendezések árufőcsoport, azon belül is a legfontosabb három termékcsoport, a közúti járművek és alkatrészek (visszaesés: 25,3%), gépek (24,7%), illetve elektromos berendezések (23,4%) exportja átlag fölötti visszaesést mutat, ugyanakkor jelentősen javult az adatfeldolgozási berendezések, elektronikai és optikai termékek relatív pozíciója a mindössze 6%-os visszaesésnek köszönhetően. A behozatal súlyos visszaesése (közel 30% a gépek és berendezések esetén, és meghaladja az 50%-ot a közúti járművek és alkatrészeik terén) elsősorban annak tudható be, hogy az itt termelő német leányvállalatok is számottevően visszafogták termelésüket, és emiatt nem töltötték fel raktárkészleteiket.

 

Kétoldalú közvetlen tőkebefektetések, 2006-08 (M EUR)

 

Forrás: MNB

 

Magyarország legnagyobb tőkebefektetője Németország, a teljes befektetett tőke mintegy harmada innen érkezett. A tőkebeáramlás 2007-ben és 2008-ban is folyamatos volt, bár lassult. A 2008-ban bejelentett 800 millió eurós kecskeméti Daimler beruházás 2011-ig érezteti hatását a tőkebefektetési statisztikában.

Mintegy 8 ezer német érdekeltségű vállalat működik Magyarországon, amelyekhez körülbelül 300 ezer munkahely köthető. A 8 ezer vállalatból közel ezer a Német - Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara tagja.

Magyar vállalkozások csak elenyésző mértékben ruháztak be Németországban.

 

Legnagyobb német befektetők Magyarországon:

 

 

 

 

Magyar export szempontjából perspektivikus ágazatok, termékcsoportok

 

Elektronika, IT, gépjármű és alkatrészei, gépgyártás, élelmiszerek, elektromos készülékek, üveg-és porcelánáru, acél és alumíniumtermékek

 

 

 

Magyar szempontból perspektivikus privatizációs lehetőségek

 

Elektronika, építőipari tevékenység, információtechnológia, IT szolgáltatások, kereskedelmi tevékenység.

 

 

 

Közbeszerzés

 

Németországban a közbeszerzési piac nagyságát 250 milliárd euróra teszik a szakemberek. Az ország szövetségi jellegének megfelelően a közbeszerzés is decentralizált. Nemcsak a tartományi kompetenciák tiszteletben tartása indokolja a széttagolt döntéshozatalt, hanem bevallottan a korrupció ellenes küzdelem is. Közbeszerzést írnak ki a szövetségi szakminisztériumok, illetve az azokhoz kapcsolódó szakhatóságok (pl. vízügyi, építésügyi, oktatási, pénzügyi stb.), országos hatáskörű állami szervezetek (rendőrség, katonaság stb.), az egyes tartományok szakminisztériumai, illetve a tartományi szintű szakhatóságok is. Emellett az egyes önkormányzatok is gyakran hirdetnek meg közbeszerzést, így a közbeszerzésben döntést hozó testületek száma ezres nagyságrendű. A nagyszámú döntéshozó testület miatt jóval nehezebb a korrumpálás, a „bizalmas értesülések” beszerzése.

Az EU 2008. szeptember 13-i hatállyal módosította a közbeszerzések nyilvánosságra hozatalának sémáját, amelyhez természetesen azonnal csatlakozott Németország is, így a rendszer a közbeszerzésben érdekelt magyar intézmények és vállalkozók számára ismert. A transzparencia követelményének megfelelően a www.evergabe-online.de linken teljes körű áttekintés kapható a közbeszerzés tudnivalóiról, a prekvalifikációs követelményekről és az egyes kiírások részleteiről is. A német közbeszerzések az alábbi csoportokban folynak, amelyhez az adatbanki keresés struktúrája igazodik:

A munkaerő piachoz kapcsolódó termékek és szolgáltatások, banki szolgáltatások, ruházat, bútor- és nyomdai termékek, szolgáltatások, energiaforrások, késztermékek, információtechnológiai termékek, kommunikációs és elektrotechnikai termékek, járművek, élelmiszerek, gépek, orvosi műszerek, fémek, nem-fémek, természetes áruk, vízszolgáltatás, szennyvízelvezetés és épületgépészet, másodlagos nyersanyagok.

A jelentés írásának időpontjában 242 aktuális pályázati kiírás van, ebből 51-et az elmúlt egy hét folyamán hoztak nyilvánosságra. Az elmúlt 4 hétben 163 új pályázat került kiírásra. Az egyes pályázatok részleteiről a honlap megfelelő rovatán tájékoztatás nyerhető.
www.evergabeonline.de/home;jsessionid=4EED6C0...