Általános információk

 

Forrás: CIA World Factbook, Cseh Statisztikai Hivatal

 

 

 

Főbb gazdasági mutatók, a gazdaság szerkezete, főbb ágazatok

 

Csehország főbb gazdasági mutatói, 2007-09

 

Forrás: Eurostat
* Előrejelzés

 

Csehország gazdasága, az Európai Unióhoz történt csatlakozást követően, 2004 és 2007 között átlagosan 6%-kal növekedett. A töretlen gazdasági növekedést az alacsony inflációnak, a versenyképes munkaerőnek és a stabil makrogazdasági helyzetnek köszönhetően nagymértékben az országba áramló külföldi működő-tőke befektetések tették lehetővé. A gazdasági válság azonban Csehországot sem kerülte el, és 2009-ben a GDP 4,2%-kal csökkent.
A válság elsősorban a nemzetközi kereskedelem visszaesésén keresztül gyűrűzött be a gazdaságba tekintettel arra, hogy Csehország viszonylag kicsi és nyitott gazdaság, ahol az export eléri a GDP 75%-át. Az ipari húzó ágazatok, a közlekedési eszközök és berendezések, valamint az elektromos és optikai műszerek/berendezések gyártása, érzékenyen reagáltak a megrendelés-állomány visszaesésére, ugyanakkor a gépjárműipar exportértékesítési problémáit a hazai eladások növelése ellensúlyozta, olyannyira, hogy az új gépkocsik értékesítése 2009-ben 8,4%-kal bővült. 2009-ben az építőipar teljesítménye 1%-kal csökkent.
A cseh gazdaság 2009. III. negyedévében, a nemzetközi kereskedelem élénkülésének köszönhetően már pozitív GDP növekedést ért el. A gazdasági válságból való kilábaláshoz nagy mértékben hozzájárult a cseh kormánynak, a bruttó hazai termék 2%-t kitevő fiskális élénkítő csomagja, és egy kamatcsökkentésre épülő monetáris politika. A Cseh Nemzeti Bank az alapkamatot a 2008 közepén érvényben lévő 3,75%-os szintről, 2010 februárjáig, 1%-ra csökkentette. A fiskális élénkítő csomag keretében a cseh kormány új állami beruházásokat indított, támogatást nyújtott a vállalkozói szektor részére és növelte a szociális kiadásokat. A válságkezelő intézkedések következtében a GDP arányos államháztartási hiány a 2008-as 2,7%-ról 5,9%-ra emelkedett 2009-ben.
Az Európai Bizottság 2010. tavaszi előrejelzése szerint a cseh gazdaság növekedési üteme 2010-ben várhatóan 1,6%-ot, 2011-ben 2,4%-ot ér el. A növekedést elsősorban a nemzetközi kereskedelem újbóli fellendülése fogja segíteni, amit részben ellensúlyozni fog a lakossági fogyasztás és beruházások további csökkenése 2010-ben. Elemzések szerint a lakossági fogyasztás alacsony szintjét a munkanélküliségi ráta további növekedésének, a fogyasztási adók emelkedésének és a bérek alacsony növekedésének együttes hatása eredményezi. A beruházásokat a termelési kapacitások alacsony kihasználtsága, a bizonytalan gazdasági kilátások és a továbbra is restriktív hitelezési politika fogja vissza.

 

 

 

Külkereskedelmi tendenciák, statisztika, főbb partnerek, import termékek

 

Csehország külkereskedelmi forgalma, 2006-09

 

Forrás: Eurostat

 

Csehország hagyományosan legjelentősebb export-partnerei Németország (32,3%) és Szlovákia (9%), őket követi Lengyelország (5,8%), Franciaország (5,6%), Nagy-Britannia (4,9%), Ausztria (4,7%) és Olaszország (4,4%). Az importban a legfontosabb partner-országok: Németország (26,7%), Kína (10%), Lengyelország (6,4%), Szlovákia (5,4%), Oroszország (5,1%) és Olaszország (4,4%).
A cseh kivitel áruösszetételében a gépek és gépi berendezések aránya 53,3%-ot, a feldolgozott termékeké 35,9%-ot, a nyersanyagoké 2,8%-ot, az energiahordozóké 3,7%-ot, a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeké 4,3%-ot tett ki 2009-ben.
A behozatal struktúrájában a gépek és gépi berendezések részesedése 41,2%-ot, a feldolgozott termékeké 41,%-ot, a nyersanyagoké 2,5%-ot, az energiahordozóké 9,2%-ot, a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeké 6,1%-ot tett ki.
A cseh export főbb termékei: közúti járművek és alkatrészeik, elektronikus adat és hangrögzítők, TV képernyők, valamint gépek, mechanikus berendezések és alkatrészeik. A cseh import főbb termékei: gépek, mechanikus berendezések és ezek alkatrészei, elektronikus adat és hangrögzítők, TV képernyők, továbbá közúti járművek és ezek alkatrészei.

 

 

 

Tőkeáramlás, statisztika, főbb partnerek

 

Csehország közvetlen tőkebefektetés importja és exportja, 2007-09

 

Forrás: Cseh Statisztikai Hivatal

 

Az ország működő-tőke állománya 2009 végéig 83,3 Mrd euróra emelkedett. 2009-ben az előző évinek alig több mint negyedét elérő, 1,965 Mrd euró értékű működő-tőke érkezett az országba. Csökkentek a befektetések az olyan kulcsfontosságú szektorokba, mint például a megújuló és alternatív energia (30%-kal), vagy az autóalkatrész-gyártás (65%-kal). A legjelentősebb befektetők továbbra is: Németország, Ausztria és Szlovákia.
A cseh tőkekihelyezések állománya 9,97 Mrd euró, 2009-ben 966 M euró értékű tőkét helyeztek ki. A 2008 év végéig kifektetett tőkeállomány főbb célországai Hollandia (3,9 Mrd euró), Szlovákia (1,5 Mrd euró) és Ciprus (1 Mrd euró) voltak. 2009-ben a cseh tőkekihelyezések elsődleges célpontja Románia (443 M euró), Hollandia (401 M euró) és Németország (103 M euró) és a tőkekifektetések elsősorban az elektromos áram-, gáz- és vízellátás, bányászat, továbbá az ingatlanügyletek területére irányultak.

 

 

 

Bilaterális kapcsolatok Magyarországgal, külkereskedelem, tőkeáramlás

 

A magyar-cseh külkereskedelem áruszerkezete (M EUR)

 

 

Értékváltozás és a forgalom megoszlása 2009-ben (%)

 

Forrás: KSH

 

A kétoldalú magyar-cseh áruforgalom a korábbi évek kiemelkedő növekedési dinamikája után 2009-ben, a gazdasági válság hatására visszaesett a 2006. évi szintre. A forgalom egyharmadával csökkent, aktívumunk azonban továbbra is megmaradt. A magyar-cseh áruforgalom a teljes külkereskedelmi magyar forgalomból 3,3%-kal részesedik (2008-ban még 3,9% volt a részesedése). Csehország így a 8. helyről a 12. helyre csúszott vissza kereskedelmi partnereink rangsorában. (Csehország külkereskedelmi partnereinek rangsorában Magyarország a 11. helyen áll.)
2009-ben a legjelentősebb magyar exporttermékek: az elektromos gépek és készülékek (a termékcsoport az export közel 24%-át adja, kivitele a megelőző évhez képest 51%-kal csökkent, nagyrészt a mobiltelefon export visszaesése következtében), gépek és mechanikus berendezések (az export 17%-át jelenti, 48%-os volt a visszaesés, elsősorban a motorexportunk csökkent). A harmadik helyen, csak úgy, mint 2008-ban, a közúti járművek és alkatrészeik találhatók (7%-os csökkenés). A nagyobb súlyú termékcsoportok közül ugyanakkor a pneumatikus gumiabroncs kivitele több mint kétszeresére emelkedett.
A legnagyobb volumenű import árucsoportunk a gépek és villamossági cikkek (az import 25%-át tette ki, és behozatala mintegy 37%-kal csökkent). Ezen belül pedig 67%-os részaránnyal az elektromos gépek és készülékek (pl. TV-k), valamint azok alkatrészei vezetik a rangsort. A közúti járművek behozatala 48%-kal esett vissza, ezen belül a személygépkocsi és gépjármű alkatrészeké 56%-kal, a pneumatikus abroncsoké 37%-kal. A gépjármű alkatrészek között a lökhárító és részei importja ugyanakkor 80%-kal nőtt.

 

Kétoldalú közvetlen tőkebefektetések, 2006-08 (M EUR)

 

Forrás: MNB

 

A legnagyobb csehországi magyar tőkebefektetők:

• Borsodchem-MChZ (vegyipar)
• Danubius Hotels Rt (szállodaipar, vendéglátás, gyógyturizmus)
• Synergon Rt. (IT)

A legnagyobb magyarországi cseh tőkebefektetők:

• Plastimat Hungary Kft (Cadence Innovation, gépjárműipar)
• Orco Property Group (ingatlan)
• Ganz-Skoda trolibuszgyár (gépjárműipar)

 

 

 

Magyar export szempontjából perspektivikus ágazatok, termékcsoportok

 

Piaci pozícióink javítását elsősorban a gépipar és az elektronika részarányának, valamint a feldolgozóipari (pl. konfekcióipar) továbbá vegyipari és gyógyszeripari termékek piaci részesedésnövelésétől reméljük. Hosszabb távon a magyar élelmiszeripar, építőipar, továbbá a környezetvédelemi ipar üzleti lehetőségeinek bővülésével számolunk. Bízhatunk a turisztikai fejlesztések, valamint a szolgáltatáskereskedelem fokozatos bővülésének kedvező hatásában.

A kiélezett verseny és a gépjárműgyártás irányába specializálódó cseh ipar tovább szűkíti exporttermékeink körét, ugyanakkor jelentős termékek esetében a kivitel megtöbbszörözésére is esélyt ad. Számolunk az eddig szállított egységek (motorok, fékek, ülések stb.) volumeneinek megőrzésével, emellett új részegységek szállítási lehetőségét kell felkutatni: pl. karosszéria- és kompresszorelemek.

A csehországi elektromos gépgyártás számára növelhető a beszállítási részarány. Az elektronikai beszállításaink (készülékek, műszerek, alkatrészek) is bővíthetők, összhangban a cseh felvevő piac alakulásával. Az egyelőre szerény részesedéssel bíró építőanyag- és textilipari termékek, valamint a kozmetikumok szállítása ugyancsak további növekedést érhet el.

 

 

 

Magyar szempontból perspektivikus privatizációs lehetőségek

 

Csehországban a kormány leállította a még többségi állami tulajdonban lévő üzemek magánosítását. Cégek részvénykibocsájtása folyamatos (pl. ČEZ). A gazdasági válság hatására több cég részbeni, vagy teljes akvizíciójára kerül sor (pl. Visteon, Alstom, Zetor, stb.). Zöldmezős tőkekihelyezési lehetőségekről a KGSZ tájékoztatást ad, illetve a CzechInvest www.czechinvest.cz honlapján lehet informálódni.

 

 

 

Közbeszerzés

 

A cseh közbeszerzési törvény módosítására - a hivatalos cseh közlönyben történt kihirdetését követően - 2006. június 1-jei hatállyal került sor.

I.

A 137/2006 trv. sz. közbeszerzési törvény a csehországi jogi keretekhez igazodva, sok tekintetben eltérést mutat a hazai törvény előírásaihoz képest. Főbb rendelkezései:

Fogalmak:
Közbeszerzés:

Írásos szerződés alapján megvalósított megrendelés az ajánlatkérő és egy vagy több ajánlattevő között.
Közbeszerzés ajánlatkérője:

Cseh Köztársaság,
költségvetési szervek,
területi önkormányzat,
egyéb jogi személy.
Az ajánlatkérés jellege szerint megkülönböztetik a közszolgálati, a kiegészítő támogatású és az ágazati ajánlatkérőt. Ennek a felosztásnak megfelelően tagolják a közbeszerzések egyes típusait és értékhatárait.
Közbeszerzés típusai:

1. árubeszerzés, építési beruházás, szolgáltatás megrendelése.

Közbeszerzési értékhatárok csoportosítása:

A pénzügyi értékhatár az árubeszerzéseknél és a szolgáltatásoknál a következő:

a) 4.290.000.- Kč (150 eEuro) az állam, vagy a költségvetési szervek számára;

b) 6.607.000.- Kč (230 eEuro) a területi önkormányzatok és egyéb jogi személyek részére;

c) 13.215.000.- Kč /(465 eEuro) az ún. ágazati ajánlatkérők számára, akik az egyes ágazatokban a törvényben külön definiált releváns tevékenységet folytatnak.
A Cseh Köztársaság Hadügyminisztériuma számára ezek a pénzügyi értékhatárok csak azokra a termékekre érvényesek, amelyek végrehajtási, jogi előírással szabályozottak.

A pénzügyi értékhatár az építési beruházásoknál 165.288.000.- Kč (5800 eEruo).

1. Értékhatáron felüli beszerzés

Feltételezett értéke pénzügyileg nem limitált.

2. Az értékhatáron aluli beszerzés

Az áruszállításokra és szolgáltatások megrendelésére vonatkozó közbeszerzéseknél legalább 2.000.000.- Kč-t (70 eEuro) tesz ki áfa nélkül, az építőipari beruházások esetében pedig legalább 6.000.000.- Kč-t (210 eEuro) tesz ki áfa nélkül.

 

3. Kisterjedelmű beszerzés

Az árubeszerzéseknél és a szolgáltatások megrendelésénél a közbeszerzés értéke nem éri el a 2.000.000.- Kč-t (70 eEuro) áfa nélkül, az építési beruházások közbeszerzése esetében pedig a 6.000.000.- Kč-t (210eEuro) áfa nélkül.

A közbeszerzési eljárás fajtái

a) nyílt eljárás,
b) szűkebb körű eljárás,
c) kihirdetett tárgyalásos eljárás, amennyiben a megelőző, nyílt, szűkebb körű eljárásban, vagy versenypárbeszédben kizárólag nem teljes, vagy nem elfogadható ajánlatokat nyújtottak be,
d) nem kihirdetett tárgyalásos eljárás, amennyiben a megelőző, nyílt, szűkebb körű eljárásban, vagy a kihirdetett tárgyalásos eljárásban nem teljes, vagy nem elfogadható ajánlatokat nyújtottak be,
e) versenypárbeszéd, amennyiben a nyílt eljárás, vagy a szűkebb körű eljárás a közbeszerzés tárgyának természete miatt nem lehetséges,
f) értékhatár alatti egyszerűsített eljárás, azok az értékhatár alatti közbeszerzések (árubeszerzés, szolgáltatás, építési beruházás) tartoznak ide, amelyeknek a feltételezett értéke nem haladja meg a 20 M.Kč-t (0,7 MEuro) áfa nélkül, legalább öt ajánlattevő bevonásával.

Az ajánlati eljárást az ajánlatkérő indítja el.
A nyilvános ajánlatkérő által megadott összes határidőnek tekintettel kell lennie a közbeszerzés tárgyára.
Ajánlati dokumentáció helyességéért és teljességéért az ajánlatkérő felel.
Az ajánlattevő közbeszerzésben való részvételének a feltétele az ajánlat benyújtása, az ajánlattevő csak egy ajánlatot nyújthat be és azt mindig csak írásban.

Bíráló Bizottság

Elbírálja, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek.
Az ajánlatkérő dönt a legmegfelelőbb ajánlat kiválasztásáról, amely az értékelési kritériumok alapján a leggazdaságosabb és a legalacsonyabb árat tartalmazó ajánlat volt.
Amennyiben a megadott határidőn belül nem érkezett be ellenvetés, az ellenvetés beadási határidejét követő 15. napon az ajánlatkérő szerződést ír alá a kiválasztott ajánlattevővel.
Az ajánlatkérő a szerződés megkötése után 48 nappal köteles, a nyilvánosságra hozatal véget, elküldeni az értesítést a közbeszerzési eljárás eredményéről.

Védelem az ajánlatkérő nem megfelelő eljárása esetén

Az értékhatáron felüli és az értékhatáron aluli közbeszerzések beadásakor, illetve a javaslatok versenyében bármelyik ajánlattevő benyújthat az ajánlatkérőnek indokolt ellenvetést, amennyiben az ajánlatkérő feltételezett törvénysértése miatt az ajánlattevőnek (panaszosnak) jogi hátránya keletkezett.

Az ellenvetést a panaszosnak 15 napon belül - a feltételezett törvénysértésről való tudomásszerzéstől számítva, de legkésőbb a szerződés megkötéséig - kell benyújtania az ajánlatkérőhöz. Amíg az ajánlatkérő el nem juttatja a döntését az ellenvetésekről, nem köthet szerződést és nem szüntetheti meg a közbeszerzési eljárást.

Információs rendszer

A közigazgatási információs rendszert a Minisztérium felügyeli. Ennek keretében biztosítják:

1. az információk közzétételét a beszerzésekről
2. a minősített ajánlattevők listájának vezetését
3. a minőség-tanúsítvánnyal rendelkező ajánlattevők listájának vezetését
4. a közbeszerzési statisztikák eredményeit.

II.

A törvény gyakorlati működésének átfogóbb értékeléséhez kevés a kiértékelhető, rendelkezésre álló adat. Különösen a helyi önkormányzatok által kiírt pályázatok esetében állapíthatók meg hiányosságok, gyakorlatlanság. Az alkalmazott közbeszerzési eljárásfajták azt mutatják, hogy a törvény nyújtotta lehetőségeket szűken értelmezik, mivel döntően csak a tárgyalásos (meghívásos) eljárási formát alkalmazzák. Egyes közbeszerző szakértők szerint fő problémát a pályázatokat kiírók felkészületlensége jelenti.

A szakemberek negatív következménynek tartják, hogy a kivitelezők nem fellebbezhetnek, az ajánlatkérő döntése végleges. Gyakran találkozni azzal a cseh állásponttal, hogy külföldi ajánlattevők nem olcsóbbá, hanem drágábbá teszik a beszerzést, vagy kivitelezést, mert ezek megszerzése után alvállalkozóként a munkák elvégzésére hazai cégeket bíznak meg, lefölözve a hasznot.

Jelentősen szűkül úgy a Gazdasági Verseny-felügyeleti Hivatal, mint a Monopolellenes Hivatal szerepe, mivel nem szükséges engedélyük a szabad beszerzési mód megválasztásához – erről a törvény előírásainak keretében az ajánlatkérő dönt.

 

A közbeszerzési eljárások meghirdetése, nyomon követhetősége.
A 137/2006 sz. közbeszerzési törvény megszüntette azt a kötelezettséget, hogy az új közbeszerzési eljárásokat a Kereskedelmi Közlönyben kell nyilvánosságra hozni. Továbbá nem szerepelnek, az ún. központi adatbázisban www.centralniadresa.cz sem.
Az új törvényi szabályozás szerint az összes értékhatár alatti meghirdetésre kötelezett eseteket (értesítés közbeszerzési eljárás megkezdéséről, javaslattételi verseny kiírásáról és/vagy megszüntetéséről, a közbeszerzési eljárás eredményéről és/vagy megszüntetéséről, vagy más adatokról) az elektronikus Közbeszerzési Információs Rendszerben kell nyilvánosságra hozni és ott nyomon követhetők. A rendszert a Területfejlesztési Minisztérium felügyeli, kezelője a Cseh Posta. Az adatbázis ingyenesen hozzáférhető:
www.isvzus.cz.
Példaként említjük: a nyilvános ajánlatkérőnek a szerződés aláírását követő 48 órán belül meghirdetés céljából meg kell küldenie az értesítést az eredményről. Az ágazati ajánlatkérőnek erre 2 hónap áll rendelkezésre. Az ajánlatkérő keret-megállapodás esetén nem köteles értesítést küldeni.
Az értesítésben az ajánlatkérőnek lehetősége van megjelölni azokat az információkat melyek, nem kerülhetnek nyilvánosságra (ha ezek az információk jogot vagy közrendet, a kereskedelmi titokhoz való jogot sértenék, a gazdasági versenyt befolyásolnák).
A közzétételhez az ajánlatkérő formanyomtatványt is igénybe vehet. Az információs rendszer kezelője igazolást ad az ajánlatkérőnek a megjelentetés időpontjáról. Az információs rendszer üzemeltetője az értesítés kézhezvételétől számítva 12 napon belül köteles a közzétételt végrehajtani (elektronikus üzenet esetén ez 5 nap).
Az értékhatár feletti közbeszerzési eljárásokat az EU Hivatalos Lapjában is közzé kell tenni. Ennek megküldése két eljárásban teljesíthető:

1. közvetlenül a sajtót felügyelő hivatalon keresztül
2. közvetve az információs rendszert üzemeltetőn keresztül.

A közbeszerzési eljárásokban való részvétel általános feltételei.

Minőségi alapfeltételek

Az ajánlattevő bizonyítja a minőségi alapfeltételek teljesülését a következő dokumentumok benyújtásával:

1. erkölcsi bizonyítvány
2. megfelelő adóhivatal igazolása, hogy nincs jövedéki adótartozása
3. megfelelő szerv vagy intézmény igazolása, hogy nincs hátraléka az egészségügyi- és társadalombiztosítónál Csehországban, a székhelyének, a vállalkozás helyének vagy a lakóhelyének országában
4. szóbeli nyilatkozat, hogy tisztességes módon vesz részt a közbeszerzésben, nem áll felszámolás alatt, nincs hátraléka, s az utolsó 3 évben nem volt jogerősen fegyelmi úton büntetve.

Szakmai alkalmassági feltételek

A szakmai alkalmassági feltételeket az-az ajánlattevő bizonyítja, aki benyújtja a következő dokumentumokat:

1. cégkivonat vagy más nyilvántartás kivonata, amelyben szerepel
2. vállalkozás jogosultságát igazoló okmány (közbeszerzés tárgyának megfelelő vállalkozói okmány, engedély)
3. szakmai önkormányzati kamara vagy más szakmai szervezet által kiadott okmány, amely igazolja, hogy az ajánlattevő tagja a kamarának vagy a szervezetnek, amennyiben a tagság nélkülözhetetlen a közbeszerzés teljesítéséhez
4. ajánlattevő szakmai rátermettségét igazoló okmánya, amennyiben ez a közbeszerzés teljesítéséhez nélkülözhetetlen

Pénzügyi és gazdasági feltételek

Az ajánlattevő pénzügyi és gazdasági minőségi alkalmassági feltételeinek bizonyítása véget, az ajánlatkérő kérheti a következő okmányokat:

1. biztosítási szerződés
2. legfrissebb mérlegkimutatás vagy annak része
3. az előző legfeljebb háromévi teljes forgalmáról és ugyanezen időszakban a közbeszerzés tárgyának forgalmáról szóló nyilatkozatával, attól függően, hogy az ajánlattevő mikor jött létre, illetve mikor kezdte meg tevékenységét, amennyiben ezek a forgalmi adatok rendelkezésre állnak

A pénzügyi és gazdasági feltételekkel összefüggésben, a nyilvános ajánlatkérő köteles a közbeszerzés értesítőjében megadni:

a) a kért információk és dokumentumok terjedelmét
b) a minőségi feltételek teljesülésének bizonyítási módját
c) megszabni ezen minőségi feltételek minimális szintjét, amely megfelel a közbeszerzés tárgya típusának, terjedelmének és összetettségének

Az ajánlatok benyújtásával kapcsolatos információk

Az ajánlatkérő döntésén múlik, hogy milyen nyelven (általában cseh) kéri az ajánlat benyújtását.

Hogyan kezdeményezhető a minősített ajánlattevői kategória megszerzése

A minősített ajánlattevők jegyzékét a Területfejlesztési Minisztérium (TM) vezeti. A közigazgatás információs rendszer jegyzékében azok a vállalkozók szerepelnek, akik teljesítették a közbeszerzési törvényben előírt minősítési követelményeket. Az ajánlattevő akkor válik minősített ajánlattevővé, amikor az erről szóló döntés jogerőre emelkedik.

Az ajánlattevő felvétele a jegyzékbe igazgatási eljárás keretében történik. Ennek elindítására a TM-hez írásban be kell nyújtani a kérelmet. Ennek benyújtásához a kérelmező forma-nyomtatványt is felhasználhat. Alkalmazása azonban nem kötelező, de a kérelemnek minden előírt adatot tartalmaznia kell.

A kérelemnek tartalmaznia kell:

- az ajánlattevő adatait (cég megnevezése, ajánlattevő családi és utóneve, jogi forma, székhely, lakcím, azonosító szám, vagy személyi szám, adószám, estlegesen megbízott személy jogállását),
- az ajánlattevő vállakózásának szakmai besorolását (TEÁOR szerint), amelyeket szerepeltetni akar és ezeknél bizonyította vállalkozási jogosultságát,
- az ajánlattevő minősítését bizonyító dokumentumokat.

Alapvető minősítési kritériumok:

1. nem áll felszámolás alatt,
2. az utóbbi 3 évben nem kezdeményeztek ellene csődeljárást,
3. nincs adótartozása,
4. nem hoztak ellene jogerős bírósági végzést
5. nincs egészségügyi, sem társadalombiztosítási tartozása,
6. utóbbi 3 évben a közbeszerzéssel kapcsolatos szakmai tevékenysége miatt nem volt ellene fegyelmi eljárás.

Az értékhatár alatti közbeszerzéseknél elég az ajánlattevő nyilatkozata a fenti minősítési kritériumok meglétéről. Az értékhatár feletti közbeszerzéseknél a büntetlenséget 6 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvány mellékelésével kell bizonyítani, míg a többi kritérium esetében itt is elegendő a szóbeli nyilatkozat. Az utolsó pontban lévő minősítés igazolása nem kötelező, de ajánlott.

Szakmai vállalkozási jogosultság igazolása

1. cégbírósági bejegyzésben szereplő személy vállalkozói engedéllyel és hivatalosan igazolt cégbírósági bejegyzéssel, mely utóbbi nem lehet 90 napnál régebbi
2. vállalkozói igazolvány alapján működő személy a vállalkozói igazolvány vagy jegyzék hitelesített másolatát nyújtja be, mely utóbbi nem lehet 90 napnál régebbi
3. különleges rendelkezések alapján vállalkozást folytató személy az e rendelkezés szerinti bejegyzésről készített másolattal igazolja jogosultságát
4. a mezőgazdasági termelő az egyéni gazdálkodók regiszterének másolatát nyújtja be, amely szintén nem lehet 90 napnál régebbi
5. a külföldi személy az országában szokásos okmányokkal igazolja jogosultságát. A külföldi is azokat az okmányokat nyújtja be, mint a belföldi személy

A kérelmet cseh nyelven kell benyújtani. A jegyzék nyilvános, ebből adatokat cseh nyelven adnak ki.

A minősített ajánlattevő a következő év március 31-ig köteles írásban bejelenteni, hogy adatai nem változtak. Ennek nem teljesítése esetén április 1-től törlésre kerül.

A pályázat kiíró elfogadhatja a minősített ajánlattevő külföldi jegyzékből történő kiírását, ha annak székhelye, vagy működési helye esetlegesen lakhelye az adott országban van és az részese az Európai Gazdasági Térségnek, vagy az EU-val vagy Csehországgal szerződése van. Ez a kiírás hatályos és 3 hónapnál nem lehet régebbi. Ez azonban nem használható fel a minősített ajánlattevő jegyzékbe történő felvételhez.

A cseh közbeszerzési törvény lehetőséget ad, hogy a minősített ajánlattevő akkreditált személy által kiadott minősített igazolvánnyal igazolja alkalmasságát. Ennek megszerzéséhez az alapvető és szakmai minősítési kritériumokon kívül bizonyítani kell a gazdasági, pénzügyi és műszaki kritériumoknak való megfelelést is. A minősített igazolvány kiadására feljogosítottak rendszerének jegyzéke egy évig érvényes.

Jogorvoslati eljárásba bevonható irodák és ügyvédek

A közbeszerzési törvény betartását a brnoi székhelyű Gazdasági Verseny-felügyeleti Hivatal felügyeli. A hivatal weboldala a következő www.compet.cz.
A közbeszerzési törvénnyel kapcsolatos jogi tanácsadással a nemrégiben megalakított Közbeszerzési Szövetség foglalkozik. A szövetség www.asociacevz.cz weboldalán találhatóak a közbeszerzési ügyekben jártas neves ügyvédi irodák elérhetőségei.