Általános információk

 

 

 

 

Főbb gazdasági mutatók, a gazdaság szerkezete, főbb ágazatok

 

Kína főbb gazdasági mutatói, 2007-09

 

Forrás: Kínai Kereskedelmi Minisztérium, Kínai Statisztikai Hivatal

 

A reform és nyitás politikájának harminc évvel ezelőtti bevezetése eredményeként Kína 2007-ben a világ harmadik legjelentősebb gazdaságává vált (2004-ben a hatodik, 2006-ban pedig a negyedik helyen állt), és egyes elemzők szerint az ország legkésőbb 2015-re a világ első gazdaságává fog válni.
A 2008-ban kezdődött nemzetközi pénzügyi válság Kínát sem kerülhette el, összességében azonban 2009-ben sikeres évet zárt: gyorsan növekedett, lendületben maradt a gazdaság, nőtt a társadalmi jólét és stabil a gazdasági szerkezet.
Hivatalos kínai statisztikai adatok szerint 2009-ben a nemzeti össztermék 4 911 Mrd USD volt, 8,7%-kal nőtt az előző évihez képest. A GDP ágazati összetétele: 10,9% mezőgazdaság, 48,6% ipar és 40,5% szolgáltatás. 2009-ben a költségvetési hiány 164,7 Mrd USD volt, az államadósság a GDP 20%-a. Az általános fogyasztói árak szintje 0,7%-kal volt alacsonyabb az előző évinél, azonban az élelmiszerárak ezen belül növekedtek, 0,7%-kal. Az ingatlanárak folyamatosan emelkedtek (1,5%-kal), az újépítésű ingatlanok évi átlagban 1,3%-kal, a használt ingatlanok pedig 2,4%-kal, a bérleti díjak azonban nem emelkedtek. Az ipari termelés 8,1%-kal nőtt előző évhez képest.
2009 végén Kína valutatartaléka elérte a 2 399,2 Mrd dollárt, ami 453,1 Mrd dollárral több, mint az előző évben és ezzel Kína tovább erősítette globális vezető pozícióját valutatartalék tekintetében.
2009 végén a foglalkoztatottak száma elérte a 779,95 millió főt, 5,15 millióval több, mint 2008-ban. Ebből 311,2 millió foglalkoztatott volt a városi területeken (nettó 9,1 milliós növekedés). A városi regisztrált munkanélküliek rátája 4,3% volt 2009 végén.
A kormányzat számos intézkedést hozott a globális válság miatt elvesztett exportpiacok pótlására, a belföldi fogyasztás serkentésére, továbbá jelentős beruházásokat is indított az elmaradott vidéki területek felzárkóztatására, az infrastrukturális fejlesztésekre és a mezőgazdaság modernizálására.

 

 

 

Külkereskedelmi tendenciák, statisztika, főbb partnerek, import termékek

 

Kína külkereskedelmi forgalma, 2006-09

 

Forrás: Kínai Statisztikai Hivatal; SAFE

 

2009-ben Kína teljes termék külkereskedelme (2 207,2 Mrd USD) 13,9%-kal csökkent az előző évhez képest. Az exportált termékek értéke 16,0%-kal, az import termékeké 11,2%-kal kevesebb volt, mint 2008-ban, így az áruforgalmi többlet 100 Mrd USD-val csökkent az előző évhez képest.
Kína fő külkereskedelmi partnere 2009-ben is az Európai Unió volt, második az Egyesült Államok. Harmadik helyen áll a Hongkonggal folytatott kereskedelem, ezt követik az ASEAN (országok) és Japán. 2009-ben Oroszország a kilencedik helyre csúszott vissza, megelőzi a Koreai Köztársaság, India és Tajvan is.
2009-ben a szerződéses tengerentúli mérnöki projekteken keresztül elért üzleti bevételek 77,7 Mrd dollárt tettek ki, 37,3%-kal nőttek az előző évhez képest. A tengerentúli munkaszerződéseken keresztül elért üzleti bevételek 8,9 Mrd dollárt értek el (+10,6%). Főbb kiviteli termékei: elektromos és egyéb gépek, textil-termékek, vas és acél, optikai és orvosi felszerelések.
A korábban megfogalmazott irányelvekkel ellentétben Kína továbbra is erőteljes támogatásban részesíti exportját, a 2008 második felében Kína által exportált termékek több mint 70%-ánál alkalmaztak különféle exporttámogatásokat (pl. adócsökkentést).
Kína 2001-ben csatlakozott a Bangkoki Egyezményhez. 2003-tól preferenciális vámelbánásban részesíti a legkevésbé fejlett országok egy részét, 2005-től 25 afrikai ország egyes termékeire 0%-os vámot alkalmaz. 2003-ban szabadkereskedelmi megállapodást (FTA) kötött Hongkonggal illetve Makaóval, 2004-ben az ASEAN-nal, 2005-ben Chilével, 2006-ban Pakisztánnal, 2008-ban Új-Zélanddal, Szingapúrral, és Peruval. Szabadkereskedelmi megállapodásról szóló tárgyalások folynak az Öböl-menti Együttműködési Tanáccsal, Ausztráliával, Izlanddal, Peruval, Norvégiával, a Dél-Afrikai Vámunióval és Costa Ricával. Vizsgálják az Indiával és Koreával kötendő FTA létrehozását is.

 

 

 

Tőkeáramlás, statisztika, főbb partnerek

 

Kína közvetlen tőkebefektetés importja és exportja, 2007-09

 

Forrás: Kínai Statisztikai Hivatal, UNCTAD, CIA Factbook

 

A külföldi tőkével működő vállalatok továbbra is meghatározó szerepet játszanak Kína kiemelkedő gazdasági eredményeinek elérésében. Az adatok szerint 280 ezer vállalatuk adja a kínai ipari termelés 27%-át, az export 57%-át, és a munkaerő 10%-át foglalkoztatják.
2009-ben 23 435 vállalat alakult külföldi közvetlen befektetéssel a nem pénzügyi szektorban, ami 14,8%-os visszaesést jelentett; az összes külföldiek által befektetett működő-tőke (90 Mrd USD) 2,6%-kal csökkent a 2008-as évhez viszonyítva. A befektetések 52%-a a gyártásra koncentrálódott, a további szektorok részesedése: ingatlanok (18,7%), lízing és üzleti szolgáltatások (6,8%), nagy- és kiskereskedelem (6%), szállítmányozás, raktározás és postai szolgáltatások (2,8%).

2009-ben a kínai befektetők külföldi közvetlen befektetéseinek értéke (nem pénzügyi szektorokban) 43,3 Mrd USD volt, 6,5%-kal nőtt az előző évhez képest.
Gyártókapacitások és olcsó munkaerő Kínában bőven rendelkezésre állnak, így rövidtávon európai gyártókapacitások kialakítása, illetve növelése csak az európai piaci igények számottevő bővülése, illetve pl. további EU-s piacvédelmi intézkedések bevezetése esetén várhatóak. A kínai cégek többnyire óvatosan haladnak, így első lépésként az összeszerelés egy részének külföldre helyezésére vállalkoznak.
A kínai kormányzat kiemelt figyelmet fordít a tőkekihelyezés növelésére is, ezért több ágazatban is létrehoztak, illetve újjászerveztek állami pénzügyi befektetési cégeket. A korábbinál nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a közép- és kelet-európai tagországoknak, illetve az unióhoz még nem csatlakozott kelet-európai országoknak.

 

 

 

Bilaterális kapcsolatok Magyarországgal, külkereskedelem, tőkeáramlás

 

A magyar-kínai külkereskedelem áruszerkezete (M USD)

 

 

Értékváltozás és a forgalom megoszlása 2009-ben (%)

 

Forrás: KSH

 

A magyar-kínai kétoldalú külkereskedelem értéke továbbra is az egyik legjelentősebb a közép-kelet európai régióban. Változatlanul csak Lengyelország előzi meg hazánkat, azonban lényegesen kisebb mértékben, mint azt az országok (Magyarország és Lengyelország) közötti méretbeli különbség indokolná. A magyar-kínai külkereskedelmi forgalom értéke exportban és importban is meghaladja a hasonló méretű Csehország adatait, és jelentős mértékben maga mögé utasítja Romániát, Bulgáriát és a térség többi országát is. A magyar, hivatalos KSH adatok szerint 2009-ben a kétoldalú külkereskedelmi forgalom összesen 6 172 M USD volt. A magyar export értéke (1 221,5 M USD) az előző évit 10%-kal meghaladja, a Kínából származó magyar import értéke (4 950 M USD) a 2008-as adathoz képest közel 20%-os csökkenést jelent.
A válság ellenére - kisebb-nagyobb mértékben - minden termékfőcsoportban növekedett a kivitelünk Kínába. Kínai importunkban pedig minden termékfőcsoport behozatala csökkent.
A kínai gyártók bizonyos fogyasztási termékek esetében felesleges kapacitásokkal rendelkeznek, így exportpiacokat keresnek. Kormányzati hatásra nemzetközi szinten megindult a kínai márkaépítés folyamata is.
A legfőbb magyar exporttermékek: belsőégésű motorok és alkatrészeik (600 M USD), mobiltelefonok és alkatrészei (106 M USD), irodai gépalkatrész (33 M USD), gépjármű alkatrészek (32 M USD), erőátviteli berendezések (25 M USD), egyedi gépek, készülékek (19 M USD), számítástechnikai adatfeldolgozó berendezések (19 M USD), automata szabályozó és ellenőrző műszer (18 M USD), kompresszorok és szivattyúk (16 M USD), optikai és orvosi műszerek (15 M USD), elektromos vezetékek, kábelek (10 M USD). A Kínából származó magyar import legnagyobb tételei az elektronikai, hírközlési és számítástechnikai készülékek és alkatrészeik. (Az import felét, 2,4 Mrd USD-t a mobiltelefon és alkatrészei teszik ki, további jelentősebb termékek: elektromos transzformátor, áramátalakító – 225 M USD, nyomtatott áramkör – 185 M USD, elektromos jelzőberendezés – 164 M USD, elektromos akkumulátor – 144 M USD, integrált áramkör – 124 M USD, irodai gépalkatrész – 121 M USD.)
A magyar-kínai kétoldalú forgalom túlnyomó része a multinacionális vállatokhoz köthető (pl. Audi, Philips, Siemens, IBM, Nokia, Allison). A Kínából származó import áruk egy jelentős része (mintegy 60-70%-a) komplett termékekbe épülve re-exportra kerül Magyarországról.
A kínai textilipari és ruhagyártó, a cipőipari, valamint a bútoripari cégek érdeklődése is megélénkült az utóbbi időben olyan közép-európai telephelyek átvétele iránt, amelyek integrálásával kedvezőbb helyzetbe kerülhetnek az EU antidömping eljárásainak kivédésében, vagy azok negatív hatásainak a csökkentésében.

 

Kétoldalú közvetlen tőkebefektetések, 2006-08 (M EUR)

 

Forrás: MNB

 

A 2009-es év eredménye a Wanhua vegyipari óriáscég kisebbségi tulajdonszerzése a BorsodChem vállalatban (130 M USD értékű befektetés). A Wanhua 2010-ben többségi tulajdonossá válhat és további munkahelyeket teremtő, jelentős fejlesztéseket végezhet a magyar vegyipari cégben.
A HUAWEI TECHNOLOGIES döntést hozott magyarországi befektetésének kibővítésére. További két termelő üzem felállításával fogja terveit megvalósítani.
A 2009-es év egyik kiemelkedő eseménye volt a megállapodás arról, hogy a Kínai Kereskedelmi Minisztérium Befektetés Ösztönzési Ügynöksége (CIPA) első külföldi irodáját Budapesten nyitja meg.
A Kínában megvalósult magyar befektetések egyik kicsi, de annál sikeresebb példája volt, hogy a magyar UNICORNIS cégcsoport 26 kínai és 4 magyar alkalmazottat foglalkoztató pálinkafőzdéje 2009 januárjában megkapta a működési, gyártási engedélyeket. Az építkezés befejeződött, a gyártás megkezdődött, és várhatóan 2010 májusában kerülnek a kínai üzletekbe a cég által gyártott italok.

 

 

 

Magyar export szempontjából perspektivikus ágazatok, termékcsoportok

 

Autóipar, gépipar, elektronikai ipar, környezetvédelem, orvosi műszerek, bor és magasabb alkoholfokú italok, élelmiszeripari technológiák, víztisztítási technológiák, mezőgazdasági technológiák, High-tech

 

 

 

Magyar szempontból perspektivikus privatizációs lehetőségek

 

Kivétel nélkül minden területen rendelkezésre állnap befektetési lehetőségek.

 

 

 

Közbeszerzés

 

A kínai közbeszerzési eljárásrend fejlődése

 

A nyugati világban a közbeszerzés már több mint kétszáz éves múltra tekint vissza, Kínában azonban csak 1996-ban kezdték bevezetni a közbeszerzési eljárásrendet. Amikor Kína 2001-ben csatlakozott a Világkereskedelmi Szervezethez (WTO), ígéretet tett arra, hogy „amilyen gyorsan csak lehet” megkezdi a tárgyalásokat a WTO Kormánybeszerzési Megállapodásához (Agreement on Government Procurement, GPA) való csatlakozásról, amely megengedi, hogy a GPA-t aláíró tagok egymás kormánybeszerzési pályázatain részt vegyenek. 2002-ben Kína a WTO GPA megfigyelőjévé vált, amit a kínai közbeszerzési eljárásrend alapjául szolgáló, 2003-ban érvénybe lépő Kínai Népköztársaság Közbeszerzési Törvénye (Government Procurement Law of the People’s Republic of China) 1 megalkotása követett. Kína 2007 végén nyújtotta be csatlakozási szándékát a WTO GPA-hoz, amelynek feltételei máig egyeztetés alatt vannak, mivel a Kína által első körben megfogalmazott csatlakozási feltételek messzemenően elmaradnak a WTO elvárásaitól és a tagországok gyakorlatától.

A csatlakozási szándékot követő első kínai ajánlatból kitűnik, hogy Kína és a főbb nemzetközi szereplők közötti egyik legátütőbb különbség a nemzetközi cégek számára nyitott pályázható ágazati szektorok számának korlátozása. Az EU-t, illetve annak tagországait és vállalatait különösen érdeklő infrastrukturális beruházások és a hozzájuk kapcsolható közszolgáltatási szektorok (út- és vasúthálózattal, a civil repüléssel, a városi szállítással, az áramszolgáltatással, a vízgazdálkodással, az energetikával, a postai szolgáltatásokkal és a telekommunikációval kapcsolatos szolgáltatások és ellátások egész rendszere) mind ki lettek zárva a nemzetközi cégek által megpályázható tenderek közül.

 

Statisztikai adatok

 

A különböző szintű kínai kormányzatok 2002 óta nagyban megnövelték közbeszerzési kiadásaikat, több mint 400 Mrd yuant (kb. 57,1 Mrd USD) költöttek berendezésekre és állóeszközökre. A Kínai Népköztársaság Pénzügyminisztériuma állítása szerint közbeszerzési eljárások révén a kormányzatok 2002 és 2007 között több mint 180 Mrd yuant (25,7 Mrd USD) takarítottak meg. A központi kormányzat 2003 és 2007 között 29,14 Mrd yuant (4 Mrd USD) költött közbeszerzésre, amivel 6,25 Mrd yuant takarított meg. Statisztikai adatok szerint a központi 1 A törvény angol nyelven az alábbi internetes oldalon olvasható: www.fdi.gov.cn/pub/FDI_EN/Laws/law_en_info.js... kormányzat közbeszerzése 2003-ban 710 M, 2007-ben 11,75 Mrd, 2008-ban pedig már 12,9 Mrd yuan volt. A közbeszerzések 80%-a on-line módon történt. A Kínai Népköztársaság központi kormányzatának éves közbeszerzési kiadásai 2003-2008 között (RMB) Forrás: www.zycg.gov.cn

 

A kínai központi kormányzat közbeszerzési portálja

 

A közvetlen központi irányítás alatt álló Kínai Népköztársaság Központi Kormányzatának Közbeszerzési Központja, a PCCG - Procurement Center of the Central People’s Government of the People’s Republic of China - hivatalos honlapja a www.zycg.gov.cn, amely a kínai központi kormányzat útmutatásai alapján készült és működik 2003 januárja óta. A PCCG a minisztériumok és egyéb központi fennhatóság alatt működő bizottságok közbeszerzését végrehajtó ügynöksége, mindamellett egy regisztrált, független jogi személy. Elsődleges feladata a különböző minisztériumok és egyéb központi fennhatóság alatt működő bizottságok számára árucikkek és szolgáltatások beszerzése, a központosított beszerzési ügymenet felállítása, közbeszerzések kezelése és a honlapon keresztül azok nyilvánosságra hozatala. A honlap tartalma csak kínaiul érhető el, és gyakorlatilag csak nemzeti, Kínán belül meghirdetett tenderkiírásokat tartalmaz. Hiteles és naprakész információt nyújt a kínai központi kormányzat közbeszerzéseiről, programjairól, kezdeményezéseiről és szolgáltatásairól.

 

Kínai helyi kormányzatok közbeszerzési portálja

 

A kínai helyi kormányzatok közbeszerzési honlapja - www.ccgp.gov.cn - 2000 óta üzemel. Csak kínaiul érhető el, gyakorlatilag csak nemzeti, Kínán belül meghirdetett tenderpályázatokat tartalmaz.

 

Nemzetközi közbeszerzés

 

A Kínai Népköztársaság Állami Fejlesztési és Reformbizottságának 2000. július 1-ei 4-es számú rendelete kimondja, hogy az Államtanács (kormány) és az Állami Fejlesztési és Reformbizottság a China Daily-t, a China Economic Herald-ot és a China Construction Newst, valamint a www.chinabidding.com.cn honlapot jelöli ki a kormányzatot és a közszférát érintő tenderfelhívások hivatalos közvetítőjének. A nemzetközi tenderpályázatokat a China Daily angol nyelvű napilapban kell kihirdetni. A www.chinabidding.com.cn 1998 óta működik a Kínai Népköztársaság Állami Fejlesztési és Reformbizottság felügyelete alatt, a bizottság 2000. július 1-ei 4-es számú rendeletének értelmében 2000 óta a kínai kormány által elismert egyedüli információforrás, amely a Kínában meghirdetett összes közbeszerzési felhívást közzéteszi. A honlap kínai nyelvű.

A chinabidding.com.cn angol nyelvű verziója a www.chinabidding.org teszi közzé a nemzetközi cégek számára meghirdetett összes pályázati lehetőséget. Ezen a portálon keresztül voltak elérhetőek a 2008-as olimpia megrendezésével kapcsolatos tenderkiírások, valamint itt találhatóak a gépészeti és elektronikai termékekkel, környezetvédelemmel, energetikával, metró és egyéb infrastrukturális beruházásokkal, telekommunikációval és számítástechnikával, öntözéssel és hídépítéssel, valamint építőiparral kapcsolatos pályázati lehetőségek. A chinabidding.org a kínai nyelvű chinabidding.com.cn honlapon megjelenő pályázatok közül kiszűri a nemzetközi szereplők által megpályázható lehetőségeket, és azokat napi frissítéssel teszi közzé.

A tenderpályázatok megtekintéséhez, a honlapon lévő információkhoz, jogi szabályozásokhoz, szolgáltatásokhoz való hozzáféréshez regisztráció és éves tagsági díj befizetése szükséges: 1200 USD (általános tagság), 1500 USD (speciális tagság), vagy 2200 USD (VIP tagság) a választott szolgáltatásoktól függően