ITD Hungary
Legfrissebb > Országinformációk > Amerika > Kanada > Társadalmi-gazdasági helyzet
 

Bejelentkezés

A bejelentkezési adatok
az országinformációs ol-
dalakon nem érhetők el.
 
 

 

 

Általános információk

 

Hivatalos megnevezés

Kanada

Államforma

szövetségi köztársaság és alkotmányos monarchia (10 tartomány, 3 terület, a Brit Nemzetközösség tagja)

Főváros

Ottawa

Terület

9 984 670 km2

Népesség

33 739 859 (2009. július)

Nemzetiségi megoszlás

brit 28%, francia 23%, egyéb európai 15%, amerikai őslakos 2%, egyéb (főként ázsiai, afrikai, arab) 6%, vegyes származású 26%

Vallási megoszlás

római katolikus 42,6%, protestáns 23,3% (United Church 9,5%, anglikán 6,8%, baptista 2,4%, lutheránus 2%), egyéb keresztény 4,4%, muzulmán 1,9%, egyéb 11,8%, vallástalan 16% (2001)

Hivatalos nyelv

angol, francia

Klíma

mérsékelttől a sarki éghajlatig, az ország legnagyobb része a mérsékelt éghajlati övben fekszik

Államfő

II. Erzsébet uralkodó, Michaëlle Jean kormányzó

Miniszterelnök

Stephen Harper

Hivatalos pénznem

kanadai dollár (CAD)

Jelentősebb városok

Torontó (5,1 millió), Montreal (3,6 millió), Vancouver (2,1 millió), Calgary (1,1 millió), Edmondon (1 millió), 2007-es becslés

 

 

 

Főbb gazdasági mutatók, a gazdaság szerkezete, főbb ágazatok

 

Kanada főbb gazdasági mutatói (2007-2009)

 

 

 

2007

2008

2009

GDP (folyó áron)

Mrd USD

1 424,8

1 503,3

1 337,2

GDP változás (reál)

%

2,7

0,5

-2,6

Egy főre jutó GDP (PPS)

USD/fő

43 100

45 000

39 500

Infláció (fogyasztói árindex)

%

2,2

1,2

0,3

Munkanélküliségi ráta

%

5,5

7,1

8,3

Költségvetés egyenlege

GDP %-a

0,5

0,2

-0,6

Államadósság (év végi)

GDP %-a

64,2

63,8

73,2

Folyó fizetési mérleg egyenlege

GDP %-a

0,9

0,6

-2,7

Árfolyam (éves átlag)

CAD/EUR

0,680688

0,640902

0,630716

Forrás: Statistics Canada

 

Kanada a világ egyik legfejlettebb és leggazdagabb országa. Fejlett piacgazdasággal rendelkezik, a gazdaságba történő állami beavatkozás mértéke nagyobb, mint az Egyesült Államokban, ugyanakkor sokkal kisebb, mint a legtöbb európai ország esetében.
A második világháború után a gyáripar, a bányászat, és szolgáltató szektor fejlődésével az addig alapvetően agrárgazdaságú ország ipari nagyhatalommá vált. Napjainkra az ország ágazati szerkezetében a szolgáltatási szektor vált meghatározóvá, a kanadai munkaerő csaknem háromnegyedét foglalkoztatja. A fejlett nemzetektől eltérően Kanadában kiemelt szerepet játszik az elsődleges gazdasági szektor, főként a fakitermelés, illetve az olajipar. Hatalmas földgázkészleteinek köszönhetően energiaszükségletét behozatal nélkül ki tudja elégíteni. További fontos iparágak: gépjárműipar, vegyipar, élelmiszeripar, fa- és papíripar, valamint a halászat, a kőolaj és földgáz kitermelés. Fontos mezőgazdasági termékei: búza, árpa, olajos magvak, dohány, gyümölcs, tejtermék, erdei termékek, hal.
Az USA-ból 2008 szeptemberében kiindult pénzügyi-gazdasági válság az alapvetően exportvezérelt kanadai gazdaság fejlődését is hátrányosan befolyásolta. A 2007. évi 2,7%-os növekedést követően a kanadai gazdaság 2008-ban csak 0,5%-kal bővült, 2009 I. negyedévében pedig az éves szintű GDP csökkenés már 6,1%-ot ért el (az országban 1961 óta nem volt példa ilyen mértékű visszaesésre). Az év végére azonban a gazdaság ismét növekedési pályára állt, így a 2009. évi GDP csökkenés „csupán” 2,6%-os volt. 2010 januárjában a gazdaság 0,6%-kal növekedett. Az árutermelés tavaly már a második egymást követő évben mutatott csökkenést (-9,2%), de ezúttal a szolgáltatások is mérséklődtek 0,1%-kal. A belső kereslet 1,7%-kal csökkent, alapvetően az üzleti beruházások 17%-os visszaesése következtében.
Az évek óta pozitív kanadai költségvetési egyenleg 2009-re (a válság enyhítését célzó gazdasági ösztönzőcsomagok hatására) negatívba fordult, a deficit elérte a GDP 0,6%-át. A szövetségi kormány márciusban kiadott előrejelzése szerint azonban a március 31-ével befejeződött költségvetési év hiánya a korábbi becsléseknél 2 Mrd kanadai dollárral kevesebb (53,8 Mrd CAD) lesz. A kanadai államadósság a kilencvenes évek óta csökkenő tendenciát mutat, ami a válság hatására megtorpant, a gazdasági szakértők 2010-re az államadósság újbóli növekedésére számítanak.
A munkanélküliek száma a gazdasági válság hatására számottevően megemelkedett, két év alatt másfélszeresére nőtt, a munkanélküliségi ráta 2009-ben 8,3% volt. 2010 első hónapjaiban a gazdasági helyzet javulni látszik, ezzel párhuzamosan a munkanélküliségi ráta is 8,2%-ra csökkent.
A kanadai gazdaság legfontosabb termelő iparágai a gépjárműrészegység és alkatrész-gyártó, az építőipari és a kőolaj-gáz kitermelő szektor. A szolgáltatóipar területén meghatározó a pénzügyi, biztosítási, ingatlanfejlesztési ágazat, a szállítói, a raktározási, a nagy- és kiskereskedelmi tevékenység, valamint az egészség megóvással kapcsolatos iparágak, továbbá az ICT, a tudományos és a műszaki szolgáltatást nyújtó szektorok.

 

 

 

Külkereskedelmi tendenciák, statisztika, főbb partnerek, import termékek

 

Kanada külkereskedelmi forgalma, 2006-09

 

 

 

2006

2007

2008

2009

Áruforgalmi egyenleg

Mrd USD

49,6

47,9

46,9

-4,6

Export

Mrd USD

453,9

463,1

489,8

369,7

Import

Mrd USD

404,3

415,2

442,9

374,3

Szolgáltatások egyenlege

Mrd USD

-14,4

-18,7

-22,4

-22,6

Export

Mrd USD

70,8

69,6

70,5

66,6

Import

Mrd USD

85,2

88,3

92,9

89,2

Forrás: Statistics Canada

 

Kanada a világ egyik legnyitottabb gazdasága: a tizenegyedik legnagyobb exportőr és importőr. A gazdasági világválság hatásaként tapasztalható globális fogyasztáscsökkenés a világkereskedelem mérséklődéséhez, egyes országok részéről protekcionista intézkedések bevezetéséhez vezetett. A világpiac beszűkülése következtében 2009 folyamán Kanadában gyakorlatilag minden jelentősebb áru- és szolgáltatás kategória kivitele visszaesett. Az áruexport 25%-kal, a szolgáltatásexport 5%-kal mérséklődött. A legjelentősebb csökkenés az autóipar (-33%) és az ipari termékek és anyagok (-21%) exportjában történt. Az áruimport 15%-kal maradt el a 2008. évi szinttől. Kiemelkedően kevesebb autóipari termék (-25%), gép- és gépi berendezés (-19%), valamint ipari termék és anyag (-15%) került behozatalra.
Kanada legjelentősebb külkereskedelmi partnere hagyományosan az Amerikai Egyesült Államok, gazdasági-kereskedelmi kapcsolataikat megalapozza az 1989. évi, valamint az 1994-es Észak-Amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény. 2009-ben a kanadai kivitel 74,5%-a irányult az USA-ba. További fontosabb export piacok: Európai Unió (8,2%), ezen belül Egyesült Királyság (3,3%); valamint Japán (2,3%). Az ország legfontosabb import partnerei között ugyancsak az USA a meghatározó (43%), az EU tagországok a behozatal 10,5%-át adják, közülük legjelentősebb beszállító az Egyesült Királyság (2,2%). További jelentős beszállítók még Kína (9%), Mexikó (3,9%) és Japán (2,9%). Magyarország Kanada 51. célpiaca és 51. legfontosabb szállítója volt, megelőzve többek között Csehországot, Szlovákiát és Romániát.
Az áruexport jelentősebb tételei a következők: gépek, gépi berendezések (80,4 Mrd USD); járművek és ezek alkatrészei (43,8 Mrd USD); nyers kőolaj (42,5); fémek és ötvözeteik (28 Mrd USD); vegyi anyagok (25,6 Mrd USD).
A legfontosabb behozatali termékek: atomreaktorok, kazánok, gépek és mechanikus berendezések és ezek alkatrészei (46,3 Mrd USD); járművek és ezek alkatrészei (43,3 Mrd USD); elektromos gépek, felszerelések és ezek alkatrészei (36,3 Mrd USD); ásványi anyagok (30,1 Mrd USD); gyógyszeripari termékek (11,5 Mrd USD); műanyagok és ezekből készült áruk (10,6 Mrd USD).
Kanadának a következő országokkal van szabadkereskedelmi megállapodása: NAFTA (USA, Mexikó), USA, Chile, Jordánia, Kolumbia, Costa Rica, Izrael, Peru, EFTA. Előkészítés és tárgyalás alatt lévő szabadkereskedelmi megállapodásai: Andoki Közösségek Országai, Dominikai Köztársaság, Szingapúr, Korea, Marokkó, Panama, Közép-Amerika 4, India, CARICOM (Karib-tengeri Országok Közössége), Ukrajna, CETA (EU).

 

 

 

Tőkeáramlás, statisztika, főbb partnerek

 

Kanada közvetlen tőkebefektetés importja és exportja, 2007-09

 

 

 

2007

2008

2009

Külföldi közvetlen tőkebefektetés-import

Mrd USD

484,8

493,1

453,2

Külföldi közvetlen tőkebefektetések állománya

Mrd USD

1 232,2

1 387,8

n.a.

Tőkekifektetés más országba

Mrd USD

473,2

556,9

528,1

Tőkekifektetés állománya

Mrd USD

1 115,2

1 394,1

n.a.

Forrás: Statistics Canada

 

2009-ben a külföldi kanadai működőtőke befektetések értéke több mint 5%-kal, az országba irányuló külföldi tőkebefektetések értéke 9%-kal csökkent. A visszaeséshez a gazdasági válság hatására lankadó befektetési kedven kívül jelentős mértékben hozzájárult a kanadai dollár erősödése.
A kanadai kormány támogatja a hazai cégek külföldi befektetéseit, amelyek a kereskedelmi forgalomhoz hasonlóan tavaly is elsősorban az USA-ba irányultak. 2009-ben az USA-ban végrehajtott kanadai befektetések a teljes kanadai tőkekivitel 44%-át tették ki (2008-ban 46%-át). A kanadai tőkekivitel második legfontosabb célpontja továbbra is az Egyesült Királyság (59,8 Mrd USD) volt, további jelentős célországok voltak Írország (20,9 Mrd USD), Franciaország (14,2 Mrd USD), Magyarország (11,4 Mrd USD) és Hollandia (9,3 Mrd USD) a kanadai statisztikák szerint. 2009-ben tovább folytatódott a tőkekivitel földrajzi diverzifikációja: valamennyi kontinensen hajtottak végre működő-tőke befektetéseket kanadai cégek, a befektetések értéke 35 országban legalább 1 Mrd USD-t ért el.
A Kanadába irányuló működő-tőke befektetések háromnegyede három országból, az USA-ból, az Egyesült Királyságból és Hollandiából származik. Jelentős kanadai befektető még Svájc, Franciaország, Németország és Luxemburg.
A kanadai külföldi tőkebefektetések 44%-a a pénzügyi és biztosítási szektorba, 23%-a az energia és fémérc ágazatba irányult. A Kanadában megvalósított külföldi befektetések 34%-a az energiaszektorba, 18,7%-a a pénz- és biztosítási szektorba, 10,2%-a a szolgáltatási és kiskereskedelmi szektorba, és 9,6%-a a gép- és közlekedésiparba irányult.

 

 

 

Bilaterális kapcsolatok Magyarországgal, külkereskedelem, tőkeáramlás

 

A magyar-kanadai külkereskedelem áruszerkezete (M USD)

 

 

KIVITEL

BEHOZATAL

EGYENLEG

2008

2009

2008

2009

2008

2009

Összesen

216,5

216,3

237,0

268,0

-20,5

-51,7

Élelmiszer, ital, dohány

6,2

5,7

5,7

4,6

0,5

1,1

Nyersanyagok

3,0

3,3

0,6

0,7

2,4

2,6

Energiahordozók

0,3

-

12,1

0,0

-11,8

-0,0

Feldolgozott termékek

50,6

53,1

33,0

31,4

17,6

21,7

Gépek, gépi berendezések

156,4

154,2

185,6

231,2

-29,2

-77,0

 

Értékváltozás és a forgalom megoszlása 2009-ben (%)

 

 

INDEX (2008=100)

MEGOSZLÁS

KIVITEL

BEHOZATAL

KIVITEL

BEHOZATAL

Összesen

99,9

113,1

100,0

100,0

Élelmiszer, ital, dohány

92,2

79,8

2,6

1,7

Nyersanyagok

18,9

118,9

1,5

0,3

Energiahordozók

-

0,3

0,0

0,0

Feldolgozott termékek

104,9

95,2

24,6

11,7

Gépek, gépi berendezések

98,6

124,6

71,3

86,3

Forrás: KSH

 

A magyar-kanadai áruforgalom értéke alapvetően szerény, de az elmúlt évek folyamán mind exportunk, mind importunk folyamatosan bővült. Kanadába irányuló kivitelünk növekedése azonban 2009-ben megtorpant, teljes évi exportunk értéke szinte megegyezett az előző évivel. Ugyanakkor importunk közel 13%-kal nőtt. Az így kialakult magyar passzívum meghaladja még az elmúlt ötévi negatív rekordot, a 2007. évi passzívum értékét is.
Exportunk több mint 95%-át gépek és gépi berendezések (71,3%), valamint feldolgozott termékek (24,6%) teszik ki. Importunknak 98%-át szintén e két árufőcsoport alkotja. Különösen az elektronika, az IT, a biotechnológia, az építészeti és a környezeti szektorokban rejlik számos lehetőség exportunk bővítésére.
2009-ben legfontosabb exportcikkeink a mobiltelefon- vagy más, vezeték nélküli hálózatokhoz való távbeszélők (52,5 M USD); a folyadék- vagy gázszűrő és tisztító gép és alkatrészei (34,2 M USD); az automatikus adatfeldolgozó gépek és részegységeik (32,9 M USD); a gyógyszerek (30,7 M USD); valamint a személygépkocsik és más alapvetően személyszállításra tervezett gépjárművek (9,3 M USD) voltak. Legfontosabb importcikkeink az elektronikus integrált áramkör és mérőszerkezet (110,3 M USD); távbeszélő, távíró készülék, videotelefon és ezek alkatrészei (51,9 M USD); belsőégésű motorok alkatrészei (9,3 M USD); elektromosan működő jelzőberendezések (7,3 M USD); optikai, fényképészeti, mozgófényképészeti, mérő-, ellenőrző-, precíziós, orvosi vagy sebészeti műszerek (7,1 M USD) voltak.
Magyarország és Kanada között 1995. óta érvényben van mind a kettős adóztatás elkerülését célzó, mind a beruházások kölcsönös ösztönzéséről és védelméről szóló megállapodás.

 

Kétoldalú közvetlen tőkebefektetések, 2006-08 (M EUR)

 

 

2006

2007

2008

Kanada közvetlen tőkebefektetés-exportja Magyarországra

-270,5

18,0

25,1

Kanada közvetlen tőkebefektetés-állománya Magyarországon

183,3

322,2

376,7

Magyarország tőkekifektetése Kanada

0,1

0,3

8,1

Magyarország tőkekifektetés-állománya Kanada

-

123,0

120,8

Forrás: MNB

 

Becslések szerint a Magyarországon befektetett kanadai tőke értéke 2,1 Mrd USD. (Az MNB adatai ettől eltérőek, tekintettel arra, hogy a kanadai cégek több esetben európai leányvállalataikon keresztül valósítják meg beruházásaikat, melyet a hivatalos magyar statisztika az adott európai ország beruházásaként számol el.)
A legnagyobb kanadai beruházások az ingatlanfejlesztés területén valósultak meg, a termelő beruházások közül a járműipari, a házgyártás és a környezetvédelem-ipari befektetések emelkednek ki. Megfigyelhető továbbá a kanadai energetikai cégek fokozódó jelenléte hazánkban. Prioritás a biotech és IT szektorban rejlő együttműködések, üzleti-befektetési lehetőségek kihasználása.
Jelentősebb kanadai beruházások: Linamar Hungary Nyrt., Bombardier, Zenon, Westcast Industries, LAB Research Hungary, Novopharm, TriGranit Development, SNC Lavalin, Atronix, Cineplex Odeon, InterPower, Winstar Energetic, Falcon Oil & Gas, Alcan Hungaria, ApoTex, AAIPharma, AMRI Hungary.

 

 

 

Magyar export szempontjából perspektivikus ágazatok, termékcsoportok

 

Elsősorban a magas feldolgozottsági fokú, innovatív, technikai újdonságot tartalmazó termékek számíthatnak sikerre a kanadai piacon, így pl. a számítógépek, adatfeldolgozó berendezések tárolóegységei, vízszűrők és víztisztító berendezések, jeltovábbító berendezések, belsőégésű motorok, elektromos vezetők, navigációs rendszerek, vezetéknélküli telefonok, analóg, digitális és logikai áramkörök stb. De jó esélye lehet az életminőség javulását elősegítő úgynevezett „life science ” termékcsoportoknak is.

 

 

 

Magyar szempontból perspektivikus privatizációs lehetőségek

 

Tekintve, hogy egyelőre a magyar tőkebefektetések célterületei főleg a szomszédos országok, így Kanada ebből a szempontból nem tekinthető célpiacnak. Azonban a kiemelkedő technikai újdonságot, vagy egyéb innovatív tevékenységet folytató cégek jó eséllyel találhatnak együttműködő partnert. (ICT, gépjárműipari beszállítás, biotechnológia). 2008. november elején sikeres magyar biotech roadshow került megrendezésre Montreálban és Torontóban. A látogatás során kiderült a kanadai biotech inkubátorházak nagyon vonzó feltételeket kínálnak a külföldi start-ups cégek letelepedésre. 2008-ban konkrét érdeklődés mutatkozott magyar műanyag fröccsöntéssel foglalkozó cég részéről kanadai befektetési lehetőség iránt, gépjárműrészegység beszállítás területén.

2009-ben megjelent a kanadai piacon a Corvus Aircraft Kft. mely két és négyüléses kisrepülőgépeket, továbbá helikopter és repülőgéprészegységeket fog Quebec tartományba gyártani. A befektetés értéke meghaladja a 6 M USD-t.

 

 

 

Közbeszerzés

 

Az USA után a Kanada a világ második legnagyobb közbeszerzője mintegy évi 16 milliárd US dollárt meghaladó áru, szolgáltatás és építkezési munkák megrendelésével. Kanada legnagyobb közbeszerző hatósága a Public Works and Government Services Canada (PWGSC). A szövetségi kormány évi közbeszerzése meghaladja a 13,5 milliárd US dollárt. A PWGSC kezeli, mintegy 140 szövetségi államigazgatási intézmény és ügynökség beszerzéseit, sőt a 100 millió CAN dollárt meghaladó (Major Crown Projects) MCP projekteket is.

A PWGSC az alábbi területeken végzi a szövetségi kormány közbeszerzési eljárásait:

  • Építészeti és Mérnöki tanácsadási szolgáltatás
  • Építkezési és karbantartási szolgáltatás
  • Áruk és szolgáltatások

A PWGSC felelős azért, hogy közbeszerzések a kanadai illetve a nemzetközi kereskedelmi egyezményekben vállalt kötelezettségekkel összhangban történjenek

  • NAFTA
  • WTO-AGP – The World Trade Organization Agreement on Government Procurement
  • AIT – Agreement on International Trade

 

Beszerzési stratégia
A szövetségi kormány három alap beszerzési stratégiát határozott meg:

  • kereskedelmi off-the-shelf (kész termékek) beszerzés – alacsony kockázat
  • Megoldásra koncentráló beszerzés – közepes kockázat
  • Egyedi kormányzati fejlesztés – magas kockázat

A közbeszerzési eljárások esetében alapelv az úgynevezett IRB (Industrial and Regional Benefits) politika alkalmazása, vagyis a közbeszerzéseknek Kanada hosszú távú ipari és regionális fejlesztését kell előmozdítani. Ugyancsak lényeges a FAA (Financial Administration Act), mely a kormányzati pénzügyi alapok felhasználására vonatkozó eljárásrendet írja elő.

 

Ágazati párbeszéd (ipar)

A tenderfelhívás közzététele előtt a szövetségi kormány az alábbi ágazati információkat kérheti be:

  • Ár és rendelkezésre állási információ
  • Érdekek, érdeklődések felmérése
  • Elvárásokra/célokra vonatkozó állásfoglalások
  • Információ bekérés

 

A szerződő hatóság szándéklevelet intéz az érdekelt ipari ágazat részére, majd sor kerül egy előzetes egyeztetésre a program igazgató és az érdeklődő cégek részvételével. Ugyancsak sor kerül az adott közbeszerzési eljárás IRB (ipari és regionális előnyeinek, illetve az ipari és regionális fejlesztési elvárásainak) megvitatására.

 

Ajánlati felhívás (RFP – Request for Proposal)

Az RFP minden esetben tartalmaz egy kötelező IRB (ipari és regionális haszon) elvárást, kiválasztási kritériumokat, a kiértékelési folyamatot stb. tartalmazó szekciót.

 

Kiértékelés, szerződés tárgyalás

A győztes ajánlat kiválasztása a tenderkiíró általános értékelési mechanizmusán keresztül történik:

  • Műszaki megoldás
  • Ajánlati ár
  • Az adott megoldáshoz társuló kockázat
  • IRB ajánlat

 

Az IRB politika alkalmazása a közbeszerzési folyamatban

Minden 2 millió CAN dollár értéket meghaladó közbeszerzési eljárás esetén a Treasury Board felügyeli, hogy a beszerzés költség-effektív módon valósul-e meg. A kanadai közbeszerzési politika sarokköve a verseny szemlélet. Ennek érdekében az ajánlatevőket kedvezményekben részesítik, amellyel arra serkentik őket, hogy a lehető legjobb megoldást kínálják.

A 2 és 100 millió CAD dollár értékű pályázati kiírásokat a PRC (Procurement Strategy Committee) – Közbeszerzési Stratégiai Bizottság felügyeli

 

IRB kiértékelés szempontjai

Az első lépés annak a meghatározása, hogy az adott közbeszerzés milyen dollár értékű ipari és regionális haszonnal jár az adott régióban. Az ipari és regionális haszon értékelése az alap ajánlattól függetlenül történik.

 

A közbeszerzési eljárás kiértékelésében résztvevők köre:

Public Works and Government Services Canada – szerződő hatóság
Industry Canada – IRB (ipari és regionális haszon felmérés kezelése)
Regional Development Agencies
Industry Associations
Atlantic Canada Opportunities Agency
Canada Economic Development for Quebec Regions
Western Economic Diversification
Privy Council Office
Treasury Board Secretariat
Finance Canada
Human Resources Development Canada

2 and 100 millió CAD dollár értékű projektek esetén a fent említetteken kívül még bekapcsolódik:

Environment Canada
National Research Council

 

Közzététel

http://www.merx.com/English

MERX Kanada vezető elektronikus tender információ szolgáltatója

 

Toronto, 2009. Március 3.

 

Csekő Gyula
kgsz

 

 

 

 

Solution by Hewlett-Packard, Sense/Net and AARTEN Communications

© ITD Hungary. All rights reserved. TELEFON: +36-1-472-8100 FAX: +36-1-472-8101