Általános információk

 

 

Közigazgatási beosztás: A kilenc tartományból álló szövetségi állam elve történelmi alapokon nyugszik. Minden tartománynak külön kormánya van, melynek élén a tartományi főnök (Landeshauptmann) áll, akit a tartomány törvényhozó testülete (Landtag) választ meg. A tartományok: Burgenland, Karintia, Alsó-Ausztria, Felső-Ausztria, Salzburg, Stájerország, Tirol, Vorarlberg, Bécs. A szövetségi kormány a tartományokkal megosztva gyakorolja a hatalmat, élén a szövetségi kancellár áll. Az államfői tisztséget a közvetlenül a nép által választott szövetségi elnök tölti be. A törvényhozási jogok a kétkamarás szövetségi gyűlést illetik meg, amely a 183 tagú Nemzeti Tanácsból (Nationalrat) és a 63 tagú szövetségi Tanácsból (Bundesrat) áll. Előbbi tagjait parlamenti választásokon választják, az utóbbit a tartományok küldöttei alkotják.
Az ország 1955 óta tagja az ENSZ-nek és 1995 óta tagja az Európai Uniónak. További szervezeti tagságai: WTO, Békepartnerség, NYEU, EBESZ, IMF, OECD.

 

 

 

Főbb gazdasági mutatók, a gazdaság szerkezete, főbb ágazatok

 

Forrás: Eurostat

 

Ausztria gazdasági fejlettsége, a viszonylag alacsony inflációs és munkanélküliségi ráta, valamint a szociális juttatások kiterjedt hálózata alapján uniós összehasonlításban az élenjáró országok közé tartozik.

A gazdasági fejlődés üteme a nemzetközi pénzügyi válságot megelőző években meghaladta az uniós átlagot. A nemzetközi pénzügyi válságot, és annak reálgazdasági hatásait megelőzően a fellendülés hordozói a feldolgozott termékek előállításának robusztus emelkedése, az erre építő exportgazdaság, továbbá - lassuló ütemmel - az építőipar teljesítményének növekedése volt.

A 2008. második felében fokozatosan jelentkező gazdasági lassulás mérséklésére hozott válságkezelő intézkedések alapvetően eredményesek voltak, és ennek következtében 2009-ben a gazdasági visszaesés mértéke Ausztriában az EU országok nagy többségéhez képest még viszonylag mérsékelt volt. A gazdasági válságkezelő intézkedések hatására ugyanakkor az azt megelőzően szinte kiegyensúlyozott államháztartási egyenleg 3,4%-os hiányba csapott át, és jelentősen növekedett az államadósság szintje is. A munkahelyek megtartására irányuló kormányzati válságintézkedések eddigi eredményességét mutatja, hogy a munkanélküliségi ráta a gazdasági teljesítmény csökkenésének mértékéhez viszonyítva csak jóval mérsékeltebb ütemben emelkedett.

Az osztrák gazdaság elmúlt években nyújtott jó teljesítményének egyik alapja a K+F kiadások folyamatos növekedése, amelyek részaránya az elmúlt tíz év alatt a GDP 1,4%-áról annak 2,6%-ára emelkedett.

 

 

 

Külkereskedelmi tendenciák, statisztika, főbb partnerek, import termékek

 

Ausztria külkereskedelmi forgalma, 2006-09

 

Forrás: Statistik Austria (áruforgalmi adatok)
Osztrák Nemzeti Bank (szolgáltatások adatai)
Megjegyzés: * I.-III. negyedévi adatok

 

A korábbi években a gazdasági fejlődés motorja az export volt, amelynek növekedését elsősorban az EU tagállamok - mindenekelőtt Németország - és az ázsiai országok kedvező konjunktúrája segítette. A nemzetközi pénzügyi válság reálgazdasági hatásai azonban mély nyomot hagytak az osztrák külkereskedelmi forgalom alakulásában, ami 2009-ben értékben közel 20%-kal maradt el az azt megelőző év csúcsértékétől.

Ausztria exportjának és importjának egyaránt több mint 70%-át az Európai Unió tagállamaival bonyolítja le. Legfontosabb külkereskedelmi partnerei: Németország, Olaszország, Svájc, Csehország, Franciaország, USA, Kína, Magyarország.

A közép- és kelet-európai országok részaránya az osztrák külkereskedelemben a legutóbbi időszakig folyamatosan emelkedett. Az osztrák pénzügyi és gazdasági szféra kezdettől fogva egyik fő haszonélvezője a közép-kelet-európai országokkal való együttműködésnek, az EU keleti kibővülésének. A GDP-növekmény harmada-negyede rendszeresen a régióval folytatott gazdasági kapcsolatok bővüléséből származtatható, és ez várhatóan a jövőben is így lesz.

 

 

 

Tőkeáramlás, statisztika, főbb partnerek

 

Ausztria közvetlen tőkebefektetés importja és exportja, 2007-09

 

Forrás: Osztrák Nemzeti Bank (ÖNB)
Megjegyzés: * I.-III. negyedévi adatok

 

Az elmúlt években az Ausztriába áramló külföldi tőke mintegy 80%-a érkezett az EU-ból, ezen belül kb. 80% az euró-övezetből. Az EU-ból származó befektetésekben a német tőke a legnagyobb arányú.
Az Ausztriába érkező működő-tőke az elmúlt években némileg elmaradt az osztrák vállalatok külföldi befektetéseitől, az áramlás iránya pedig eltérő: a beáramló tőke főként az EU régi tagállamaiból érkezik, míg a kihelyezett nagyobb súlyban Közép- és Kelet-Európába irányul.
Az osztrák gazdaság és pénzügyek irányítói és a nagyvállalatok vezetői a nemzetközi pénzügyi válság legmélyebb pontján is nyíltan kiálltak amellett, hogy Ausztria nem vonulhat ki a kelet-európai, így a magyar gazdaságból, sőt, abban érdekelt, hogy jelenlétét elmélyítse és további, új stratégiai lépéseket tegyen. Ez az új stratégia 2009 őszétől az osztrák gazdasági pozíciószerzésnek a délkelet-európai térségből, a Balkánról a Közel-Keletre és Oroszország fekete-tengeri térségeire való további kiterjesztését jelenti. Ausztria az elkövetkező néhány évben itt próbál majd új inputokat találni a gazdasági recesszió elleni küzdelemben.

A pénzügyi válság mélypontján a közép-kelet-európai országokból érkező rossz hírek hatására az is tudatosult az osztrák pénzügyi vezetésben, hogy az osztrák bankok régióbeli kitettségének összértéke eléri az egy éves osztrák GDP nagyságát, és a térségi csődök hulláma alapvető kockázatot jelenthet Ausztriának.

 

 

 

Bilaterális kapcsolatok Magyarországgal, külkereskedelem, tőkeáramlás

 

A magyar-osztrák külkereskedelem áruszerkezete (M EUR)

 

 

Értékváltozás és a forgalom megoszlása 2009-ben (%)

 

Forrás: KSH

 

Ausztria magyar külkereskedelemben elfoglalt korábbi kiemelkedő részarányának fokozatos lemorzsolódása figyelhető meg az elmúlt évek folyamán. 2009-ben az Ausztriából származó importunk csökkenésének üteme megközelítőleg azonos volt a teljes magyar importcsökkenéssel, az Ausztriába irányuló exportunk visszaesése azonban 6%ponttal meghaladta a teljes magyar exportcsökkenést. 2009-ben a magyar exportpiacok sorrendjében Ausztria az azt megelőző 4. helyről a 7. helyre szorult vissza, a magyar beszerzési források tekintetében pedig a 3. helyről a 4. helyre. Ennek ellenére a versenytárs külkereskedelmi partnerek nagyarányú és egymástól eltérő export-import változásai miatt az összforgalom tekintetében megőrizte 3. helyét, és Ausztria részaránya a teljes magyar külkereskedelemben továbbra is 5,3%.

Hazánk is Ausztria kiemelten fontos partnerei közé tartozik, noha helyezése a teljes osztrák külkereskedelmi forgalom rangsorában egy helyezéssel hátrébb, a 8. helyre sorolódott. Részarányunk az osztrák külkereskedelemben 3,2%.

A magyar kivitel domináns árufőcsoportjai a gépek, gépi berendezések és a feldolgozott termékek, az áruosztályokon belül a digitális hírközlő eszközök, az adatfeldolgozó eszközök, gépjármű alkatrészek, személygépkocsik, vasúti járműalkatrészek, nyomdai termékek, hengerelt acéltermékek, valamint a finomított kőolajtermékek és baromfitermékek. A termékcsoportok belső összetételének módosulása, illetve a forgalom esetleges ingadozásai nagymértékben függenek a nagy nemzetközi vállalatok termelési politikájának, ill. belső szállítási kapcsolatainak változásaitól.

Az importban 2009-ben lefékeződött az éveken keresztül megfigyelhető osztrák élelmiszeripari offenzíva. A gépek és gépi berendezések Ausztriából származó importjának alakulása nagyrészt a hazánkban letelepedett multinacionális vállalatok aktuális beruházási és termelési politikájától függ. Az áruosztályokon belül a főbb import termékek a gyógyszerek, a papíripari gépek, irodagép tartozékok, villamos motorkocsik, acélszerkezetek, belső égésű motorok alkatrészei, nyomtatott áramkörök, valamint az elektromos energia, a finomított kőolajtermékek, műtrágya, ferroötvözetek.

 

Kétoldalú közvetlen tőkebefektetések, 2006-08 (M EUR)

 

Forrás: MNB

 

Ausztria méretein és gazdasági potenciálján túlmutató fontosságú befektető hazánkban. A Magyarországon nyilvántartott mintegy 26 ezer külföldi érdekeltségű vállalat több mint 20%-a osztrák (5200). Az MNB adatai szerint a Magyarországon befektetett összes osztrák tőke állománya a hazánkban befektetett külföldi tőke 13%-át tesz ki, a befektető országok rangsorában Németország és Hollandia után Ausztria a harmadik helyen áll. 2007-2008-ban rekordösszegű befektetést regisztrált az MNB Ausztriából, ami 2008-ban az összes külföldi tőkebefektetés egyharmadának felelt meg.

Az utóbbi időszak legfontosabb osztrák befektetései: Prinzhorn-csoport (papírgyár-bővítés), ÖBB Rail Cargo – GySEV (MÁV Cargo privatizációja), IMMOEAST (tulajdonszerzés a Trigránit-csoportban), Rossi Biofuel (bio üzemanyag gyártó üzem Komáromban), Magna-Steyr (autó-modul összeszerelő üzem).

Az Ausztriában befektetett magyar tőke állománya nem jelentős, noha növekvő számban jelennek meg magyar vállalkozások az osztrák piacon, de jellemzően csekély tőkeigénnyel.

 

 

 

Magyar export szempontjából perspektivikus ágazatok, termékcsoportok

 

A magyar és az osztrák gazdaságot is erősen érintő pénzügyi és gazdasági válság ellenére Ausztria (Németország után) az összes forgalmat tekintve továbbra is hazánk második legfontosabb gazdasági-kereskedelmi partnere volt, exportunkban a 6., importunkban pedig a 3. helyet foglalta el. Külkereskedelmünk jó 5 %-át bonyolítjuk Ausztriával, amely az egy főre vetített export forgalomban továbbra is legfontosabb piacunk. Magyarország 5-6. helyével ugyancsak a kiemelten fontos szomszédja számára. Szomszédunk a válság ellenére továbbra is méretein és gazdasági potenciálján túlmutató fontosságú befektető maradt hazánkban. A Magyarországon nyilvántartott külföldi érdekeltségű vállalatoknak több mint 20 %-a osztrák (közel 6 ezer). A befektetett összes osztrák tőke értéke hazánkban megközelíti a 8 Mrd eurót. Ausztria aránya ezzel a teljes magyar FDI-ban 10% feletti, tehát e téren is stratégai partnerünk.

A multinacionális vállalatok Ausztriába irányuló szállításait leszámítva az állapítható meg, hogy a magyar vállalatok és vállalkozások legnagyobb lehetősége a piacon a nagyobb (ez nem minden esetben jelent óriás vállalat-méretet) osztrák cégek beszállítójává való válás. A tapasztalat szerint az itteni cégek (visszafogottan) esetenként még a gazdasági válság körülményei között is keresnek kedvezőbb beszerzési/beszállítási lehetőségeket, forrásokat. Meg kell azonban jegyezni: a közvetlen rákérdezések tapasztalatai is azt jelzik, hogy a gazdasági visszaesés kezdete óta a jelentős, volumenhordozó szektorokban alig lehet kooperációra kész partnereket találni Ausztriában.

A helyzet elsődleges oka, hogy a magyar-osztrák áruforgalom közel háromnegyede beszállítói jellegű kooperációkon alapul és így a forgalom nagymértékben az osztrák vállalatok szállítási lehetőségeinek változásaitól függ. Az elmúlt évi tapasztalatok szerint az osztrák cégek a megrendelések csökkenésére a kölcsönzött munkaerő elküldése után a külső kooperációk szűkítésével vagy teljes felmondásával reagáltak, így tartva meg saját munkavállalói törzsállományukat. A feltételek könnyebbedése csak az osztrák belső vagy exportkereslet élénkülését követően várható, aminek első jelei már észrevehetők, de érzékelhető elmozdulásra 2010-ben még nem számíthatunk.

Kivételnek minősülhetnek azok az ágazatok, amelyek Ausztriában illetve Magyarországon a konjunktúra-ösztönző csomagok révén támogatáshoz jutnak vagy a takarékossági intézkedések miatt más módon előnyös helyzetbe kerülnek. Ilyen lehet Ausztriában az energiatakarékosság területe (pl. épületek termikus szanálása), a környezetvédelmi gépgyártás, a megújuló energia berendezéseinek gyártása-szerelése. Elvileg kedvezőbb helyzetben vannak a határ-menti régiók közötti gyártási kooperációk, hiszen a közelség aláhúzza az osztrák és a magyar munkabérek különbségéből fakadó versenyképességünket, főleg a munka-intenzív ágazatokban. Az elmúlt években érezhetően nőtt az igény az elektronikus (IT) szolgáltatások iránt és várható, hogy ez a szektor elsők között lép az érezhető fellendülés útjára. . Az adott ágazatban jóformán ki sem kell utazni, hiszen a szolgáltatás nyújtása többnyire elektronikus úton történik

Az osztrák élelmiszer piac nagyon igényes, nagy volumeneket igényel és nagymértékben önellátó. Az elmúlt években az otthoni árualap-hiány - gasztronómiai célú bor exportunk kivételével - nem tette lehetővé, hogy komoly szállítók legyünk. Magyar prémium élelmiszeripari termékeket támogató akció Ausztriában az elmúlt kb. 5 évben nem volt, miközben rendszeresen sor kerül osztrák élelmiszereket a magyar piacon támogató akciókra. A prémium termékek szektora - komoly szándék esetén - kitörési pontnak tekinthető.

A Schengen-i Megállapodáshoz 2007. év végén történt csatlakozásunkat követően jelentően megnőtt a Külgazdasági Irodához forduló magyar állampolgárok száma s kérdéseik közt dominálnak az egyéni munkavállalással és a határon átjáró különféle tevékenységekkel (pl. osztrák piacokon történő árusítással) kapcsolatosak. Itt is említést teszünk arról, hogy 2008. január 1-től részlegesen megnyílt az osztrák munkaerőpiac: 51 szakmában megkönnyítették az új EU-tagállamok állampolgárainak az egyéni munkavállalást. A lista 2008. július 7-től további 15 szakmával bővült.

 

 

 

Magyar szempontból perspektivikus privatizációs lehetőségek

 

Örvendetes tény, hogy a magyar tulajdonú vállalatok száma a piacon már meghaladja az 520-at. Rövidtávon azonban nem lehet arra számítani, hogy magyar iparvállalatok zöldmezős beruházásokat hajtanak végre Ausztriában, elsősorban a munkabérek és ezek közterhei, valamint az ingatlanok árai miatt. Magyarországról kizárólag szolgáltató vállalatok/vállalkozóknak érdemes kitelepülni.

A legtöbb (és befektetett tőkét tekintve a legnagyobb volumenű) vállalat a turizmus és gasztronómia területére érkezett, így pl. számos szállodáról, étteremről tudunk, amely magyar tulajdonban van. Továbbra is leginkább ennek a lehetőségnek van realitása, bár a vásárlóerő stagnálása miatt ismertek már felszámolások is.

A határon átnyúló szolgáltatásnyújtás terén éppen a magyar vállalkozók által legkeresettebb területeken (ha tehát magyar cég kívánna szerződést kötni egy konkrét munkára pl. építőipar, építési szakipar, épülettakarítás, kertészeti szolgáltatások területén) a jelenlegi rendelkezések csak munkavállalási engedéllyel teszik lehetővé a kiküldetést, míg az osztrák cégek viszonylag problémamentesen, közvetlenül is felvehetik a munkavállalót, pl. az említett hiányszakmák esetében. Ezeken a területeken a Bécsi Külgazdasági Iroda mind osztrák, mind pedig magyar cégektől folyamatosan kap megkeresést, tehát reális gazdasági igények állnak a törekvések mögött. Külön felhívjuk a figyelmet, hogy az osztrák építőipari cégek előtt sem ismertek teljes mértékben a munkaerőpiaci átmeneti korlátozó intézkedések, így előszeretettel keresnek magyar kivitelező partnereket, akik munkavállóit többnyire nem lehet legálisan Ausztriában foglalkoztatni. Szeretnénk arra is felhívni a figyelmet, hogy munkavállalási engedélykérelmet minden esetben csak az osztrák foglalkoztató/megbízó cég nyújthat be a helyileg illetékes munkaügyi kirendeltségnél.

A magyar befektetők tevékenységét akadályozó tényezők közül egyedül a bürokrácia útvesztőit lehet megemlíteni: meglehetősen nehéz iparengedélyt szerezni, a munkavállalási engedélyek (Beschäftigungsbewilligung) intézése pedig egyenesen nehézkesnek tekinthető.

 

 

 

Közbeszerzés

 

Az osztrák kormány az állami tulajdonban lévő vállalatok privatizációját lassítja, tehát a komolyabb privatizációs lehetőségek ritkák Az esetleg mégis privatizálandó vállalatokra az ajánlati felhívás megjelenik az EU hivatalos lapjában.
Akvizícióra már komolyabb lehetőség mutatkozik, a piacon gyakori a cégek tulajdonos cseréje, ilyen szándék esetén célszerű a kapcsolatot felvenni a Nagykövetség Külgazdasági Irodájával, ahonnan további tájékoztatás kapható.
Ausztriában a közbeszerzések lebonyolítását törvényileg utoljára 2006-ban a Szövetségi Közbeszerzési Törvényben (Bundesvergabebesetz) szabályozták. A közösségi értékhatár alatti közbeszerzéseknél az alábbi 10 eljárásforma létezik, melyek megfelelnek az EU-nak a közbeszerzésekre kiadott irányelvével és alapjában véve a magyar szabályozásnak is:

• nyílt eljárás
• nyílt eljárás előzetes felhívással
• zárt eljárás előzetes felhívás nélkül
• tárgyalásos eljárás előzetes felhívással
• tárgyalásos eljárás előzetes felhívás nélkül
• közvetlen odaítélés
• elektronikus aukció korlátozott részvétellel
• elektronikus aukció korlátlan részvétellel
• keretmegállapodás
• dinamikus beszerzési rendszer
• versenypárbeszéd

Figyelembe kell venni, hogy a nyílt és a zárt eljárást előzetes közzététel nélkül egyenrangúként kell kezelni, ebből következően a megbízó választhat a két eljárás között.

 

Egyes területen kiírt közbeszerzések határértékei:

 

 

A kormányzati (szövetségi, országos) közbeszerzési pályázatok közzétételét ugyancsak a törvény írja elő, aminek helye jelenleg a Wiener Zeitung Közbeszerzési Értesítője (Amtlicher Lieferanzeiger) teszik közzé. Ez a www.lieferanzeiger.at alatti címen interneten is elérhető. Az osztrák állami autópálya kezelő társaság (ASFINAG) is itt teszi közzé pályázatait. Napi átlagban az újonnan közzétett pályázati felhívások száma 15-50 között mozog.

Sok közszolgálati megbízó honlapján is közzéteszi pályázatait, mint pl. a Szövetségi Beszerzések Hivatala „Bundesbeschaffung” www.bbg.gv.at, vagy a Szövetségi Gazdasági, Családügyi és Ifjúsági Minisztérium www.bmwfj.gv.at. A tartományi hivatalok közbeszerzési pályázatait tartományonként is közzéteszik.

A piacon fizetős szolgáltatók is tevékenykednek, akiknél lehetőség van saját egyedi szempontok (felhasználói profil) szerinti kiírások megrendelésére. Ezek igénybevételét profi pályázóknak ajánljuk. A szolgáltatók különböző előfizetési csomagokat kínálnak előzetes ingyenes tesztelési lehetőséggel.

Egyes fontosabb fizetős szolgáltatók internet elérhetőségei:

www.vergabeportal.at

A portált a közbeszerzési ajánlattevők (AuftragNehmerKataster Österreich) üzemeltetik (hasonlít a magyar minősített ajánlattevők csoportjára), valamennyi szövetségi, tartományi és városi önkormányzati kiírás, valamint néhány közép-keleteurópai országból (Horvátország, Csehország, Magyarország, Lengyelország, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Szerbia, Montenegro, Bulgária, Bosznia-Hercegovina) a nemzeti közbeszerzés hatálya alá eső válogatott pályázati kiírások is megtalálhatók rajta. (Napi 1000 kiírás.)

www.auftrag.at

(EU-s összeghatár feletti (TED-es) pályázati kiírások is megrendelhetők)

www.ausschreibung.at

Kizárólag építési közbeszerzésekkel foglalkozik, regisztrációköteles.